Az alattomos és veszélyes övsömör

Ötvenéves kor után minden harmadik felnőttnél kialakul ez a fájdalmas betegség. Így előzze meg a bajt

Françoise Fontaine számára a pattanások a rég elmúlt serdülőkor halvány emlékei voltak csupán. A Párizsban élő idős asszony annál inkább megdöbbent, amikor egyik barátja egy vásárolgatással töltött nap végén felhívta rá a figyelmét, hogy egy sor apró piros pötty éktelenkedik a homlokán. Allergiás reakció lehet, amelyet az új ruhák váltottak ki – gondolta Françoise, de azért amikor hazaért, biztos, ami biztos, felhívta az orvosát, és beszámolt neki a tüneteiről.

– Tudom, mi okozhatta – mondta a doktor. – Nem kell aggódnia, küldök az asszisztensemmel egy vírusölő gyógyszert. Szedje be azonnal, és mielőbb nézesse meg magát egy szemésszel!

Másnap reggel Fontaine a szakorvosi rendelőben döbbenten hallgatta a diagnózist: pattanásai azt jelzik, hogy szervezetében az övsömörvírus, egy herpeszvírus aktiválódott. – Ez a betegség akkor lép fel, ha a varicella zoster vírus, amely a bárányhimlőt okozza, újraaktiválódik – magyarázta az orvos.

Bár Françoise nem tudhatott róla, a vírus ott lappangott gerincvelőjének érző idegdúcaiban, arra várva, hogy kijátssza szervezete védelmi rendszerét, és lecsapjon. Mint ahogy azt sem tudta, hogy néhány beteg esetében a viszkető, égő érzés, az ún. posztherpetikus neuralgia avagy idegkárosodás a kiütések és hólyagok eltűnése után is megmarad.

– Szerencsés voltam – mondja hat évvel övsömöre megjelenése után a 86 esztendős Fontaine –, hogy a betegség nem támadta meg a szememet. De bármit próbálok is, a fájdalom a mai napig nem múlik. Ebből a szempontból már nem vagyok annyira szerencsés.
 

Minthogy az övsömör okozta gyötrő fájdalom nem enyhíthető, a legjobb megelőzni a betegség kialakulását

Az övsömör a legtöbb esetben nem tart tovább 1-2 hétnél, de egyes betegeknél – például rák elleni kezelésen átesőknél – igen magas az életveszélyes szövődmények kockázata.

Egy 2015 decemberében közölt kutatás eredményei szerint a súlyosabb övsömör megnöveli a stroke és a szívroham kialakulásának veszélyét, így akár halálos is lehet. Dr. Caroline Minassian és munkatársai a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetében több mint 67 ezer, övsömörön átesett amerikai beteg esetét dolgozták fel, értékelve az egy éven belüli stroke vagy szívroham veszélyét.

„Az iszkémiás stroke kockázatának 2,4-szeres növekedést figyeltünk meg, a szívroham előfordulási aránya pedig 1,7-szeresére nőtt” – közölte a Public Library of Science Journal nevű szaklap. „A legszembeszökőbb növekedés az övsömör tüneteinek megjelenését követő első héten tapasztalható.”

A kutatók két lehetséges okra következtettek: a vírus hatására plakkok képződnek a verőerek falában, s az ezek felszakadása vagy a stressz okozta fájdalom miatti magasabb vérnyomás okoz stroke-ot vagy szívrohamot.

Ugyancsak 2015 decemberében látott napvilágot a minnesotai Mayo Klinika által végzett övsömörvizsgálat eredménye, amely szerint asztmás felnőtteknél 70 százalékkal magasabb az övsömör kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik nem szenvednek asztmában.
 

Az övsömör ellen nem létezik gyógymód. Mint ahogy a neve is mutatja, a kiütések leggyakrabban deréktájon jelennek meg, körkörös irányban a test körül, de a test középvonalát át nem lépve. Amint azt dr. Allison McGeer, a torontói Mount Sinai Kórház mikrobiológusa elmondja, a hólyagocskák többnyire csak a test egyik oldalán ütköznek ki, mert általában egyetlen ideggyök érintett. Ez zsibbadással, viszketéssel, szúró érzéssel, kimerültséggel, fejfájással, magas lázzal, fényérzékenységgel, valamint kínzó fájdalommal járhat, ami megnehezíti vagy ellehetetleníti az alvást és a mindennapi tevékenységek, illetve a munka elvégzését.

Ahogy öregszünk, az immunrendszerünk már nem figyel folyton az idegekben lappangó vírusra, így az kiszabadulhat a kontroll alól – magyarázza McGeer. – A kiütéseknek jellegzetes alakjuk van, mivel az idegek lefutását követik a bőrön.

 

– Az övsömör nem fertőző arra nézve, aki már volt bárányhimlős – folytatja McGeer. A hólyagok váladéka azonban tele van bárányhimlővírussal, s ha a beteg környezetében van olyan, aki még nem volt bárányhimlős, jó eséllyel elkapja a fertőzést. (A fertőzésveszély a hólyagok felszakadása után a legnagyobb, azok beszáradását, a bőrtünetek elmúlását követően szűnik csak meg.)

Timo Vesikari, a finnországi Tampere egyetemének virológusa szerint a legtöbb embernek életében csak egy alkalommal lesz övsömöre, mivel a vírus figyelmezteti az immunrendszert, hogy legyen éber. Mégis, attól függően, hogy hány évesek vagyunk az első alkalommal, lehetséges, hogy másodszor vagy harmadszor is elkapjuk a vírust.

Európában és Észak-Amerikában az orvosok felkészültek arra, hogy a jövőben az eddiginél több övsömörös esettel fognak találkozni, mivel a várható élettartam egyre magasabb. – Gondoljunk bele – mondja Veskari –, ha mindannyian 200 évig élnénk, valamikor mindenkinél kijönne az övsömör, aki már átesett bárányhimlőn.

Mivel háromból egy 50 év feletti felnőttnél kialakul a betegség, a legegyszerűbb megelőzni, tehát amennyiben még nem volt bárányhimlője, oltassa be magát ellene. – Léteznek közvetlenül övsömör elleni oltások is – mondja Vesikari.

Ha ön nincs beoltva, akkor az első tünetek megjelenésekor mielőbb forduljon orvoshoz, mivel a vírus elleni gyógyszer a betegség kitörésének első 72 órájában a leghatékonyabb. Ez nagyon fontos, ha enyhíteni akarja a fertőzés után gyakorta jelentkező rendkívül erős fájdalmat.

Jelenleg egyetlen kifejezetten övsömör elleni oltás érhető el, amelyet Európában és Észak-Amerikában tíz éve jóváhagytak, így mára bizonyított, hogy 64 százalékkal csökkenti az övsömör kitörésének a veszélyét. Ám egyes összetevőit, például a bárányhimlővírust igen nehéz nagy mennyiségben előállítani. Emiatt egy adag gyógyszer kb. 55 ezer forintba kerül, így a legtöbb európai állami egészségbiztosító nem finanszírozza.

Akadnak ugyanakkor kivételek: Nagy-Britanniában például pár éve a 70–78 évesek számára az ajánlott kategóriába tették az oltást. Franciaországban pedig a 2015 júniusától elérhető oltás árát a 65-től 74 évesek számára az állam visszatéríti. Azonban nem indokolt, hogy csak ez a korosztály kapjon támogatást, mert a fiatalabbak – sőt, ritkán gyerekek – is elkaphatják a betegséget, és nekik nem jár semmiféle támogatás az oltásra.
 

Nem tudni azonban, hogy az övsömör (vagy a bárányhimlő) elleni oltás mennyi ideig hatásos. Hozzáértők szerint legfeljebb öt évig véd az övsömör ellen. Vagyis aki ötvenes éveiben vagy a hatvanas évei elején megkapja az oltást, annak meg kell beszélnie az orvosával, hogy mikor jelentkezzen a második oltásra. Annak, aki már átesett az övsömörön, nincs szüksége oltásra, hiszen az immunrendszere már kapott egy óriási „löketet” a betegség ellen.

Hamarosan viszont már nem lesz kérdés, hogy beoltassuk-e magunkat, illetve hogy mikor. Talán már jövőre megjelenik a piacon egy új vakcina, amelynek a kifejlesztésén Timo Vesikari is dolgozott. A szer lázban tartja az európai és amerikai szakembereket, ugyanis valamennyi kísérleti fázisban minimum 90 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a legalább ötvenéves alanyoknál.

A vizsgálatok számos országra kiterjedtek, több mint 16 ezer 50 éves és idősebb – akár 80-as éveiben járó – beteg bevonásával. Az eredmények biztatók, s ez idáig semmi sem utalt rá, hogy az oltás hatékonysága csökkenne az idő múlásával.

Az új szer nem tartalmaz élő vírust, hanem egy vírusban megtalálható fehérjét ötvöz egy adjuvánssal – olyan szerrel, amely segít az immunválasz kialakításában. Adjuvánsokat tartalmaz egy sor olyan oltás, mint a hepatitis A és B, a diftéria vagy a tetanusz elleni oltás, de ez az első alkalom, hogy az övsömör elleni vakcinában vetik be.

A vakcina gyártója, a GlaxoSmithKline Inc. várhatóan az év végén kérelmezi a készítmény engedélyezését az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatalától (FDA), ezután pedig az európai és kanadai hatóságoknak is elküldi.
 

Ha ön nincs beoltva, a legjobb, amit tehet, ha megtanulja felismerni az övsömör korai tüneteit, hogy esetleges észlelésükkor azonnal hívhassa az orvosát.

A vancouveri Marilee Sigal utólag már bizonyára így tenne. 2013 augusztusában, 55 éves korában vendégeivel üldögélt a kertjében, amikor éles fájdalom nyilallt a bal oldalába. Először azt gondolta, hogy a fájdalom a gyermekkorában szerzett markáns gerincferdüléséből adódik.

Csakhogy a fájdalom nemhogy csillapodott volna, egyre erősödött. Másnap Sigal észrevett a bőrén egy rovarcsípésre emlékeztető foltot. Végül, újabb egy nap elteltével orvoshoz fordult, aki ránézésre a következőt állapította meg: – Várhatnánk a teszteredményekre, de most megmondhatom önnek, hogy egész biztosan övsömöre van.

Sigal megdöbbent. Pszichoterapeutaként nyomon követte az orvostudomány híreit, de úgy tudta, hogy az övsömör veszélyének csak 60 éves kora után lesz kitéve. Orvosa felírta neki a vírus elleni szert, de már nem tudta megelőzni a bajt: Sigal első tüneteinek megjelenése óta több mint három nap telt el.
 

Françoise Fontaine mindenféle terápiát kipróbált az akupunktúrától a hipnózisig, hogy az égő fájdalom megszűnjön, de semmi sem segített. – Óvnom kell a bőröm a naptól és a széltől, mert ezek roppant kínokat okoznak – mondja az asszony. – Vannak éjszakák, amikor aludni sem tudok a fájdalomtól, és annyira viszket a bőröm, hogy véresre vakarom.

Françoise mégis napról napra kitartóan küzd, és igyekszik a lehető legteljesebb életet élni.

A még nem érintettek számára jó hír, hogy vélhetően hamarosan új oltóanyag kerül piacra, amely megelőzi a betegséget. – Ha a vakcinát engedélyezik – mondja dr. Allison McGeer –, akkor ez hatalmas sikertörténet lehet.

Vote it up
151
Tetszett?Szavazzon rá!