Bankkártya: így védekezzen a csalások ellen!

Vigyázat! Nemcsak a szélhámosok trükkjeitől apadhat az egyenlege

Megjelent: 2008. augusztus

Kapcsolódó cikkek

Amikor Ferencz József bekanyarodott egy szlovákiai benzinkúthoz, nem sejtette, hogy élete legköltségesebb tankolására kerül sor. Az 52 éves egri vállalkozó bankkártyával fizetett, és bár feltűnt neki, hogy a pénztáros hosszasan bíbelődik a plasztiklappal, a többszöri lehúzást a hölgy tapasztalatlanságának tulajdonította.

Egy héttel később a férfi pénzt vett fel egy bankjegykiadó automatából, de amikor a gép által kiadott egyenlegre pillantott, elakadt a lélegzete: a számláról hiányzott 3,8 millió forint. – Mintha rám szakadt volna az ég – mondja. – Néhány nappal korábban tettem ötmillió forintot a számlámra, és a napi pénzfelvételi limitet is erre az összegre változtattam, mert Németországba készültem autót vásárolni.

Ferencz Józsefnek azért sem volt szerencséje, mert a mobiltelefonja épp aznap merült le, és bár feltöltötte, nem kapcsolta vissza. Amikor hazaérve ezt megtette, döbbenten látta, hogy 27 üzenet sorakozik a kijelzőjén. Valamennyi terhelési értesítő volt. Az első pénzfelvétel aznap kora reggel történt Szlovéniában, majd néhány óra elteltével Ausztriában csapolták meg a számláját, délután már Szlovákiában, este pedig két budapesti automatából károsították meg a csalók. Mint utóbb kiderült, egyik magyar gép sem rögzített fényképet, a rendőrség pedig nem tudta beszerezni a külföldi biztonsági kamerák felvételeit. A férfi most a számláját vezető CIB Bankkal pereskedik, hogy bebizonyosodjon: ő nem járt el gondatlanul, vagyis senkinek sem adta ki a kártya PIN kódját, azt kifigyelték a bűnözők.

A 8,9 millió hazai bankkártya alig 29 százalékánál alkalmaznak biztonsági csipet. Márpedig a csupán mágnescsíkkal ellátott kártyák majdnem olyan könnyen lemásolhatók, mint egy magnószalag. Bár a hazai jogszabályok az ügyfeleknek kedveznek (kártyával visszaélés esetén a megkárosított számla birtokosának anyagi felelőssége legfeljebb 45 ezer forintig terjed, az internetes használat nyomán bekövetkező csalásoknál pedig még ennyi felhasználói „önrész” sincs), azért nem árt az óvatosság. A pénzintézetek ugyanis mindent megtesznek, hogy bebizonyítsák: a kár az ügyfél szándékos vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése miatt következett be – ilyenkor ugyanis az anyagi felelősség a kártya használóját terheli.  

Jó tanácsok
• Soha ne engedje, hogy kártyáját elvigyék, illetve az ön számára nem látható módon húzzák le!

• Ha beüti a PIN kódját, lehetőleg takarja el a kezét! A biztonság kedvéért érjen hozzá több gombhoz, hogy összezavarja a nyomokat. Így az esetlegesen leskelődő rejtett kamerát is átverheti.

• A bankjától minden tranzakcióról kérjen sms-értesítést! Így már az első illetéktelen használatról néhány másodpercen belül tudomást szerezhet.

• Írjon a bankkártyájára olyan hamis PIN kódot, amelynek a számai még véletlenül sem egyeznek az igazival! Így biztos lehet benne, hogy ha kártyája csalók kezébe kerül, az első próbálkozásuk eredménytelen lesz. Ön viszont a sikertelen tranzakcióról szóló sms után azonnal, anyagi veszteség nélkül letilthatja a bankkártyáját.

• Kártyája számát mindig tartsa magánál, a letiltáshoz ugyanis szükség van rá. Elmentheti például a mobiltelefonja memóriájába egy kitalált név alatt, mintha csak egy hosszú külföldi hívószám lenne.

• Vigyázzon: ha a csalásról értesíti a bankját, ne a számláját tiltsa le, hanem a kártyát! A kettő nem ugyanaz, viszont a letiltott számlához tartozó kártyát még lehet használni.

A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint tavaly 171 százalékkal nőtt a bankkártyákkal kapcsolatos visszaélésekkel okozott kár. A hazai kibocsátású kártyákkal külföldön és belföldön 351 millió forinttal rövidítették meg a bankokat és ügyfeleiket a bűnözők.

Olykor még ennél is nagyobb léptékben zajlik a csalás: 2005 májusában számítógépes csalók negyvenmillió bankkártya-tulajdonos adataihoz jutottak hozzá az amerikai CardSystems Solutions rendszeréből. Több száz magyar is az érintettek körébe került, olyanok, akik kártyájukkal az Egyesült Államokban vagy ottani üzemeltetésű webhelyen vásároltak.

A tömeges adatlopás ellen ugyan nem sok mindent tudunk tenni, azonban a hétköznapi kártyahasználatnál is elkél az óvatosság. Ugyanis nemcsak a szélhámosok trükkjei rejtenek csapdákat, hanem az olyan szokásos banki tranzakciók is okozhatnak kellemetlenséget, mint a szolgáltatók által kezdeményezett lekötések.

Meglepő zárolások
A szolnoki Mihály Szilvia tavaly decemberben egy fárasztó üzleti továbbképzés estéjén már alig várta, hogy lepihenhessen. Amíg kitöltötte a budapesti hotel bejelentkezőlapját, a recepciós elkérte a bankkártyáját. – Azt hittem, csak a fedezetet ellenőrzi – emlékszik vissza az üzletkötőként dolgozó 33 éves nő.

Mint kiderült, más történt. Miután Szilvia kijelentkezett, meglepve tapasztalta, hogy számlájának egyenlege jóval kevesebbet mutat az indokoltnál. Hamar rájött, hogy a hiányzó összeg megegyezik szállodai tartózkodásának költségével. – Először arra gondoltam, hogy a hotel tévedésből kétszer vonta le a díjat – mondja. – Ám amikor odatelefonáltam, kiderült, hogy egészen más történt. Bejelentkezésemkor a recepciós zárolta az ott-tartózkodásom idejére számolt összeget is a bankszámlámon. Távozáskor újra elkérték a kártyámat, levonták róla a díjat, azonban a zárolt összeg így még nem szabadult fel.

A reklamáló hölgynek a hotel vezetője elmagyarázta: a pénz ott van a számláján, csak egy darabig még nem tudja használni. A zárolásra az olyan, „előre nem látható költségek” miatt van szükség, mint például a minibárból történt fogyasztás vagy a szoba berendezésében esetlegesen keletkezett károk megtérítése. – Én megértem, hogy a hotel szeretné magát bebiztosítani, de ezzel a tisztességes vendégeknek is kellemetlenséget okoz – magyarázza Mihály Szilvia. – A kérdéses összeghez ugyanis még három hétig nem fértem hozzá. Ennyi időbe telt, amíg a szálloda és a bankom tisztázta, hogy a már kifizetett szállásdíjon felül nincs semmilyen egyéb tartozásom.

Az effajta lekötések a szállodákban és az autókölcsönzőknél gyakoriak. A szolgáltatók így biztosítják, hogy az ügyfél kifizesse a számlát. A hotel recepciósa vagy a kölcsönző munkatársa a kártyaleolvasó terminál előengedélyezési gombjával zárol egy bizonyos összeget, ami általában az igénybe vett szolgáltatásnak legalább a kétszerese. A zárolást a bankok természetesen nem tudják megakadályozni vagy akár befolyásolni, hiszen semmiféle információjuk nincsen a kártyahasználó ügyfél és a szálloda, illetve az autókölcsönző megállapodásáról. Ez az összeg nem kerül le a bankszámláról, csak épp nem lehet hozzáférni. Amikor az ügyfél rendezi a végösszeget, a szolgáltató jelzi ezt a banknak, ahol feloldják a zárolást, és csak a tényleges költést vonják le.

– Előfordul, hogy nem sikerül összekapcsolni az előengedélyezést és a valódi terhelésről szóló értesítést, és így az ügyfél számláján zárolva marad a pénz – figyelmeztet Keszy-Harmath Éva, a Magyar Nemzeti Bank fizetésirendszer-szakértője. – A kereskedő feladata, hogy a tényleges fizetéskor jelezze a banknak, hogy feloldható a zárolt összeg. Amennyiben ezt nem teszi meg, a bank 15-30 nap múlva automatikusan felszabadítja az összeget.

A csapda elkerülése: Ne bankkártyával fizessen kauciót, hanem készpénzzel, ami ugyan költséggel jár, de még mindig egyszerűbb, mint hetekig várni arra, hogy ismét hozzáférhessen. Ha hotelben száll meg, vagy autót bérel, és kártyával fizet, mindig idejében érdeklődjön arról, hogy zárolják-e előre a számláját. A szolgáltatóknak erről ugyan elvileg kötelességük tájékoztatni ügyfeleiket, de a tapasztalatok szerint ezt olykor elmulasztják.

Gubancok a világhálón
Tegyük fel, hogy ön megrendel valamit a világhálón, majd egyszer csak azt veszi észre, hogy hirtelen megcsappan a számlaegyenlege, és kiderül, csalók áldozatává vált. Bár a kártyáját azonnal letiltja, és a jogszabályok értelmében a bank is nagy eséllyel megtéríti a kárt (adatlopás esetén ez az általános eljárás), ehhez önnek be kell bizonyítania, hogy a kellő gondossággal járt el. Ez a procedúra pedig eléggé kellemetlen.

A csapda elkerülése: – Először is győződjön meg arról, hogy régóta létező, megbízható kereskedővel készül üzletet kötni – tanácsolja Iglódi-Csató Judit, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője. – Mielőtt megadná bankkártyája számát, ellenőrizze, hogy a weboldal használ-e titkosítást, amit a böngésző jobb alsó sarkában látható kis lakat jelez – javasolja a szakember. – A bizalmas adatok begépelésekor gondoskodjon arról, hogy senki ne leshesse ki. PIN kódját ne adja meg, ha valaki ilyet kér, biztos lehet benne, hogy az illető csaló. Lehetőleg ne vásároljon internetkávézóból és nyilvános, vezeték nélküli hálózatból!

Tovább növeli a biztonságot, ha az online vásárlásokhoz egy erre a célra készült külön bankkártyát, úgynevezett virtuális vagy webkártyát használ, amely számos bank kínálatában megtalálható. Ennek a számlájára mindig csak annyi pénzt utaljon, amennyit éppen el szeretne költeni.

Rejtett költségek és változó díjak
Mikor böngészte át utoljára a folyószámla-értesítőjét? Lehet, hogy nem ártana. A bankok ugyanis bármikor megváltoztathatják a számlavezetésre vonatkozó szerződést, és ez általában díjemelést jelent. A pénzintézeteknek ilyen esetekben csupán közzétételi kötelezettségük van, ami azt jelenti, hogy apró betűs újsághirdetésben közlik a tarifamódosítást. Ezt azonban a legtöbb ember nem olvassa el, így sokaknak talán fogalmuk sincs arról, hogy azok a számlavezetési és tranzakciós költségek, amelyek miatt az adott pénzintézet mellett döntöttek, már sokkal magasabbak.

Az is kellemetlen lehet, ha hónap végén ön úgy hiszi, még van valamennyi a számláján, ám amikor költeni akar, kiderül, hogy néhány ezer forint hiányzik. Mi történt? Hiszen minden pénzmozgásról sms-értesítést kap! Ám amikor a bank levonja a jutalékát, ezt a tételt nem szerepelteti a tranzakciók között. – Amikor egy ügyfél szerződést köt egy bankkal, egyúttal elfogadja a mindenkori kondíciós listát is – magyarázza dr. Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület alelnöke. Ezért a pénzintézet csak a havi folyószámla-értesítőkben közli a díjakat. Márpedig így könnyebben elfogy a pénz a számlájáról, akkor pedig fizethet a hitelért.

A csapda elkerülése: Figyelje a számlaegyenlegét! Minden bank legalább havonta egyszer tételes kimutatást küld ügyfeleinek a tranzakciók költségeiről. Így rendszeresen értesülhet a pénzintézet esetleges tarifamódosításairól is. Amennyiben úgy látja, hogy a költségei megnövekednek, ne habozzon: vizsgálja meg a többi bank ajánlatát, mert könnyen lehet, hogy talál köztük kedvezőbbet.

Mit hoz a jövő?
Idővel egyre biztonságosabb lesz a kártyahasználat, hiszen a mágnescsíkot felváltó csipkártya a kártyahamisítások megakadályozásának leghatékonyabb eszköze. Az euróövezet országai 2010-ig minden bankkártyát ellátnak egy úgynevezett EMV csippel. Bár hazánkban nincs ilyen céldátum, egyre növekszik a csippel ellátott kártyák aránya, és a „másik oldalon” is javul a helyzet: az ATM berendezések több mint 40 százaléka és a POS terminálok 80 százaléka fogadja el az ilyen kártyákat is. Könnyen ellenőrizheti, hogy az ön bankkártyája milyen típusú: a biztonságos plasztiklapok a mágnescsíkkal ellentétes oldalukon tartalmaznak egy kis csipet is, amely leginkább ahhoz hasonló, ami a telefonkártyákon is van.

Vote it up
322
Tetszett?Szavazzon rá!