Az orosz lélek

Keen Heick-Abildhauge dán fotós érdekes ötlettel állt elő: portrékat készített oroszok négy generációjáról. Nézze meg a klipet!

Kapcsolódó cikkek

Lena, jeg vil have den person! – Keen Heick-Abildhauge dán fotográfus anyanyelvén szól tolmácsához egy középkorú oroszra mutatva (meg akarom örökíteni!), aki épp át akar kelni az úttesten Moszkva forgalmas központjában. – Csak egy fotó! – kérleli a tolmács az oroszt, a magas, szőke hajú, kezében fényképezőgépet tartó Keen felé intve. – Szeretne egy képet magáról.

A járókelő vet egy pillantást a külföldire, majd rávágja: – Nem! – És továbbsiet. Keen mosolyog. Nem először utasítják vissza az ajánlatát.

2009 márciusában a művészeti vezető Keen Koppenhágából Moszkvába költözött feleségét, Sarah-t követve, aki ott kapott új munkát. Dániai barátainak és rokonainak csak a szokásos klisék – részegek, utcán táncoló medvék, az örökös hideg – jutottak eszébe Oroszországról.

Moszkva népessége kétszer akkora, mint Keen hazájáé. Ha metróra szállt, a cirill betűs feliratok miatt kénytelen volt a felesége kollégáit hívni, hogy jöjjenek érte. De idővel ráébredt, hogy az oroszok – noha eleinte barátságtalanok – voltaképp rendkívül vendégszeretők, és készségesen útbaigazítják az idegent. Úgy érezte, meg kéne osztania pozitív tapasztalatait dán barátaival is.

Nem volt tehetséges történetmesélő, viszont remekül bánt a fényképezőgéppel. Miért ne mutathatná be az országot a lakóinak arcképein keresztül? Elhatározta, hogy portrékat készít az oroszok négy generációjáról, egy-egy emberről egyévestől százévesig.

Amikor Sarah-t a cége áthelyezte Szentpétervárra, Keen úgy döntött, hogy itt lát neki a munkának. 2010-ben egy napos októberi reggelen Keen és a dán szakos egyetemista, Léna elkezdte leszólítgatni a járókelőket az Izsák-székesegyház aranykupolája előtt. – Hajlandó modellt állni egy fotóhoz, hölgyem? Részt venne egy fotóprojektben, uram?

Hamar kiderült, hogy kínos egyenesen rákérdezni az emberek életkorára. Így hát Keen a neten adott föl hirdetéseket, és őket hívták fel: – Keresnek még 58 éves modellt?

Keen tíz perc alatt el tudott készíteni egy felvételt, de néha a művelet órákig tartott, mert az emberek meghívták az otthonukba.

– Evett már blinit lekvárral? – kérdezte egy idősebb hölgy. Keen nem tudott ellenállni a kínálásnak, és bekebelezte majdnem az egész óriási halmot.

– Jöjjön el horgászni! – hívta fotózás előtt Szergej a Finn-öbölbe. Keen soha nem horgászott, de beszállt egy kis motorcsónakba három tapasztalt horgásszal, és végül ő fogta a legnagyobb halat. Két nap múlva, a hazaúton Keen azt gondolta: „Most már orosznak érzem magam.”

Szentpétervár és Moszkva után Keen (Léna segítségével) még ötven különféle helyszínen született emberről készített portrét. 2012 májusában Keen a szentpétervári Állami Roszfotó Múzeumban állította ki műveit. „Köszönet ennek a dán fickónak, amiért megmutatta, hogy milyenek vagyunk” – olvasható a vendégkönyv egyik bejegyzésében.

Pár hónappal később emberek milliói nézték a Fényfesztivál megnyitóját a moszkvai Vörös téren. Az épületekre vetített hatalmas fényinstallációkon a világűr, a Föld és az élet képei jelentek meg. Köztük volt a dán fotográfus 38 orosz emberről készült portréja is, amelyek az igazi orosz lélek bemutatását célozták.

Vote it up
204
Tetszett?Szavazzon rá!