Az álmok világa

Az alvás közben látott képek gyakorlati célokat szolgálnak

A harmincegy éves vancouveri Lisa Toth tizenhat éves korában egy gyönyörű, örökzöldekkel teli erdőről álmodott, ahol a mamája mint gonosz Hókirálynő uralkodott. Abban az időszakban Toth és az édesanyja kapcsolata nem volt harmonikus, az álomban pedig a mamája hózuhataggal támadt rá. Toth eltökélte magában, hogy nem riad meg, szembeszáll vele, és rájött, hogy hatalma van minden felett, ami fehér, így a hó, a jég, sőt még a só felett is, aztán ő lett a Jégkirálynő.

Toth úgy ébredt fel, hogy erősnek érezte magát. – Azt hiszem, akkor kezdtem a mamámat reálisabban látni, a hibáival és gyengéivel együtt, és akkor fogalmazódott meg bennem, hogy többre fogom vinni az életben, mint ő. (Toth később a családból elsőként szerzett egyetemi diplomát.) A jókedve egész nap megmaradt, és erre az álomra mind a mai napig részletesen emlékszik.

Ilyen erős hatással lehetnek ránk az éjjel, alvás közben előttünk lepergő „filmek”. Valójában minden éjjel négy órát álmodunk, de csak néhány naponként tudunk visszaemlékezni egy-egy álmunkra. Ez kinek-kinek a titkos élete, amelyről azonban általában szeretnénk többet megtudni. Szeretnénk megfejteni azt az éjszakai fantáziavilágot, melyben tudunk repülni, hőstetteket hajtunk végre, és filmsztárokkal randevúzunk. A rémálmokból pedig, melyekben őrült gyilkos üldöz bennünket vagy egy utált munkatársunkkal kerülünk szexuális kapcsolatba, egyszerre szeretnénk okulni és megszabadulni tőlük.

Az egy évszázada folyó álomkutatás eredményeként az észak-amerikai szakértők nemrég néhány újabb olyan rejtélyt fejtettek meg, melyek alvás közben bukkannak fel. Így már többet tudhatunk meg arról, honnan erednek az álmok és milyen szerepet játszanak az életünkben.

A szimbólumok jelentése
Az álomkutatók szerint először is búcsút kell mondanunk annak az elképzelésnek, miszerint általános jelentése volna annak, amit álmodunk. Emlékeznek Sigmund Freud elméletére? Az álomfejtés atyja száz évvel ezelőtt azt mondta, hogy a kés és a ceruza mindig a hímvesszőt jelképezi, az öblös edény és a barlang pedig a hüvelyt. Bár a ma is kapható álmoskönyvek szerint például az ugató kutya rossz hírt jelez, a teknősbéka pedig szerencsét, a komoly szakértők óvnak az ilyen leegyszerűsítő értelmezéstől. – Az emberek három évezrede próbálnak dolgokat kiolvasni az álmokból, mintha azok jóslatok volnának – mondja dr. Allan Hobson pszichiáter, a Harvard Egyetem tanára. – Ez képtelenség.

Álommorzsák
• Álmában ritkán érez fájdalmat az ember – mondja dr. Allan Hobson a Harvard Egyetemről, aki már több ezer álomról olvasott beszámolót.

• Színesben álmodunk. De mivel az álomra nehéz visszaemlékezni, mondja Hobson, a legtöbb ember erről a tényről el is feledkezik.

• Joseph De Koninck professzor szerint az álmok 70-80 százalékának tartalma a megelőző napon átéltekből ered, jóllehet az idősebbek gyakran álmodnak a tízes és húszas éveikben történtekről.

• A nők férfiakról és nőkről egyaránt álmodnak, mondja Patricia Garfield. Az álmok gyakran függenek össze kapcsolatokkal, az agresszió szóban nyilvánul meg. A férfiak álmaiban gyakrabban szerepelnek férfiak és a fizikai agresszivitás, a fő „motívumok” a siker és a kudarc.

Az Ottawai Egyetemen pszichológiát tanító Joseph De Koninck nemrégiben elvégzett vizsgálatai szintén azt támasztják alá, hogy az álomszimbólumok egyénenként eltérő jelentésűek. Tíz önként jelentkezőt kért meg, hogy sorolják fel közelmúltbeli álmaik részleteit, és írjanak egy másik listát arról, hogy mit csináltak napközben. Amikor mások próbálták meg a két lista egybevetéséből kitalálni, ki mit álmodott, kudarcot vallottak. De Koninck szerint: – Valószínűleg az ismeri fel a legjobban a kapcsolatot az álombeli részletek és a napi tevékenység, illetve az emlékképek között, aki az adott álmot átélte.

A 21 éves Kathleen Hunter például azt feltételezi, hogy a rémálmában felbukkanó gyerekkori kutyája valamiképpen összefügg azzal, hogy kis szülővárosából nemrég Torontóba költözött, és egyben munkahelyet váltott. Álmában Hunter egyedül volt a régi házukban, és négy évvel korábban kimúlt collie-keverék kutyája, Holly szőre pedig összevissza volt vagdosva. – Holly ott állt az alagsorba vezető lépcsőnél – meséli Hunter –, morgott, mintha lenne valami odalenn. – Hunter úgy véli, hogy az álmában átélt félelem az önállóvá válástól való szorongását fejezte ki, Holly és a régi otthona pedig a biztonságot nyújtó család jelképe volt.

Álmaink sokszor figyelmeztető jelek is lehetnek. Patricia Garfield pszichológus, aki könyvet írt e témában, azt meséli, hogy egyszer egy nő elmondta neki az álmát, melyben a férje egy lapáttal berakta őt a sütőbe, majd bekapcsolta a gázt.

– Aki ilyesmit álmodik, az figyeljen oda rá – tanácsolja. Ennek az asszonynak észre kellett vennie, hogy nem működik a házassága, mondja Garfield, és az álom segítette hozzá, hogy szembenézzen a valósággal.

Ezen a téren a mai álomszakértők egyetértenek Freuddal és kollégájával, Carl Junggal, akik mindketten azt vallották, hogy a tudatalattink az álmok közvetítésével kommunikál velünk. Főleg Jung vélte úgy, hogy álmaink megismerése révén többet tudhatunk meg önmagunkról.

Hasonlóképpen, ha valamit elfojt magában az ember, az sokszor az álmaiban bukkan fel. A Harvardon pszichológiát tanító Dan Wegner számára ez akkor bizonyosodott be, amikor diákok egy csoportját arra kérte, hogy elalvás előtt igyekezzenek nem gondolni egy bizonyos barátjukra. Ezen diákok közül valóban többen álmodtak erről a barátról, mint a másik csoport tagjai közül, akiket nem kért meg arra, hogy hessegessék el a gondolataikat.

– Az álmok gyakran rávezetnek arra, hogy napközben mit próbál meg az ember elnyomni magában – mondja.

Marlene Hassen 50 éves, háromgyermekes anya egészen addig nem volt tudatában annak, mennyire tart attól, hogy ugyanúgy, mint az édesanyjának, esetleg neki is az alkoholfüggőséggel kell küzdenie, míg egyszer egy különös álom erre rá nem vezette. Álmában a testvéreivel és azok gyerekeivel együtt egy üdülőhelyen szórakoztak, de Hassen szüntelenül azért aggódott, hogy elfogy a bor, és titokban megpróbálta kideríteni, mikor zár be a bolt, ahol bort lehet kapni. – Anyám az élete vége felé túl sokat ivott – mondja Hassen. – Talán én elfojtom magamban a félelmet attól, hogy ugyanezt fogom tenni.

Tönkrement kapcsolatok, alkoholizmustól való félelem – nem ezek az édes álmok. Mégis hét álom közül öt általában rossz, és rémálomnak tekintjük, ha fölébreszt bennünket. A szakértők korábban úgy vélték, hogy a rémálmok a zaklatott pszichés állapot jelei. A Montreali Egyetemen pszichológiát tanító Antonio Zadra azonban azt mondja, hogy a rémálmokat előidézheti a stressz, a szorongás, a depresszió vagy egyes gyógyszerek is.

Próbálja ki ezt ma este
A visszatérő álmok vagy a rémálmok ugyanakkor jelezhetik azt is, hogy az illető megoldatlan problémával küzd, vagy nem tudott feldolgozni egy múltbéli traumát. Az Angliában született, Torontóban élő, 38 éves filmtechnikus, Henry Gardner például kisfiú kora óta sokszor álmodta azt, hogy börtönben van. Nemrég a börtön egy szép kertben álló betonbunker formájában jelent meg. Újra meg újra megpróbált valakit felhívni a mobiltelefonján, hogy megtudja, miért tartóztatták le, de mindig rossz számot hívott.

– Ezek az álmok talán akkor kezdődtek, amikor bentlakásos iskolába küldtek – mondja Gardner, akit megviselnek ezek a rémálmok.

A rémálmok azonban elűzhetők. A pszichológusok szerint ennek egyik módja az, ha a traumát kezeljük. Ha tisztázza a problémát a kellemetlenkedő kollégával, akkor nem szerepel visszatérő álmában, amint betör az otthonába, a gyerekkorban elszenvedett agresszió pedig szakember segítségével feldolgozható, és utána megszűnnek az arra visszavezethető rémálmok.

A szakértők szerint érdemes megpróbálni tudatosan befolyásolni azt, hogy hogyan végződjön az álom. Lisa Tothnak ez hétéves korában sikerült. Közvetlenül a nagypapája halála után gyakran álmodta azt, hogy bemegy egy barlangszerű üregbe, hogy kihozza onnan az öccse háromkerekű biciklijét. Aztán hirtelen leereszkedett egy rács, és ő bent rekedt. Beszélt erről a szüleinek, és az édesapja azt javasolta, hogy próbálja megváltoztatni az álom végét. Nem sokkal ezután az álmában megjelent egy csapóajtó, és ő el tudott menekülni. – Attól fogva már élveztem ezeket az álmokat, mert úgy fejeződtek be, ahogy én akartam – mondja Toth.

A rémálmok megszelídítésének másik módja az úgynevezett „képzelet-főpróba”. Ehhez le kell írni az álmokat, mégpedig úgy, hogy megváltoztatunk minden kellemetlen mozzanatot. Például elkergetjük a szörnyeteget, elaltatjuk a bennünket üldöző medvét, vagy épp csak más színűnek képzeljük el a falakat. Ily módon lecsapoljuk a félelmet a rémálmokból, és azok eltűnnek.

Álmos megoldások
Bár az álmok zöme nyomasztó, mégis határozott célt szolgálnak, legfőképpen talán azt, hogy segítsenek a problémákat megoldani vagy rávezessék az embert valamire. – Az álmaim sokszor azokra a kérdésekre adnak választ, melyek elalvás előtt foglalkoztatnak – mondja Tore Nielsen, a montreali Sacré-Coeur Kórház alváslaboratóriumának igazgatója.

Jennifer Patterson 34 éves vancouveri újságíró pontosan ezt tette néhány évvel ezelőtt, amikor azt fontolgatta, távozik Kanadából, hogy megtudja, mit tartogat számára a nagyvilág. Egyszer azt álmodta, hogy divattudósító New Yorkban, híres szupermodellekkel és művészekkel találkozik.

– Az álom hatására úgy éreztem, érdemes vállalni a kockázatot – mondja. Néhány hónap múlva kilépett a munkahelyéről, és három hónapra elment Kubába, hogy spanyolul tanuljon.

Az álmok segíthetnek abban, hogy megszokjuk az életünkbe belépő új embereket – várandós kismamák például álmodnak arról, milyen lesz és mit fog tenni a kisbabájuk – és abban is, hogy megbékéljünk valakinek az elvesztésével. A 38 éves, gyermekeit nevelő torontói anya, Paget Catania például, akinek egy barátja tizenéves korában meghalt, még évek múltán is róla álmodott. – Összefutottam vele, és azt mondta nekem, hogy hatalmas tévedés volt az egész, ő igazából nem is halt meg – emlékszik vissza. Ébredés után elfogta a szomorúság, amiért ez nem így van. Nielsen szerint az ilyen álmok a gyászfolyamat részei lehetnek, segíthetnek beletörődni abba, hogy elvesztettünk valakit.

Agytérkép
Nem minden álomképnek és történésnek vannak pszichológiai gyökerei. EEG- és PET-vizsgálat (pozitron-emissziós tomográfia) segítségével a szakértők azt fedezték fel, hogy az alvás REM-szakaszában (amely alatt az ember álmodik) az agyban alacsony a rövid távú memóriában fontos szerepet játszó szerotonin szintje. Amikor tehát álmunkban egy idegen közeli barátunkká alakul át, vagy állandóan változik a helyszín, egyszerűen csak elveszítjük a fonalat. Valószínűleg az alacsony szerotoninszint a magyarázat arra is, hogy az emberek többsége csak kevés álmára emlékszik.

A PET-vizsgálatok segítségével a tudósok azt is kimutatták, hogy az agy érzelmekért felelős központja, a limbikus rendszer alvás közben aktív, álmaink tehát valószínűleg ezért vannak tele érzelmekkel. Eközben a logikus gondolkodást irányító prefrontális cortex (a homloklebeny agykérgi része) kevésbé aktív, ezért tudunk álmunkban repülni vagy dús fantáziájú megoldásokat kitalálni.
 

Sokszor minden vizsgálatnál vagy gyógyszernél többet ér, ha valaki odafigyel az álmaiban megjelenő fantáziadús képekre és ötletekre, mert segítségükkel jobban ki tudja aknázni agya problémamegoldó képességét. Vannak, akik álomnaplót tartanak az ágyuk mellett, és abban írják le az alvás közben támadt ötleteiket, mert később, teljesen felébredve már nem emlékeznének rájuk.

Az álmok világával igazából azért érdemes ismerkedni, hogy bátran hagyjuk magunkat elvezetni oda, ahová visznek, és ne tiltakozzunk, ha a rémálmok valami fontosat üzennek.

Nem mindig édesek az álmaink, de az biztos, hogy mindig varázslatosak és beszédesek.

Vote it up
27
Tetszett?Szavazzon rá!