Az elme trükkjei

Nem is hinné, milyen könnyen manipulálható az emberi agy. Például őszintébbek leszünk akkor, ha egy tükörrel kell farkasszemet néznünk

A név kötelez
Egy kutatás szerint az ember öntudatlanul is inkább a saját nevében szereplő betűket preferálja, mint az ábécé további betűit – és ez bizony sokszor kihat döntéseinkre is. Kimutatták például, hogy ez a faktor szerepet játszik adakozáskor: amikor a Vöröskereszt adományokat gyűjtött a Katrina hurrikán 2005-ös pusztítása után, a támogatások 10 százaléka K-val kezdődő nevű személytől érkezett – a statisztikák szerint a hurrikánt megelőző gyűjtések alkalmával a támogatások csupán 4 százaléka származott K-betűsöktől. Ez azt jelenti, hogy a betűazonosság 150 százalékos emelkedést hozott!

Biztos úgy történt?
Az emberi emlékezőképességet kutató Elizabeth Loftus különböző kísérletekkel vizsgálta, hogyan manipulálható a memória. Az egyik ilyen kísérlet során a két csoportra osztott résztvevőknek levetített egy videót, amelyen két kocsi karambolja volt látható – azonban az egyik csoportnak a kísérőszöveg az eseményt két autó összekoccanásaként, a másiknak pedig egymásba csapódásaként írta le. Egy héttel a vetítés után megkérdezte a résztvevőket, hogy emlékeznek-e az ütközés következtében szétszóródó üvegszilánkokra a filmben? Az összekoccanós csoportnak 14 százaléka emlékezett üvegre, míg az egymásba csapódós csoportnak 33 százaléka – miközben valójában egyáltalán nem volt üvegszilánk a filmben. Alter szerint „az egymásba csapódás olyan érzékletesen írt le egy meg sem történt eseményt, az üvegszilánkok szétszóródását, hogy az felváltotta a valós emlékeket”.

Tükröm-tükröm…
A képlet egyszerű: az ember őszintébb, ha egy tükörrel kell éppen farkasszemet néznie. Egy 70-es évekbeli felmérés során a részt vevő egyetemistáknak anagrammák sorozatát kellett megfejteniük 5 perc alatt – az idő lejártát egy csengő jelezte, azon túl folytatni a munkát csalásnak számított. A direkt teljesíthetetlen feladattal a csapat egy részének tükör előtt kellett megbirkóznia, nekik mindösszesen 7 százalékuk nem tartotta be az időkorlátot, míg a tükör nélkül dolgozók 71 százaléka nem állt le a csengőszó ellenére sem, tehát csalt. „Ha érzi, hogy épp rossz fát tesz a tűzre, nem szívesen néz tükörbe” – magyarázza Alter.

Szebb kilátások
Egy philadelphiai kórház betegei, bár mind ugyanazon a műtéten estek át, eltérő módon gyógyultak, attól függően, hogy szobájuk a szomszéd ház téglafalára nézett-e, vagy a kórház melletti facsoportra. Azok a betegek, akiknek a téglafal jutott kilátásul, átlagosan egy egész nappal tovább igényelték a kórházi ellátást, továbbá több fájdalomra panaszkodtak és nagyobb százalékban lettek depressziósak. A kórházi tartózkodás feléhez érve a fákra néző betegek között elvétve szorultak néhányan egynél több erős fájdalomcsillapítóra, míg azok, akiknek a téglafal állt az ablakuk előtt, ugyanekkor még 2 vagy akár 3 fájdalomcsillapítót is igényeltek. Bizonyos számítások szerint, írja Alter, a természetes környezetben gyönyörködő betegek négyszer jobban viselték a megpróbáltatásokat, mint falra néző sorstársaik. Más kutatások azt mutatták ki, hogy a természetes környezet pozitív hatással van a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedő gyermekekre is: „Míg a mesterséges táj folyamatosan ingerekkel bombázza a szemlélőt, a természetes táj megengedi, hogy az ember önmaga szabályozza, mennyire akar odafigyelni – lehetőséget adva a kifáradt szellemi energiák újratöltésére” – magyarázza Alter.

A hely szelleme
Nem véletlenül tanácsolják a tanárok a hallgatóknak, hogy a leendő vizsga helyszínéhez hasonló környezetben igyekezzenek tanulni! Egy kutatás során a részt vevő búvároknak egy sor szót kellett megjegyezniük; egy részüknek víz alatt, egy részüknek a szárazföldön. A vizsgálat végül azt mutatta ki, hogy azok a résztvevők, akik víz alatt tanulták meg a szavakat, azokat később is víz alatt idézték fel jobb eredménnyel, míg akik a szárazföldön végezték a tanulási fázist, a szárazföldön teljesítettek jobban. „A helyszín tulajdonképp úgy működik, mint egy lencse, amelyen keresztül befogadjuk az új információt” – mondja Alter.

Rózsaszín felhők közt
Egy híres 1979-es kísérlet során a részt vevő egészséges, fiatal férfiak karizomerején jelentősen csökkentett, ha világoskék helyett rózsaszín falak között kellett tartózkodniuk. A kutatást levezénylő Alexander Schauss Amerika-szerte hirdetni kezdte nyilvános előadásaiban a rózsaszín nyugtató hatását, meglepő eredményeket érve el: egyes börtönökben rózsaszínre festették a zárkák falait, némelyik egyetem pedig még a sportpálya vendégöltözőjét is rózsaszínre festette, remélve, hogy ezzel visszavehet az ellenséges csapat lendületéből – utóbbi trükköt végül ellehetetlenítette egy későbbi megegyezés, amely kimondta, hogy az öltözőknek egységes színűnek kell lenniük.

Felforr az agyvize
A hőség hatással van az emberi szervezetre (többet izzadunk, felgyorsul a szívverés), és ezt az izgalmi állapotot stresszes szituációban könnyű összetéveszteni a dühvel. Ugyancsak dührohamhoz és agresszivitáshoz vezethet a hőséggel járó mindenféle kellemetlenség is – például a statisztikák szerint a közúti konfliktusok száma is nagyobb a különösen meleg napokon, mint egyébként. Kutatások szerint a baseballmeccseken az ütőjátékosok is gyakrabban tévesztenek, ha nagy a hőség, függetlenül attól, hogy a dobó milyen állapotban van.