Az igazi boldogság tíz feltétele

Az a legszebb az egészben, hogy egyáltalán nem elérhetetlen az ön számára sem

1. Gazdagság
A pénz boldogít – egy bizonyos fokig. De ha az embernek már van mit ennie, van hol laknia és telik neki ruhára, az anyagiak egyre kisebb jelentőséggel bírnak.

A tudósok azt találták, hogy általában véve a gazdagabb emberek boldogabbak. Ugyanakkor az elmúlt fél évszázad során hiába emelkedtek az átlagjövedelmek az iparosodott országokban, a boldogságszint ugyanaz maradt. Az alapvető igények kielégítésén túl a pénz a jelek szerint csak akkor boldogít, ha több van belőle, mint a barátoknak, szomszédoknak és kollégáknak.

– A pénz társadalmi rangot ad, a rang pedig elégedetté tesz – mondja Andrew Oswald, az angliai Coventry Warwick Egyetemének közgazdásza. Részben ezzel magyarázható, hogy olyanok – például tudósok, színészek –, akik más módon érnek el társadalmi rangot, elfogadnak viszonylag rosszabbul fizetett állásokat is.

2. Ambíció
Az 1980-as években a Northern British Columbia Egyetemen Alex Michalos politológus 39 ország 18 ezer főiskolai hallgatóját kérte meg, hogy egy numerikus skálán határozzák meg boldogságuk mértékét. Aztán azt kérdezte tőlük, milyen közel állnak ahhoz, amit el akarnak érni. Azt állapította meg, hogy akiknek a vágyai – az anyagiak mellett a barátság, a család, a munka, az egészség terén is – távol álltak attól, amit már elértek, általában kevésbé voltak boldogok, mint azok, akik kisebbnek érzékelték ezt a távolságot. E különbség mértéke ötször jobban meghatározta a boldogságot, mint a jövedelemé.

Ez az ambíciós távolság adhat magyarázatot arra, hogy az emberek többsége miért nem lesz sokkal boldogabb, ha emelkedik a fizetése. Ha vágyaik teljesülnek, még többet akarnak. Egy közvélemény-kutató szervezet az elmúlt két évtizedben végzett felmérése során arra kérte az amerikaiakat, hogy sorolják fel azokat az anyagi javakat, melyek szerintük fontosak ahhoz, hogy jól éljenek. A kutatók azt állapították meg, hogy minél több ilyennel rendelkeztek, annál hosszabb volt a listájuk. A boldog életet mindig távolinak vélték.

3. Intelligencia
Kevés felmérésben vizsgálták eddig, hogy az okosabb emberek boldogabbak-e, de ezek azt jelzik, hogy az intelligenciának nincs hatása. Ez először meglepő, mivel az okosabbak sokszor többet keresnek, a gazdagok pedig általában boldogabbak.

Egyes kutatók úgy érvelnek, hogy az okosabb embereknek nyilván nagyobbak az elvárásaik, és ezért a legkiválóbb eredményeken kívül minden mással elégedetlenek. – De az is lehet, hogy a kiválóan kitöltött intelligenciateszt, amelyhez gazdag szókincs és éles elme szükséges, nem garancia a sikeres társas kapcsolatokra – mondja Ed Diener, az Urbana-champaigni Illinois Egyetem pszichológusa, aki úgy véli, hogy sokkal inkább a szociális intelligencia a boldogság feltétele.

4. Gének
Vannak, akik boldognak születnek, mások meg boldogtalannak? David Lykken, a minneapolisi Minnesotai Egyetem pszichológiaprofesszora szerint az, hogy bármely adott pillanatban jól érezzük-e magunkat, felerészben attól függ, mi zajlik az életünkben az adott időszakban, felerészben azonban attól a mintegy 90 százalékban genetikailag meghatározott boldogságszintünktől, amely a drámai események időszakától eltekintve viszonylag állandó. – E boldogságszintet nagymértékben a gének határozzák meg – mondja Lykken –, de hogy valaki efölött szökdécsel-e, vagy alatta kullog, az már a saját és a szülei gondolkodásmódjától és a neveléstől függ.

Lykken azt állapította meg, hogy a génvariáció 44-55 százalékban meghatározza a boldogságszint különbözőségét. Sem a jövedelem, sem a családi állapot, sem a vallás, sem a műveltség befolyásoló hatása nem emelkedik három százalék fölé.

Az már az egyénen múlik, hogy az adott boldogságszintjével hogyan boldogul. Sok vizsgálat kimutatta, hogy az extrovertált emberek általában boldogabbak, mint a többiek, és sokkal boldogabbak, mint az introvertáltak. A kutatók azt is megállapították, hogy ha az emberek jó hangulatba kerülnek, nyitottabbakká is válnak. Michael Cunningham, a kentuckyi Louisville Egyetem tanára kimutatta, hogy az emberek beszédesebbek és barátságosabbak lettek egy vidám film megnézése után, mint azt követően, hogy egy szomorú filmet láttak. Elméletileg még egy alacsony boldogságszinttel sújtott ember is sokat javíthat szemléletmódján.

Mosolygó szépség5. Szépség
Nincs mese, az előnyös külsejű emberek boldogabbak. Amikor Diener arra kért embereket, hogy rangsorolják küllemüket, az derült ki, hogy „a vonzó külsőnek van egy kicsi, de pozitív hatása a szubjektív jó közérzetre”.

Talán azért, mert az élet kegyesebb a szépekhez. Az is lehet, hogy az ok ennél áttételesebb. Az igazán szép arcok szimmetrikusak, és az már bizonyított, hogy a szimmetria egészséges génekre és erős immunrendszerre utal. A szép emberek talán azért boldogabbak, mert egészségesebbek.

A szépség jó közérzetet adó gyümölcseit az is élvezheti, aki nem kifejezetten csinos vagy jóképű, csak hinnie kell benne, hogy kellemes a külleme. Sajnos a felmérésekből az derül ki, hogy a nők hajlamosak magukat kövérnek tartani, a férfiak pedig az alacsony termetük miatt aggódnak.

6. Barátság
Nehéz siralmasabbat elképzelni annál, ahogy a Kalkutta utcáin és nyomornegyedeiben tengődők vagy az ottani prostituáltak élnek. Szegénységük és minden nehézségük dacára az ilyen életet élő emberek mégis boldogabbak, mint ahogy mi elképzeljük.

Diener 83 embert kérdezett meg e három csoport tagjai közül, és egy olyan skálával mérte elégedettségüket, melyen a 2 tekinthető semlegesnek. Az átlag 1,93 lett, ami nem lebecsülendő összehasonlítva azzal a 2,43 ponttal, melyet a középosztálybeli diákokból álló kontrollcsoport ért el. A hátrányos helyzetűek közül a nyomornegyedekben lakók 2,23 pontot értek el, ami nem különbözik számottevően a diákok eredményétől.

– Ez részben az emberi kapcsolatoknak köszönhető – mondja Diener. Mindhárom hátrányos helyzetű csoportban magas volt az elégedettségi szint az olyan területeken, mint a család (2,5) és a barátok (2,4). A nyomornegyedekben élők különösen jó eredményeket értek el, valószínűleg azért, mert ők profitálnak a legtöbbet a kiterjedt család nyújtotta segítségből, melynek az indiai kultúrában hagyományai vannak.

7. Házasság
Amerikai kutatók 42 országból származó adatok alapján készített elemzésükben megállapították, hogy a házasságban élők jobbára boldogabbak az egyedülállóknál. Persze felmerül a kérdés: a házasság tesz-e boldoggá, vagy a boldog emberek nagyobb valószínűséggel házasodnak?

Akár mind a két válasz helyes lehet. Egy felmérés során, mely 15 éven át kísért figyelemmel 30 ezer német férfit és nőt, Diener és kollégái azt állapították meg, hogy a boldog emberek közül többen kötnek házasságot, és kevesebben válnak el. Ugyanakkor bárki javíthat a hangulatán azzal, hogy megházasodik. A hatás a „nagy nap” előtt úgy egy évvel kezdődik, és tart utána még legalább egy évig. Az elégedettségi szint ezután általában visszatér a szokásoshoz, de a kutatók szerint ez elfedi a jó házasságok tartósan pozitív hatását. Például a korábban kevésbé boldog emberek elégedettségén jóval nagyobbat lendít a házasság.

Úgy tűnik, van jelentősége ama bizonyos papír aláírásának. A felmérés szerint az együttélés nem ugyanennyire kedvező hatású. – Azt gyanítom, hogy az együtt élő pároknak nincs meg az a biztonságérzetük, amit a két aranygyűrű jelképez, és ők ezért nem ugyanolyan boldogok – mondja Oswald. – Minden adat azt igazolja, hogy a bizonytalanság árt az embereknek.

8. Hit
Karl Marx közel járt az igazsághoz, amikor a vallást a tömegek ópiumának nevezte. A vallás és a boldogság kapcsolatát firtató vizsgálatok szinte egyöntetűen igazolják az összefüggést.

A halál utáni életbe vetett hit értelmet és célt adhat az embereknek, enyhítheti azt az érzést, hogy egyedül vannak, főleg idősebb korban, mondja Harold G. Koenig, az észak-carolinai Duke Egyetemi Klinika munkatársa. – Ennek hatása különösen válsághelyzetekben mutatkozik meg. A vallásos hit nagyon hatékony lehet a nehézségek leküzdésében.

A vallás egyben közösséget és támogatást is jelent. És Koenig véleménye szerint ez nemcsak annak segít, aki kap. – A felmérésekből az derül ki, hogy az emberek jobban érzik magukat a másoknak nyújtott segítségtől. Még tovább is élnek. – A kutatók egyetértenek abban, hogy ez teszi a vallásos elkötelezettséget nagyobb fokú elégedettség forrásává, mint amilyet más közös tevékenységet kínáló csoportok nyújtanak.

9. Jótékonyság
Több vizsgálat talált kapcsolatot a boldogság és a karitatív tevékenység között. De ebben az esetben sem világos, hogy a jó cselekedet hatására javul-e a közérzet, vagy a boldog emberek hajlamosabbak-e a jótékonyságra.

James Konow, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem közgazdásza laboratóriumi kísérletben próbálta meg elválasztani egymástól az okot és az okozatot. Önként jelentkezőket kért fel, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, és a kísérlet vége felé a résztvevők felének tíz dollárt adott, a másik felének semmit. Aztán azt mondta azoknak, akik kaptak pénzt, hogy az összeget megoszthatják azokkal, akik nem kaptak semmit. Konow azt állapította meg, hogy minél boldogabb volt egy diák, annál szívesebben adakozott. Ám attól, hogy valaki a teszt napján jobb hangulatba került, még nem lett nagylelkűbb, és az adakozó diákok sem jelezték, hogy elégedettebbekké váltak volna. Sőt, inkább egy kicsit kevésbé érezték magukat boldognak.

Viszont azok közül, akik adtak a pénzükből, többen mutatták fel az „önmegvalósító”, azaz önmaga fejlesztésére, kiteljesítésére törekvő személyiség jegyeit. Konow úgy véli, hogy egyetlen nagylelkű cselekedet még nem tette boldogabbá a résztvevőket, de a rendszeres ilyen tevékenység hatása már halmozódik.

10. Életkor
Talán nem is rossz idősnek lenni. – Hogy lehetnek az idősek elégedettebbek az öregedéssel járó problémák dacára? – teszi fel a kérdést Laura Carstensen, a kaliforniai Stanford Egyetem pszichológiaprofesszora.

Egy kísérletben Carstensen egy héten át naponta ötször személyhívón arra kért száznyolcvannégy 18 és 94 év közötti embert, hogy töltsék ki az érzelmi állapotukat rögzítő kérdőívet. Az idősek ugyanolyan gyakran számoltak be pozitív érzelmekről, mint a fiatalok, de ritkábban negatívakról.

Hogy lehet ez? Egyes tudósok úgy vélik, hogy az idősebbek talán jobban számítanak a nehézségekre, és már megtanultak együtt élni velük, vagy reálisabb célokat tűznek ki maguk elé, csak olyanokat, melyeket várhatóan el is érnek. Carstensen szerint azonban az idősek annak tudatában, hogy már egyre kevesebb az idejük, megtanulnak összpontosítani azokra a dolgokra, melyek boldoggá teszik őket, és kiiktatják azokat, amelyek nem.

– Az emberek nemcsak megbecsülik azt, amiben részük van, hanem azt is tudják, hogy ami megadatik nekik, nem tart örökké – mondja. – A házastársnak adott búcsúpuszi 85 éves korban sokkal összetettebb érzelmi reakciókat válthat ki, mint egy puszi 20 éves korban.

Vote it up
246
Tetszett?Szavazzon rá!