Az érintés gyógyító ereje

A kapcsolatteremtés legbensőségesebb és leghatékonyabb formája

Az inkubátor csillogó plexiüvege alatt rúgkapáló 11 napos Brandan Owens olyan megközelíthetetlennek tűnik, mint Hófehérke az üvegkoporsóban. Az egyik miami kórházban nyolc héttel idő előtt született, most 1800 grammos Brandan körül azért kell fölmelegíteni a levegőt, mert éretlen szervezete még nem tudja szabályozni a testhőmérsékletét.

Brandan édesanyja kissé megriad, amikor Maria Hernandez-Reif, a Miami Egyetem Érintéskutató Intézetének (Touch Research Institute: TRI) munkatársa benyúl az inkubátorba, és masszírozni kezdi a kisbabát. Keze nagyobb, mint Brandan háta; ahogy ujjait végighúzza a baba testén, az embernek az az érzése, hogy az áttetsző bőr elszakad, mint a selyempapír. Aztán Hernandez-Reif végigsimítja Brandan törékeny kis faágra emlékeztető karocskáját. Vigyáznia kell, mekkora nyomást fejt ki – ha a kelleténél kisebbet, akkor csiklandozza, ha nagyobbat, akkor fájdalmat okoz.

A masszázs a legkevésbé sem árt az újszülöttnek, sőt nagyban hozzájárul a fejlődéséhez, mivel a csecsemők kifejezetten igénylik a simogatást. Brandan minden bizonnyal ugyanúgy reagál majd a kezelésre, mint a TRI-ben, az érintésnek az egészségre gyakorolt hatását vizsgáló tudományos központban vizsgált többi koraszülött: élvezi majd annak már-már csodás hatását. A tíz napon át naponta háromszor kezelt kisfiú jóval mozgékonyabb, aktívabb és élénkebb lesz, mint a hasonló súlyú és állapotú, masszázsban nem részesített csecsemők. Várhatóan kevesebbszer lesz légzéskihagyása, így csökken nála a hirtelen bölcsőhalál kockázata. Testsúlygyarapodása 47 százalékkal lesz gyorsabb társaiénál.

Hernandez-Reif kézmozdulatai nyomán Brandan ráncos kis teste fokozatosan ellazul, ajkát csücsöríti, kinyújtja a lábát, és láthatóan jól érzi magát. A 15 perces kezelés végére a csecsemő megnyugszik, de felélénkül.

Alapvető szükséglet
Az érintés a kisbaba esetében létfontosságú lehet. Jól tudta ezt Michelangelo: a Sixtus-kápolna mennyezetképén Isten Ádám felé nyújtja a kezét, tehát az életadást az érintés ábrázolásával jelenítette meg. Attól kezdve, hogy az anyai cirógatás, dédelgetés megalapozza a gyermek személyiségének fejlődését, egészen addig, hogy a fiú a haldokló apa kezét fogva vesz végső búcsút, életünket végigkíséri az érintés, a kapcsolatteremtés legbensőségesebb és leghatékonyabb formája.

Több tanulmány rávilágít, hogy még egy futó érintésnek is van hatása. Azok a pincérnők például, akik a vendég kezére vagy vállára tették a kezüket, amikor kihozták a visszajáró pénzt, több borravalót kaptak, mint akik nem. A politikusok pedig nem véletlenül bíznak abban, hogy választási eredményeiket javítja, ha elvegyülnek a tömegben, kezet szorítanak az emberekkel.

Gyógyszer vagy humbug?
Az érintés gyógyító erejébe vetett hit régi keletű. Kínában 2500 évvel ezelőtt említik először írásban a masszázst – az elnevezés egyébként az arab érintés jelentésű szóból származik. Egyes történészek nézete szerint az Ankh-ma-hor egyiptomi pap Kr. e. 2200-ból való síremlékén látható ülő férfialakot talpmasszázs közben ábrázolja a féldombormű. Hippokratész, a modern orvostudomány atyjának tekintett görög orvos a Kr. e. 4. században népszerűsítette a masszázst. Ezt írta: „Az orvosnak számos gyógymódot ismernie kell, így kétségkívül az anatripsziszt”, a bedörgölés tudományát is.

Pár évtizede Amerikában a masszázst sokszor a prostitúcióval azonosították, az elmúlt években azonban visszanyerte tekintélyét, és példátlan népszerűségnek örvend.

A tudomány alátámasztja, amit mi ösztönösen érzünk, és amit James Gordon pszichiáter úgy fogalmaz meg, hogy „a masszázs gyógyszer”. A TRI-ben Tiffany Field pszichológus 28 egyetemi hallgatóból, önkéntesből, illetve masszőrből álló csoportot irányít, és együttműködik három egyetem, a Miami, a Duke és a Harvard kutatóival. A TRI 50-nél több elvégzett és még ma is folytatódó vizsgálatából kiderül, hogy a masszázs sokféle betegségre hat kedvezően a bélpanaszoktól a hiperaktivitásig, a cukorbetegségtől a migrénig. Könnyít az asztmások nehézlégzésén, javítja az autista gyerekek koncentrálóképességét, és oldja az égési sérültek szorongását a fertőzött bőrfelület műtéti eltávolítása előtt.

– Eleinte azt gondoltam, hogy humbug az egész – mondja dr. C. Gillon Ward égési specialista –, de az eredmények meggyőztek.

Az érintés hatásai
Amikor azt mondjuk, valami érzelmileg érint, az azt jelenti, hogy a bensőnkig hatol. A szó szoros értelmében vett érintés hatása sem ér véget a bőrfelületen. A bőr egyébiránt az emberi test legnagyobb szerve, több millió idegvégződés van benne – csak az ujjunk hegyén körülbelül 8000 –, melyek az idegpályákon keresztül küldik az ingereket a gerincvelőbe, majd azon keresztül az agyba. Már egy egyszerű érintés is lelassíthatja a szívverést, csökkentheti a vérnyomást. Még a mély kómában fekvő beteg szívverése is változhat, ha fogják a kezét. A szeretetből fakadó érintés serkenti a szervezetben képződő természetes fájdalomcsillapítók, az endorfinok felszabadulását. Valószínűleg ez magyarázza, hogy a mama ölelésétől miért fáj kevésbé a gyermek felhorzsolt térde.

A TRI vizsgálati eredményei azt támasztják alá, hogy a masszázs növeli a szervezet ellenállóképességét – még a HIV-pozitív betegekét is –, továbbá csökkenti a stresszhormonok, így a kortizol és a noradrenalin szintjét.

A masszázzsal kezelt koraszülöttek átlagosan hat nappal korábban hagyhatják el a kórházat, ami jelentős mértékben csökkenti a költségeket. Ennek fényében azt gondolhatnánk, hogy a kórházak újszülöttosztályai lelkesen szorgalmazzák a masszázsprogramok bevezetését. Ez azonban egyelőre nem következett be.

A magyarázat részint a hagyományokban keresendő. Field azt állapította meg, hogy a francia szülők és gyermekek háromszor annyi alkalommal érintik meg egymást, mint az amerikaiak. Egy párizsi és egy miami McDonald’sban Field azt figyelte meg, hogy a francia fiatalok lényegesen többször érnek egymáshoz – átölelik barátjukat, vállára teszik a kezüket. Az amerikai tizenévesek viszont inkább a gyűrűjüket forgatják, ujjaikat ropogtatják, vagy más hasonló módon foglalják el magukat. Field szerint a francia szülők és tanárok gyakrabban adják jelét szeretetüknek érintéssel, és a gyerekek kevésbé agresszívak.

Az első és az utolsó
A Field irodája alatt hat emelettel működő TRI-óvodában az óvónők minden alkalmat megragadnak, hogy megsimogassák a gyerekek fejét, hátát, vállukra tegyék a kezüket. Az ide járó 40 gyerek zömét – közülük a legkisebb hat hónapos, a legidősebb ötéves – naponta 15 percen át masszírozzák, aminek eredményeként élénkebbek, fogékonyabbak lesznek, és jobban alszanak.

A tapintás útján való érzékelés képessége fejlődik ki az emberben elsőként, és valószínűleg ez gyengül meg utolsóként. A TRI elvégzett egy kísérletet, melynek során 60 évesnél idősebb önként jelentkezőket három héten át masszíroztak, utána pedig megtanították őket az óvodások masszírozására. Az idős emberekre a kapott kezelésnél is kedvezőbb hatást tett, amikor ők masszíroztak: kevesebb lett köztük a depressziós, kevésbé érezték magukat magányosnak, csökkent a stresszhormonszintjük. Ritkábban fordultak orvoshoz, kevesebb kávét ittak, és gyakrabban hívták fel barátaikat.

Miután a férje meghalt és felnőtt gyermekei elköltöztek, a 80 éves Madeline Chance depressziós lett. Amikor értesült az időskori masszázst kutató vizsgálatról, jelentkezett. Azelőtt sohasem masszírozták, de most megnyugtatónak találta. Az önként jelentkezők többségéhez hasonlóan neki is többet jelentett az, amikor ő masszírozott mást. – Nagyon hiányzik az érintés – vallja be. Chance a kísérlet befejezése óta is visszajár, és besegít a kicsik masszírozásába.

– No, mit szólnál egy kis dögönyözéshez? – kérdezi a hét hónapos, dundi Johntól. John erre lelkes gügyögéssel válaszol, ő pedig a gyerek fölé hajol, ujjaival gyöngéden végigsimítja a fiúcska hátát. Az addig nyűgös John fokozatosan megnyugszik, gurgulázva nevet, és Chance felé nyújtja a karját. Chance sugárzó arccal néz vissza rá. Az érintés örömével ajándékozták meg egymást.

Vote it up
19
Tetszett?Szavazzon rá!