Amit nem árt tudni a szívrohamról

Fontos, hogy ismerje a szívinfarktus előjeleit és tüneteit, hogy ha esetleg bekövetkezik, tudja, mit kell tennie

Honnan fogom tudni, hogy épp szívrohamom van?
Az elsőrendű szabály: ne diagnosztizálja magát! Hívja a mentőket, amint felvetődik a szívroham gyanúja – nem szabad órákig vacillálni, az infarktus miatti halálesetek legtöbbje a roham után röviddel bekövetkezik. Ha a következő tünetek bármelyikét is tapasztalja, hívja a 104-et!

Kényelmetlen érzés a mellkasban: a szívroham általában kellemetlen mellkasi érzéssel jár, amely sokszor csak pár percig tart, de aztán vissza-visszatér. Mintha nyomás lenne a mellkasban: emellett teltségérzet, szorító mellkasi fájdalom is jelen lehet.

Fájdalom a felsőtestben: a fájdalom átsugározhat a karba, a hátba, a nyakba, az állkapocsba és a hasba is.

Légszomj: ez a tünet a mellkasi fájdalommal együtt, de önmagában is jelentkezhet.

Egyéb jelek: minden szokatlan vagy indokolatlan tünetet gyanúsan kell kezelni, amelyet egyébként nem szokott tapasztalni. Hirtelen izzadni kezd, émelyeg, szórakozott? Kivételesen fáradékony, esetleg világvége-hangulata támad? (Ezek a tünetek nők esetében jóval gyakoribbak, mint férfiaknál.)

Olyan érzés lesz, mintha valaki hirtelen ráült volna a mellkasomra?
Előfordulhat, de nem minden esetben. Egy szívroham esetén a szívizom egy részének a vérellátása elégtelen, és a szívizom érintett sejtjei kezdenek elhalni – ez okozhatja a mellkasi fájdalmat. Ugyanakkor ez nem mindig történik gyorsan: különösen nők esetében lassabb a folyamat és enyhébb fájdalommal jár.

Lehet, hogy szívrohamom van, de észre sem veszem?
Igen. Az úgynevezett csendes szívroham lényege, hogy észrevétlen, tüneteket nem okoz. Leginkább a diabéteszes betegekre jellemző. Sokszor vannak tünetek ugyan, de ezek teljesen jellegtelenek vagy szokatlanok – ilyen az émelygés és a légszomj.

Van a napnak olyan időszaka, amikor valószínűbb az infarktus?
A szívroham a nap során bármikor bekövetkezhet, leggyakrabban mégis a reggeli órákban szokott megtörténni. 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy reggel 6 és dél között legyen valakinek szívrohama, mint a nap során máskor. Hasonlóképp, a szívritmuszavarokra, így a hirtelen szívmegállásra is 29 százalékkal nagyobb az esély reggel.

Mit tegyek, ha úgy érzem, szívrohamom van?
Azonnal hívja a mentőket, és próbáljon nyugton maradni – üljön vagy feküdjön le. Ha van aszpirin, rágjon szét egy tablettát: az aszpirin a véralvadásban szerepet játszó vérlemezkék „ragadósságának” csökkentésével gátolja a veszélyes vérrögképződést. Fontos, hogy ne egyen és ne igyon semmit se; telefonon értesítsen egy rokont, egy szomszédot vagy egy közeli ismerőst, hogy jöjjön segíteni, és nem utolsósorban, hagyja nyitva a bejárati ajtót, hogy a mentők be tudjanak majd jönni.

Mire számítsak a kórházban?
EKG-vizsgálattal meg fogják mérni a szív elektromos működését, hogy szívrohamra utaló tüneteket keressenek, mint a szabálytalan ritmus és egyéb rendellenességek – közben oxigént és fájdalomcsillapítot fog kapni. Vérvételre is sor fog kerülni, amit aztán többször ismételhetnek. A vérvétellel azt vizsgálják, hogy elszenvedett-e sérülést a szívizom: ezt a vér troponinszintjéből tudják megállapítani. A troponin egy olyan enzim, amely a sérült szívizomsejtekből kerül a véráramba. A diagnózistól és állapotától függően az orvosok döntik el, mi történjen.

Műteni fognak?
Ha indokolt, az orvosok meg fogják próbálni a koszorúerek mechanikus megnyitását. Ez a beavatkozás katéterrel történik: egy vékony csövet, amelynek a hegyén egy kis ballon van, felvezetnek a comb- vagy a karverőéren keresztül a koszorúerekig, miközben kis mennyiségű festékanyagot juttatnak az érbe. Ennek a kontrasztanyagnak köszönhetően válik röntgenfelvételen láthatóvá az, hogy melyik koszorúér hol záródott el. A katéter hegyén lévő ballon felfúvódásával kitágítják az érintett érszakaszt, majd az ér visszaszűkülésének megelőzése érdekében egy apró fémháló, úgynevezett sztent kerül behelyezésre. Egyes sztentek az érfal megvastagodását gátló gyógyszert is kibocsátanak.

Megengedett a testmozgás egy szívroham után?
Sőt, a testmozgás csökkenti egy esetleges második szívroham kockázatát is! Ugyanakkor fontos, hogy orvosával közösen alakítsa ki edzésprogramját. Valószínűleg a szívizmokat erősítő kardioedzést fog ajánlani, mint a sétálás, a kocogás, a kerékpározás vagy az úszás. Soha ne kezdjen bele olyan gyakorlatba, amelyet előzetesen nem egyeztetett orvosával!

Van hatása a szívrohamnak a szexuális életre?
Ha orvosa rábólintott a testmozgásra, akkor az ágyban is újra gyakorlatozhat. Általában két-három héten belül az emberek újra készek a szexre, azonban erről is egyeztetni kell orvosával – különösen, ha esetleg mellkasi fájdalmat vagy szívdobogást tapasztal szeretkezés során. Potencianövelő szert kizárólag orvosi engedéllyel vehet be – ezek ugyanis veszélyes kölcsönhatásba léphetnek a szívgyógyszerek egy részével.

Vote it up
187
Tetszett?Szavazzon rá!