Csípnek és szúrnak

Orvos szakértőnktől mindent megtudhat a nyarainkat megkeserítő kicsi lényekről. Azt például, hogy a legjobb gyógymód a fagyi

Itt a nyár, egyre többet vagyunk a szabadban. A jó levegő, a napfény mellett viszont kellemetlenség sőt veszély is leselkedik ránk a zöldben.

A talán legbosszantóbb állatfaj, a szúnyog gondoskodik arról, hogy nyári estéken ne legyen egyhangú az élet. Az éhes állapotban csak 1-2 milligrammnyi állatka tud repülni, képes a hőt is érzékelni, a szagokat elemezni, sőt még egy mini vérvevő-készülékkel is el van látva.

Ellene minden fegyver megengedett, a szúnyoghálóktól a spray-n és a füstölőkön át az ultrahangos riasztókig. A népi hagyomány szerint például a fokhagyma nagy adagban való fogyasztása is hatásos. Ha a megelőzés sikertelen, a legfontosabb, hogy az ember megállja a csípés helyének vakargatását és a kisebesedést, így a fertőzést. Az önuralom mellett ebben segíthet citromlé, kenőcs, gyertyaviasz, kölni, ecetes borogatás, hagymalé vagy akár az alkohol (persze, mindegyik csak a bőrre kenve).

A kullancs is a vérünkre utazik. Bár süket, alig lát, bélelzáródása van és csak vonszolja magát, ez a pókféle is megszerzi, amit akar. Az elülső lábain lévő érzékszervvel észleli a test melegét és szagát, ezt követve slattyog rá az áldozatra (a közhiedelemmel ellentétben nem tud ugrani). Amikor célba ér, nyelvével érzésteleníti a bőrt, majd elülső lábával sebet ejt rajta, és lehorgonyoz. Ormányát a résbe dugva kezdődik a napokig is tartó lakoma, amelynek során a kullancs eredeti méretének több százszorosára is duzzadhat.

A kullancs nemcsak szív, de bele is köpköd a sebbe. Mivel a 9 nyálmirigyében termelődő váladékban kórokozók lehetnek, betegséget terjeszthet. Bár a csípésekhez képest a betegek száma elenyésző (súlyos, életveszélyes, kullancs okozta agyvelőgyulladást 30-40, míg az antibiotikummal kezelhető Lyme-kórt ezer embernél diagnosztizálnak évente), a kockázat egyszerű óvintézkedésekkel csökkenthető.

Orvos szakértőnk, dr. Vásárhelyi BarnaIlyen a riasztószerek használata, a kirándulások alatt a „bogarászás”, azaz a bőr ellenőrzése és a kullancs mielőbbi eltávolítása. Amint észreveszem a kis parazitát, hirtelen mozdulattal kirántom, a csípés helyét pedig jóddal fertőtlenítem. Egyesek erre a célra kullancskanalat vagy -csipeszt használnak – én is ki fogom próbálni. Ha beleszakad a kullancs, nem kell pánikba esni, a bent maradt darabka nem fertőz, pár nap múlva kilökődik. Emiatt ne menjen senki a sebészhez. A sikeresen eltávolított kullancs még életképes. Bár a lányaim sokszor igyekeznek megmenteni (sőt egyszer az egyik még gyűjteni is próbálta, amíg fel nem fedeztem!), én inkább agyonnyomom.

A kullancsoltás csak agyvelőgyulladás ellen véd! Több oltás sorozatából áll, aki májusban beadatja, nyár közepére védett lesz.

A darazsak és a méhek nem terjesztenek betegséget, viszont az emberek egy részénél fulladással, vérnyomáseséssel járó életveszélyes reakció léphet fel akkor, amikor fullánkjukkal mérget fecskendeznek az áldozatba. Aki allergiás a méh- és darázscsípésre, tartson magánál injekcióban gyógyszert (az orvostól kérhető), illetve fontolja meg az allergia elleni védőoltásokat.

Bár szerencsére a mi gyerekeink nem érzékenyek a csípésekre, a gyors intézkedéssel sok sírást-rívást meg lehet előzni. Először megnézem, hogy a szúrás helyén ott van-e még a fullánk; ha igen, csipesszel óvatosan kihúzom. Méhcsípésre szódabikarbónát, darázscsípésre ecetet, citromlevet érdemes tenni (az előbbi savas, míg az utóbbi lúgos vegyhatású, ezért így semlegesíthetők). A házi patikában tartunk antiallergén gélt, ezzel bekenem az áldozat bőrét, illetve borogatjuk. És veszünk egy fagyit, hogy ne ordítson annyira. Általában ez a leghatékonyabb eleme a terápiának.

Vote it up
227
Tetszett?Szavazzon rá!