Az Úr tenyerén

Hogyan lett sikeres az élet különböző területein a néhány éven belül az anyját és az apját is elvesztő tizenegy Gallai gyerek?

Megjelent: 2017. január

Kapcsolódó cikkek

S ki hozza az ajándékokat? – Egy ilyen nagy családban, ahol ennyi gyerek van, a kicsik se sokáig hisznek az angyalkamesében – mond­ja Zsófi. – A szüleink nem is erőltették a dolgot – már egészen kicsi korunkban is tudtuk, hogy ők veszik a fát, az ajándékokat. Persze mi is azt mondjuk, hogy az angyalkák hozzák a fára a fényt, az ajándékot, legbelül tudjuk, hogy régen a szüleink, most a felnőtt testvéreink az angyalok. Hiszen gondoskodnak rólunk és vigyáznak ránk. Több mesére nincsen szükségünk. Így is csodálatos maga az ünnep, Krisztus születése, a külön Jézuska fölösleges.

– A templomunk közössége nekünk egész életünkben szinte mindent megadott – veszi át a szót Aletta, a legidősebb lány a családban. – Szeretetet, társaságot, programokat. Mi mindig sokkal többet kaptunk, ruhából, édességből, mint amennyire szükségünk volt. Nem szenvedtünk hiányt soha semmiben. Igaz, van olyan pulóver, amelyet még a legidősebb bátyám kapott, és most éppen a tizennegyedik gyerek, Balázs kisfia hordja.

– De nekünk ez így természetes – mondja a legkisebb és a legcserfesebb Gallai gyerek, Kata, aki Budapest egyik legjobb gimnáziumában jeles tanuló. A többiek is kitesznek magukért: Gergő és Máté sikeres kiadványszerkesztő céget vezet, Kristóf és Balázs tűzoltó lett, Aletta és Tamás pedagógus. Jóska az ELTE-n szociális munkásnak, Judit a Semmelweis Egyetem egészségügyi karán védőnőnek tanul, Zsófi vadgazdának készül a gödöllői egyetemen.

– A hitünk segített elviselni mindazt, ami velünk történt – mondja Máté. Persze csak a hit, csak az összetartás nem lett volna elég. Az élethez pénz is kell. Az árvaellátásból és a családi pótlékból futotta a lakótelepi lakás rezsijére, reggelire, vacsorára. A külön kiadásokat a már dolgozó nagyobb gyerekek dobták össze. Ha pedig valamelyikük drágább dologra vágyott, természetes volt, hogy dolgozott érte.

Az iskolában a tankönyveket ingyen kapták, az ebédért pedig minimális összeget kellett csak fizetniük. Nyelvet az iskolában tanultak. A zenetanulás is ingyen volt, csak a hangszer használata került pénzbe. Az iskolai, egyházi és cserkésztáborok rendkívül kedvezményesek vagy térítésmentesek voltak. Aletta, Máté és Tamás már a gimnáziumban is olyan jól tanult, hogy ösztöndíjat kapott. A legjobb tanulóknak középiskolás éveikben is voltak magántanítványaik. Aletta emellett első lett országos fuvolaversenyen.

Vote it up
759
Tetszett?Szavazzon rá!