Amit tudni kell a koleszterinszintről

Vezető szakemberek ismertetik a legfrissebb kutatási eredményeket, az új gyógyszerek és kezelések lehetőségeit

Kapcsolódó cikkek

Mohamed Hadibéche 44 éves drancyi kamionsofőr 2004. április 16-án, péntek reggel enyhe fájdalmat érzett a mellkasában. Néhány perc múlva a fájdalom megszűnt. Aztán a következő reggel ismét megjelent, majd hamarosan enyhült. Ezért azt gondolta másnap délután, amikor megint jelentkezett a fájdalom, hogy nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani neki. A tünetek azonban egyre intenzívebbé váltak. – Mintha karót szúrtak volna a mellkasomba – fogalmaz Mohamed. Felesége, Houria erősködött, hogy menjen el a kórházba.

Mohamed azon a hétvégén még nem sejtette, hogy a szívizmát tápláló koszorúerek belső falán koleszterin rakódott le. Idővel a koleszterinben gazdag plakkok kőszerű anyaggá keményednek, és úgynevezett ateroszklerózist okoznak – ezek a lerakódások szűkítik a véráramlás útját. Amikor a lerakódások felszíne megreped, vérrögök képződnek, amelyek teljesen el is zárhatják a vér útját. Ez történhetett Mohameddel is. A kemény, elmeszesedett koleszterinplakk és vérrögök miatt az oxigéndús vér nem tudott eljutni a szívizomsejtekhez. Ekkor kapott Mohamed Hadibéche szívrohamot.

Mi is az a koleszterin, és miért van rá szükségünk?
A koleszterin zsírszerű anyag, amelyet főként a máj termel. Nem tudnánk nélküle élni. – Szükség van a koleszterinre, mivel a hormonok és a sejtmembránok falának nélkülözhetetlen építőanyaga – mondja Ian Graham, a dublini Trinity College szív- és érrendszeri professzora. Ha koleszterin nem lenne, az agyunk sem tudna működni.

A koleszterin azonban nem oldódik a vérben, ezért magától nem tud eljutni a sejtekhez. Amikor az orvos a koleszterinszintről beszél, akkor sok olyan szállítórészecskéről is szó van, amelyeknek csupán egy része koleszterin. Ezeket a kis részecskéket lipoproteineknek hívják. Külső burkuk a vérben oldódó proteinből (fehérjéből) épül fel, míg belül a koleszterin és egy másik zsírnemű anyag, triglicerid található. (A triglicerid a szervezetben található energiát raktározó zsír alapanyaga.)

A rutin laboratóriumi tesztek során csak két lipoproteint mérnek: a nagy sűrűségű lipoproteint (HDL), amelyet „jó” koleszterinnek, és a kis sűrűségű koleszterint (LDL), amelyet „rossz” koleszterinnek hívnak. Vannak más típusú lipoproteinek is, például az alacsony sűrűségű lipoprotein (VLDL), amelyben nagyon magas a trigliceridkoncentráció.

Ezeknek a lipoproteinrészecskéknek a feladatuk, hogy a májból a sejtekbe, illetve a sejtekből a májba szállítsák a koleszterint. Annak ellenére, hogy milyen fontos a koleszterin a szervezet működése szempontjából, túl sok lehet néha a jóból.

Mi is az a „jó” koleszterin?
A HDL-t már régóta „jó” koleszterinként emlegetik, mert ha a szintje megemelkedik, csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Születtek elméletek is arról, hogyan „mossa le” a rossz koleszterint az erek faláról.

Amikor azonban olyan gyógyszereket állítottak elő, amelyek hatására nőtt a HDL szintje, mégsem csökkent a szívbetegségek kockázata.

Mi lehet a magyarázat? Borge G. Nordestgaard szerint a „jó” koleszterin valószínűleg nem mossa le a „rossz” koleszterint, inkább csak jelzi a veszély mértékét. Működését talán az alábbi példával lehet a legjobban érzékeltetni.

Gondoljon egy útjelző táblára. A tábla megmutatja, hogy az út merre kanyarodik, de ha a táblák számát megduplázzuk, az nem fog a kanyaron változtatni.

A koleszterin esetében ez a „kanyar” Nordestgaard professzor szerint a VLDL (amit a rutin labor nem mér): ez a lipoprotein káros, mert nagyban növelheti a koszorúér-betegség kockázatát. Amikor a „jó” HDL koleszterin magas, akkor a rossz VLDL alacsony, és fordítva. A HDL-szint tehát csupán jelzi a VLDL szintjét, így növelése nem csökkenti a betegség kockázatát.

– Négyszer annyi koleszterin áll rendelkezésünkre, mint amennyire szükségünk van – állítja Graham. – De még nem tudjuk, hogy miért.

Amikor a többlet oda kerül, ahol nincs rá szükség, például a vérerek falába – ahogy Mohamed esetében is –, megnő a koszorúér elmeszesedésének kockázata. Ha az agyi erek is érintettek, a stroke veszélye is nagyobbá válik.

Nem minden szívbetegségért tehető felelőssé a magas koleszterinszint, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése alapján a koszorúér-betegségek harmadáért bizonyosan. Márpedig ez a betegség Európában az első számú halálok, amely közel 4 millió áldozatot szed évente. Ugyanakkor nemcsak a koleszterinszint emelkedése a probléma: egy 2012-es nagyszabású vizsgálat szerint a trigliceridek szintjének emelkedése a „jó” koleszterin párhuzamos csökkenésével kétszeresére emeli a stroke rizikóját.

Hogyan befolyásolja az életmód a koleszterinszintet?
– A vérplazmában keringő lipidek mennyiségét az életvitel, valamint az öröklött hajlam együttesen határozza meg – állítja dr. Borge G. Nordestgaard, a Koppenhágai Egyetemi Kórház munkatársa. Míg a szüleinktől örökölt génjeinket nem tudjuk megváltoztatni, az életmódunkat igen.

Korábbi hat vizsgálat adatainak együttes elemzése során a tudósok megállapították, hogy bár a testedzés egyértelműen csökkenti az összkoleszterinszintet, nem annyira, mint az egészséges étrend. A legjobb értékeket akkor lehet elérni, ha a két módszert egyszerre alkalmazzuk.

– Amennyiben az évek során felszedett pár kilót, úgy a legfontosabb, hogy életmódváltással leadja a többletet – állítja dr. Roland Mensick, a Maastrichti Egyetem humánbiológiai osztályának kutatója. Ha a testtömeg csökken, az LDL-szint is csökken. Ugyanez történik a trigliceriddel is.

A fogyás, ha nem is mindannyiunk számára, de nehéz önmegtartóztatás. Az elért testsúly megtartása pedig még nehezebb.

Jóval könnyebben megvalósítható, ezért a többség számára a magas koleszterinszint elleni küzdelemben a legjobb megoldás az egészséges táplálkozás. Hatékony és biztonságos.

Sajnos azonban sokakhoz nem jut el ez az üzenet. Mohamednek sem sikerült megértenie a több mint egy hónapos kórházi tartózkodás és a kardiológiai rehabilitációs központban töltött idő után sem.

Mivel a koleszterinszintje korábban is magas volt, az orvosai felírtak neki egy sztatin típusú gyógyszert, amely blokkol egy a koleszterintermelést végző májenzimet.

Senki sem tanácsolta azonban Mohamednek, hogy változtasson az étkezési szokásain. Ám ha javasolták volna is, 2004-ben talán nem a leghatékonyabb tanácsokat kapta volna.

Újdonságok étrendről és koleszterinszintről
Régóta fontos kérdés, hogy tulajdonképpen mit célszerű enni és mit nem. Az újabb megfigyelések szerint, ellentétben a korábbi feltételezésekkel, az elfogyasztott koleszterin csupán kismértékben növeli a vérben levő koleszterinszintet.

Az igazi problémát a máj által termelt többletkoleszterin okozza. Az elfogyasztott ételek hatására fellépő koleszterinszint-emelkedés nem feltétlenül azoknak az ételeknek tulajdonítható, amelyekre az orvos korábban felhívta a figyelmet.

A tudósok régebben azt gondolták, minden étrendi zsír növeli a vérben a zsírszintet. Ma már tudjuk, hogy a fő bűnösök a telített és a transzzsírsavak, különösen a sok vörös húst, valamint, némiképp meglepő módon, a sok keményítőt és cukrot tartalmazó élelmiszerek.

– Végeztünk olyan kutatásokat, amelyek eredményeként a csekély zsírtartalmú étrend miatt alacsony koleszterinszintet vártunk, de ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk – állítja dr. Ronald Krauss, aki az Ateroszkleróziskutató Intézet igazgatója a kaliforniai Oakland gyermekkórházában. – Ez azért van, mert amikor az emberek csökkentik a zsírfogyasztást, a legtöbben szénhidrátokkal pótolják a kalóriákat – teszi hozzá.

A sok keményítőt és cukrot tartalmazó étrend (például kenyér, burgonya, hozzáadott cukor, fehér rizs) növeli a VLDL-, LDL- és trigliceridszintet, valamint csökkenti a jó koleszterin, a HDL szintjét. Egy 2000-ben megjelent, tizenkét éven át tartó vizsgálatsorozat eredményeit összegző dán kutatás kimutatta, hogy a telített zsírsavak keményítővel, illetve cukorral való helyettesítése növeli a szívroham kockázatát.

Ugyanakkor számos európai és amerikai szakember szerint a szobahőmérsékleten folyékony telítetlen zsírsavak, különösen az olívaolajban, a zsíros húsú halakban és az olajos magvakban találhatók, segítenek az összkoleszterinszint csökkentésében. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik sok friss zöldséget, hüvelyest, teljes kiőrlésű lisztből készült terméket, halat és magvakat fogyasztanak.

A mediterrán étrend ilyen, ezt egy 2010-es holland tanulmány is igazolta. Egy másik tanulmány szerint a növényi rostokban, szójában és mandulában gazdag étrend ugyanolyan jól csökkentette az LDL koleszterint, mint a sztatinok.

Amikor már az életmódváltás sem elég
A finnországi Frossában élő filigrán, hatgyerekes családanyáról, Outi Elovaaráról senki sem gondolta volna, hogy magas a koleszterinszintje. Normális volt a súlya, helyesen táplálkozott (főként zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát, zsírmentes tejtermékeket, halat, sovány húst fogyasztott), emellett rendszeresen sportolt.

Ennek ellenére 2012 júliusában, 51 évesen stroke-ot kapott. – Csaknem a teljes verőéren voltak lerakódások – meséli. – A beszédem zavarossá vált, és a fél arcom lebénult.

Koleszterin-célértékek
A koleszterin esetében a mai napig nem tudják pontosan, mi a javasolt érték. Ez valószínűleg kockázati csoportoktól függően változik. Sok helyen az 5 mmol/l-t tekintik megfelelő összkoleszterinszintnek, az LDL pedig 3 mmol/l –ig, a HDL 1 mmol/l-től elfogadható. A pontos „normális” értéket az orvosnak kell egyénre szabottan megállapítania.

– A nagyobb kockázatú páciensek esetében alacsonyabb értékekre kell törekedni – állítja dr. Gitt, aki szerint a szakemberek is egyre lejjebb viszik a küszöböt. – Egyes újabb kutatási eredmények szerint minél kisebb az LDL, annál jobb – mondja. – Magas kockázatú betegek esetében sok szakértő ma már 1,8 mmol/l alatti LDL-t javasol.

A stroke gyorsan zajlott le. – Csak arra tudtam gondolni – emlékezik vissza –, hogy lebénulok és kiszolgáltatottá válok életem végéig.

De Outi szerencsés volt. A beszéde pár nap alatt rendbe jött, tünetként pedig csupán a nehézkes kézírás és a bal kari gyengeség maradt meg.

Az összkoleszterin-értéke viszont 6,8 mmol/l volt, ami jelentősen meghaladta a javasoltat. Outi apja 41 éves korában, a nővére pedig 59 éves korában szívinfarktusban halt meg.

A stroke után egyértelművé vált, hogy Outinak csökkentenie kell a koleszterinszintjét. Orvosai sztatint és véralvadásgátlót írtak fel neki.

Míg a sztatinok sok esetben elegendők, hogy az LDL-szintet egészségesre csökkentsék, egyeseknek további gyógyszerekre, például ezetimibet tartalmazó szerre van szükségük, hogy elérjék a célértéket.

Dr. Anselm Gitt ludwigshafeni kardiológus szerint egy 18 ezer magas kockázatú beteggel végzett kutatás során az ezetimib és a sztatin együttesen további 10 százalékkal csökkentette az LDL-szintet.

– Az ezetimib a sztatintól teljesen eltérő módon hat – állítja dr. Gitt. Az ezetimib nem a koleszterintermelést gátolja, hanem a koleszterin felszívódását csökkenti. Ezzel a trükkel kombinált hatás érhető el.

De mik a lehetőségek, ha nagyobb mértékű koleszterincsökkentésre van szükség, mint amit étrenddel el lehet érni és valaki a mellékhatások miatt nem kaphat sztatint? Outi Elovaara például ebben a cipőben jár. – Megpróbáltam szedni a gyógyszert, de az ízületi és izomfájdalmak miatt abba kellett hagynom – mondta Outi.

A sztatinoknál az izomfájdalom a leggyakoribb mellékhatás, állítja dr. Krauss, de egyéb kockázatok is fennállnak, akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat. Krauss szerint ez utóbbi gyakoribb a nőknél.

Mivel viszont a sztatinok életmentők lehetnek, megéri ez a kis többletkockázat. Szerencsére egyre újabb és hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésén dolgoznak a szakemberek.

Biztató új gyógymódok
Egy új típusú gyógyszer lehet a megoldás Outi és társai számára, akiknél nagy az érelmeszesedés kockázata, s csupán étrenddel és sztatinokkal nem tudják a koleszterinszintjüket csökkenteni, vagy érzékenység miatt nem kaphatnak ilyen gyógyszereket.

Az új készítmények azt segítik elő, hogy a máj felvegye az LDL-koleszterint a vérből. Jó pár ilyen PCSK9-gátlónak nevezett gyógyszer áll jelenleg klinikai tesztelés alatt, s az eddigi eredmények rendkívül ígéretesek. Még nem kerültek kereskedelmi forgalomba, de dr. Gitt szerint legalább az egyik az év végén vagy legkésőbb 2016 elején már kapható lesz. – Ezzel a gyógyszerrel további 70 százalékkal tudjuk csökkenteni az LDL-szintet – állítja dr. Gitt.
 

A magas koleszterinszint elleni harcban Outi mostanában két növényi eredetű táplálékkiegészítővel próbálkozik. Az utolsó kontrollján 4,6 mmol/l volt az összkoleszterinszintje, ami már jobb érték, mint amikor stroke-ot kapott, bár orvosai szerint még további csökkentésre van szüksége.

Közben Mohamed is táplálkozási tanácsadóhoz fordult, miután megértette, hogy az életmódja nem egészséges. A tanácsadó javaslatára már abbahagyta a dohányzást, jelentősen csökkentette a cukor, a só meg a telítetlen zsírsavak bevitelét, és elkezdett sportolni.

– Elképesztő hatása van a laboreredményeimre – mondja Mohamed. – Mindezt az életmód-változtatásnak köszönhetem. A koleszterinszintem olyan alacsony lett, hogy a sztatin dózisát is csökkenteni lehetett.

Azaz most is léteznek már jó megoldások, és még jobbakra számíthatunk a közeljövőben.

Vote it up
188
Tetszett?Szavazzon rá!