Bujkáló betegségek

Eleinte nem járnak kifejezett tünetekkel, ezért is különösen veszélyesek. Ismerje meg a kockázati tényezőket, illetve védekezzen ellenük

Kapcsolódó cikkek

Rákot okozó fertőzések
Mára bizonyossá vált, hogy egyes vírusos, baktériumos vagy parazitás fertőzések beindíthatják a rák kialakulását. Az alattomos és tünetmentes fertőzés gyors elterjedése okozza a sejtek károsodását, amely a rákos betegséghez vezet.

– Összességében a rákos betegségeknek legalább az ötödét fertőzéssel kapcsolatba lehet hozni – állítja a humán papillomavírus (HPV) és a méhnyakrák közötti kapcsolatot kimutató dr. Harald zur Hausen, a Német Rákkutató Központ munkatársa.

A nyak-, a gyomor- és a májrák a legfontosabb fertőzéshez köthető rákos betegségek. Egy 1975-ös felmérés világított rá arra, hogy a májrák szinte kizárólag hepatitis B-s betegek szervezetében fordult elő: a páciensek többségénél azonban nem voltak jelen májbetegségre utaló tünetek.

A nemi úton terjedő fertőzés, a trichomoniázis közel megháromszorozza a veszélyét a férfiakat fenyegető prosztatarák egy kiemelkedően agresszív formája kialakulásának. A Trichomonas vaginalis elnevezésű egysejtű terjeszti a fertőzést, amely a nőknél teljesen tünetmentes – ahogy férfiak esetében is ritkán jár panaszokkal.

Legjobb, ha kivizsgáltatja magát, hogy nem kapta-e el ezeket a fertőzéseket – ha igen, akkor minél gyorsabban kezeltesse is magát. És elsősorban előzze meg a fertőzéseket: óvszerrel védekezzen szex közben, illetve éljen monogám életet.

Csontritkulás
Nem véletlenül szokás „néma kórnak” nevezni a csontritkulást: feltűnő jel nélkül lopja el csontszerkezet erejét, míg egy napon spontán csonttörés nem következik be. Mire diagnosztizálják a betegséggel, csontjai már jelentős mértékben veszítettek tömegükből, amelynek következtében rendkívül törékennyé váltak, kitéve önt a legkisebb erőbehatás okozta csonttörés veszélyének is.

A csontozat ritkulása leginkább a kalcium nevű ásványi anyag mennyiségének a csökkenése miatt megy végbe. A nőket inkább fenyegeti, ugyanis az ő szervezetükben az ösztrogén, a női nemi hormon alapvető szerepet játszik a csontok egészségében. Menopauza közben, illetve közvetlenül előtte csökken az ösztrogén szintje is a szervezetben: a menopauzát követő első 5 évben ez a csont sűrűségének akár 20-30 százalékos csökkenését eredményezheti! Ebben a kritikus időszakban alakulhat ki a csontritkulást megelőző állapot, az oszteopénia (’csontgyengeség’), amely, ha nem kezelteti, könnyen csontritkulássá súlyosbodhat.

Ügyeljen rá, hogy mindig elegendő kalciumot fogyasszon, megfelelő legyen a D-vitamin-bevitele végezzen a csontozatot erősítő tornagyakorlatokat, és igyekezzen minimalizálni mind az alkohol- és koffeinfogyasztást, mind a dohányzást.

Magas koleszterin
A koleszterinszint a korral folyamatosan nő – különösen a menopauza után. További rizikófaktora magas koleszterinszintnek többek közt a cukorbetegség vagy a pajzsmirigy-alulműködés, illetve a családi halmozottság. Habár tünete nincsen, a magas összkoleszterinszint a koszorúér-betegség egyik legfontosabb kockázati tényezője.

A megelőzése érdekében az étrendben kell egyszerű változtatásokat hozni: mérsékelni kell például a telített zsírok és a vörös húsok fogyasztását, le kell szokni a feldolgozott ételekről, továbbá érdemes sajtból is csak legfeljebb heti 1-2 alkalommal enni. Ki kell egészíteni azonban a megszokott fogásokat olyanokkal, amelyek az egészséges zsírokban gazdagok – ilyenek például a különböző magvak! Végül fontos a sok testmozgás is.

Petefészekrák
A petefészekrákot azért nehéz diagnosztizálni, mert korai tünetei egyáltalán nincsenek, és később is csak enyhe panaszokkal jár, amelyeket ráadásul könnyű egy-egy alkalmi rosszullétnek hinni. Az esetek 70 százalékában csak akkor ismerik fel a betegséget, amikor az már áttétet adott a szervezet más részeibe. Ekkor a gyógyulás esélye már csak 20-25 százalék között mozog, miközben 85-90 százalék is lehet akkor, ha még a rák elterjedése előtt elkezdik a megfelelő kezelést.

A petefészekrákos betegek átlagos életkora 61 év, a betegség kockázata a korral növekszik. Ha közeli vérrokonát diagnosztizálták a betegséggel, az ön veszélyeztetettsége is megháromszorozódik. Ha korábban volt emlőrákja, az is azt jelenti, hogy a petefészekrák veszélye nagyobb. A betegség kialakulásának valószínűsége magasabb a nyugat-európai és zsidó ősökkel rendelkezők esetében, illetve azoknál, akiknek a felmenői között előfordult emlőrák. Ha a veszélyeztetett csoportba tartozik, ne alkalmazzon a menopauzát követően hormonpótlást! Csökkenti a kockázatot továbbá a gyermekvállalás is: minden egyes terhesség, 10 százalékkal csökkenti a betegség valószínűségét. A szoptatás ugyancsak védelmet nyújt a későbbi betegséggel szemben.

Chlamydia-fertőzés
A chlamydia-fertőzés az egyik leggyakoribb a nemi úton terjedő betegségek között. Tünetet az esetek nagy részében egyáltalán nem produkál, de annál súlyosabb következményekkel jár: meddőséget okozhat. A nőknél jelentkezhet szex közbeni alhasi fájdalom, illetve menstruációk közötti vérzés. Antibiotikummal kezelhető, illetve fontos, hogy új partnerével különösen figyeljen oda az óvszeres védekezésre.

Prosztatarák
– A prosztatarák csendes gyilkos – jelenti ki Pierre Karakiewicz, a Montreali Egyetem Egészségügyi Központjának uro-onkológusa.

A korai prosztataráknak nincsenek tünetei, a későbbi panaszokat pedig, mint a vizelési nehézség és az orgazmus közben jelentkező fájdalom, könnyű hétköznapi, a prosztata korral járó, nem rákos elváltozásával magyarázni. A prosztatarák elleni legjobb védekezés így nem más, mint a rendszeres kivizsgálás.

A zöldségekben gazdag, a telített zsírokban ugyanakkor szegény étrend segíthet a betegség lassításában. Ezt a George Mason Egyetem kutatója, Susan Berkow is alátámasztotta, mikor 17 közlemény adatát dolgozta fel: – Az derült ki, hogy a növényalapú étrend bölcs döntés lehet – foglalja össze. A legjobb választás: az olyan káposztafélék, mint a brokkoli, a karfiol, a káposzta vagy a kelbimbó fogyasztása. Védelmet nyújthatnak továbbá magas szeléntartalmuknak köszönhetően a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékek, a tengeri ételek, az olajos magvak és a paradicsom is.

Parkinson-kór
A Parkinson-kór tünetei annyira enyhék, és a betegség mindeközben olyan lassan fejlődik, hogy általában 5-10 év is eltelik, mire a betegséget felismerik. Jó hír azonban, hogy még ekkor sem késő úrrá lenni rajta: gyógyszerekkel és odafigyeléssel az esetek többségében évtizedekig uralható a helyzet.

Mivel a Parkinson-kór az izommozgást érinti, fontos, hogy megőrizze testi erejét és jó kondicióját. A rendszeres edzés ezért elengedhetetlen: fejleszti a mozgékonyságot és az egyensúlyérzéket, és segít a fizikai erő megtartásában. Az olyan testmozgás, mint a nyújtás, a séta, az úszás és akár a súlyemelés is mind a mozgást és az állóképességet erősítik!

Vote it up
159
Tetszett?Szavazzon rá!