Boldog hercegek

Szombathelyen értelmi sérültek adják elő Oscar Wilde A boldog herceg című meséjét. Ismerje meg a vállalkozás motorját

Kapcsolódó cikkek

A színjátszó kör gondolata a szombathelyi városházán dolgozó Karácsony Éva építőmérnökben született meg. Fia, a virágkertésznek tanuló Balázs 22 éves, és enyhe Down-szindrómás. Éva mindig igyekezett a fejlesztéséről gondoskodni, leginkább úgy, hogy sorstársaiból álló közösségben lehessen. Néhány éve úszócsapatot szervezett értelmi fogyatékosoknak, ám hiába szórakoztak jól, kevesen jelentkeztek, mert nem tudták elég széles körben ismertté tenni a kezdeményezést.

Így Éva új utat keresett. Felfigyelt rá, hogy a Down-szindrómások spontán is szeretnek színészkedni. Előtte állhatott a Baltazár Színház példája is, Magyarország egyetlen értelmi sérültekből álló hivatásos társulatáé, amely 1998-as megalakulása óta dolgozik a sérült emberek „másságának” elfogadtatásáért és társadalmi integrációjuk előmozdításáért. 2015 tavaszán elvégezte a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület egyhetes tanfolyamát, amelyen a színjátszó kör szervezésének alapjait sajátította el, s némi önbizalmat kapott a folytatáshoz.

– Közben rájöttem, hogy szövetségeseket kell keresnem, ha hatékonyan akarok segíteni. Így jutottam el a Napsugár Közhasznú Egyesülethez és vezetőjéhez, Bakó Gusztávné Marikához, akit már korábbról ismertem. Neki meséltem el új ötletemet tavaly nyár elején, hogy színjátszó kört kellene alapítanunk – avat be Éva. – Molnár Péterné Bori pedig az egyesület lelke, aki mentálhigiénés fejlesztő tanárként terápiás foglalkozásokkal segít, számíthatunk rá nyaralásokon, szülőcsoport-foglalkozáson. A boldog herceg című darabot is ő választotta.

Volt azonban egy bökkenő: Éva még nem rendezett színielőadást. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a szombathelyi Weöres Sándor Színház színészeitől kérjen segítséget. Az egyikükhöz e-mail címe is volt, gyorsan írt hát neki, személyes találkozót kérve.

– Nagyon meglepett, amikor felkértek a rendezésre. Korábban nem volt kapcsolatom értelmi sérültekkel, s rögtön arra gondoltam, vajon miként fogunk kommunikálni egymással. Én megértem őket és ők megértenek engem? – idézi fel Szabó Róbert Endre színész. – Aztán az jutott eszembe, hogy dolgoztam már gyerekekkel, ez sem lehet nagyon más. Érdekesnek tűnt a feladat újszerűsége, segíteni akartam, így rögvest igent mondtam.

Közösséget kovácsoltak az emberi kapcsolatokat gyakran nehezen építő fogyatékkal élőkből

A Sugár/érintő színjátszó csoport tavaly ősszel alakult meg. Először a Bóbitát tanulták zárt körben, majd idén februártól A boldog herceget. A próbatermet a Nyugat-Magyarországi Egyetem Zenei Tanszéke ajánlotta fel. Először az amatőr színészjelöltekkel közösen többször átolvasták a mesét, megbeszélték, miről szól.

Az volt a cél, hogy mindenki teljes egészében megértse a történetet, ami persze nem volt könnyű feladat. A feldolgozást a szöveg egyszerűsítése követte, hogy könnyen, pergőn lehessen előadni.

A Szombathelyen élő több száz értelmi fogyatékos közül 26-an színjátszóznak. A legfiatalabb 16, a legidősebb több mint 40 éves. Az értelmi sérültség széles skálája jelen van, többségük Down-szindrómás. A tehetséges autista fiatalok különösen emelik a színvonalat a csoportban. Az autistáknak kiváló az intelligenciájuk és a memóriájuk, s bár legtöbbjüknek nem sikerül kapcsolatot kialakítania a környezetével, a színjátszó körben együttműködők, örömmel vesznek részt a közösségi munkában.

A boldog herceg első olvasásra szomorú mesének tűnhet, de jobban megismerve látható, milyen sok árnyalata van. Oscar Wilde, a 19. század végének egyik legnagyobb irodalmi zsenije a saját gyermekeinek írta. A kedvenc történetem, korábban is többször használtam a fejlesztő munkám során – mondja Borbála. – Régóta foglalkozom értelmi sérültekkel, de közvetlen érintettségem nincs. Három ép, egészséges gyermekem van. A mese egyik tanulsága az is, hogy meg kell becsülnünk, amink van.

– Leginkább a kommunikációtól, egymás megszólításától tartottam, de éppen ebben nincs semmi különbség – mondja a rendező-színész. – Persze egy-egy jelenetet többször kell átvennünk, de ez nem lényegi eltérés. Ami viszont igen, az az őszinteség. Ők nem fognak a hátam mögött összesúgni. Ha valamivel nem értenek egyet, rögtön jelzik, hogy ezt nem akarják így csinálni. Ez felszabadítja az energiákat, engem valósággal feltölt a kétórás próba.

A tempó persze más, lassabb, a szövegtanulásé és a jeleneteké is. Mindenkinek meg kell tanulnia úgy artikulálni, hogy ne csak a családtagjai, közeli ismerősei értsék. A februári első próbától idén nyár elejére jutottak el a nyilvános főpróbáig.

– A színházból az igazgató, Jordán Tamás is támogat minket. Ő adta oda a stúdiószínpadot, ahol felléphetett a társulat. A nyilvános főpróbát körülbelül százan látták, főleg ismerősök, családtagok, így nem csoda, hogy nagy sikert aratott. Reméljük, a bemutatóra is itt kerülhet sor. Igyekszünk jól felkészülni rá, de mi nem vagyunk olyan szinten, mint például a Baltazár színházasok, akik tulajdonképpen profik. Tervezünk a bemutató utánra is, kis jeleneteket szeretnénk betanulni és azokkal színesíteni a műsort – teszi hozzá Éva.

A bemutató után utazni fognak a darabbal: könyvtárakban, iskolákban mutatnák be, hogy minél többen kerüljenek kézzelfogható közelségbe a sérültek világával és lássák, mennyire nem különböznek tőlük. – Bár ez a színjátszó kör nyilván részben terápia, fejlesztés is, nekem az a célom, hogy ez ne lássék – teszi hozzá Róbert. – Azt szeretném, hogy ne az esendőségük, hanem a produkció miatt szeresse a közönség a színészeinket és a darabot.

– Nagyon örülünk a Sugár/érintő színjátszó kör sikerének – mondja Bakó Marika. – Sok munkával, lelkesedéssel, a Napsugár zenekarával együttműködve lesz teljes a darab. Büszkeségünk a közösség, ahol egymást tudják segíteni az értelmi sérültek, illetve a hozzátartozóik. Ahol szeretet vesz körül mindenkit. Ha teret kapnak a kibontakozáshoz, megnyílnak és fejlődnek. Valójában nem is nekik van szükségük ránk, hanem nekünk rájuk!

Vote it up
250
Tetszett?Szavazzon rá!