Az izzadás csodagyógymód

Télen még a szokásosnál is nehezebben veszi rá magát az ember a sportolásra, pedig ez a legjobb gyógyszer

Manapság sok egészségügyi szakértő tanácsolja, hogy mozogjunk mindennap legalább 30 percet: ez lehet könnyű mozgás, például séta, vagy intenzívebb edzés, mint az aerobik. Ne féljen attól, hogy kiveri a verejték – nem fogja megbánni.

Artritisz
Ha ön is ízületi gyulladástól szenved, a mozgás segíthet csökkenteni a fájdalmat és a gyulladást, valamint megőrizni vagy helyreállítani az ízületek rugalmasságát és mozgástartományát. Az artritiszben szenvedőknek ideálisak az olyan kevésbé megterhelő, de fokozott oxigénfogyasztással járó aerob sportok, mint az úszás, a séta és a kerékpározás.

Cukorbetegség
Az edzés a cukorbetegeken is segíthet. A Brigham Young Egyetem kutatói szerint a mozgás aktivál egy gént, mely arra készteti a szervezetet, hogy többet termeljen a glükózt az izmokhoz szállító fehérjéből. A folyamat elindítója egy olyan enzim, amely az izmok összehúzódásakor szabadul fel. Ez a magyarázata annak, hogy a rendszeresen mozgó cukorbetegek néha csökkenthetik a szükséges gyógyszermennyiséget, és képesek fenntartani immunrendszerük helyes működését. A mozgás emellett gátolja vagy késlelteti a szívbetegségek kialakulását is, és segít a testsúlyt csökkenteni.

Depresszió
Ha mélabú gyötri, ne lepődjön meg azon, ha orvosa a következő receptet írja fel: járjon edzésre. Az észak-karolinai Duke Egyetem Egészségközpontjában végzett kutatás szerint a rendszeres testmozgás jótékony hatásai hosszabb ideig tarthatnak, mint az antidepresszánsokéi. A vizsgálatban 156 ötven év feletti ember vett részt, akiknél korábban depressziót diagnosztizáltak. A kutatók azt találták, hogy a rendszeres mozgást végzők sokkal kisebb valószínűséggel lettek újra a depressziósok, mint a csak gyógyszert szedők.

Gyomorfekély
A szakértők sokáig kizárólag a stressz számlájára írták a gyomorfekélyt. Két évtizede azonban egyértelművé vált, hogy a gyomorban vagy a vékonybél első szakaszán, a nyombélben a nyálkahártyáján keletkező fekélyek mintegy 80 százalékát a Helicobacter pylori nevű baktérium okozza. Meglepő módon a testmozgás mégis védelmet nyújthat bizonyos fajta fekélyek ellen. Tizenegy ezer ember 20 éves kórtörténetének elemzése megmutatta, hogy azoknál, akik legalább heti 16 kilométert sétáltak vagy futottak, 62 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki nyombélfekély, mint a mozgást nem végzőknél.

Impotencia
A kutatások alátámasztották: már egész kevés mozgás is segíthet az idősödő férfiaknak, hogy nemi teljesítőképességük ne romoljon. A massachusettsi New England Kutatóintézet tudósai kilenc évig követték figyelemmel 593 férfi szokásait, és a következőt találták: azok, akik napi legalább 200 kalóriát égettek el mozgással (ez egy tempósabb 3 kilométeres sétának felel meg), sokkal kisebb valószínűséggel váltak impotenssé, mint a mozgást nem végzők. A kockázat annál alacsonyabb lett, minél többet sportoltak.

Szívbetegségek
Ismert, hogy az edzés erősíti a szívet. Mi több, még védelmet is nyújt neki azáltal, hogy megnöveli a szerotoninszintet. Ez az agyi vegyület legfőképpen a hangulatra és személyiségre kifejtett hatásáról ismert, de kimutatták róla, hogy a szívbetegségek kockázatát is befolyásolja. Egy alacsony szerotoninszintű ember szervezetében a stressz hatására jóval több gyulladáskeltő vegyület termelődik. Ennek egyik hatásaként nő az érelmeszesedés veszélye: zsír rakódik le az artériák falára, mely szívrohamot okozhat. A kiadós edzés csökkentheti a szervezet stresszre adott válaszát, így is védheti a szívet.

Vote it up
246
Tetszett?Szavazzon rá!