Az ajándékozás titkai

Mást is lehet adni, nemcsak a boltokban megvásárolható tucattermékeket. Sokhoz még csak kézügyesség sem kell

Néhány éve a családommal úgy döntöttünk, hogy olyan ajándékokkal lepjük meg egymást, amelyeket nem lehet boltban megvásárolni. Nem kellenek hozzájuk világrengetően eredeti ötletek, sokszor még különösebb felszerelés, olló vagy ragasztó sem. Viszont kifejezésre juttatják, mennyire becsüljük vagy ismerjük a megajándékozottat. Csak az alábbiakat tartottuk szem előtt:

Ki mit utál?
A nővérem tudta, hogy a szüleink nem szeretnek főzni, hát telerakta a fagyasztójukat házi készítésű finomságokkal.

Egy darabka múlt
Hogy jobban megismerjük családi gyökereinket, édesanyám egy köteg lefordított levelet adott négy gyermekének. A leveleket még az ő német bevándorló édesanyja írta az 1920-as években az óhazába.

Közös vonások
Miután a testvéremmel valamennyien szülőkké váltunk, a fivérem gyermekdalokat írt nekünk CD-re.

Ami közelebb hoz egymáshoz
Személyre szóló naptárakat állítottam össze, bejelöltem a családtagok születésnapját, a házassági évfordulókat, és minden hónapot másikunk fényképével díszítettem.

Emlékidéző kirándulás
Édesapám elvitte felnőtt gyermekeit Minneapolis államba, a patinás excelsiori Old Log Színházba, ahol kiskorunkban sok darabot láttunk.

Tehetséghasznosítás
A nővérem írt egy elbeszélést az unokaöccsének, amelyben a fiú a jégkorongozásban jeleskedik, és ő lövi be a győztes gólt.

A kicsik mozgósítása
Már egyéves csemetém is képes tenyérlenyomatot hagyni a mézeskalácson.

Vote it up
271
Tetszett?Szavazzon rá!