Csak magának árt, ha ezt teszi

Hét látszólag ártatlan dolog, amely többet árt, mint használ. Ilyen például az örökös fényképezés...

Mindent lefényképezni
Mit csináljon helyette?
Tegye le a kamerát!
Miért? Lehet, hogy az állandó fényképezéssel az a célja, hogy minél több emléket őrizzen meg, ugyanakkor az amerikai Fairfield Egyetem friss kutatása szerint éppen a fényképezés fogja megakadályozni, hogy átélje azokat a pillanatokat, amelyekre majd emlékezni szeretne. A kutatás során a részt vevő önkénteseknek egy múzeumban kellett megjegyezniük egyes tárgyakat, amelyekről akár fényképet is készíthettek. Másnap azok, akik fotókat készítettek, már nehezebben ismerték fel a tárgyakat, és az emlékeik is kevésbé voltak részletesek. – Ha kész a fénykép, úgy érezzük, mi is kész vagyunk, jöhet a következő dolog… Emiatt nem jön létre olyan valós kapcsolat, amely a részletes emlékek kialakításához szükséges lenne – mondja Linda Henkel, a Fairfield Egyetem pszichológus professzora.

Direkt szemkontaktus
Mit csináljon helyette?
Fordítsa el a tekintetét!
Miért? Egy nemrég lezajlott kutatás során szemkövető rendszerrel ellenőrizték, hogy a szemkontaktus mennyiben befolyásolja a meggyőzés folyamatát. Az eredmény? A tesztalanyok meggyőzése kevésbé volt sikeres, ha a beszélő fél szemkontaktust tartott fenn – csak azokban az esetekben működött, amikor már eleve egyetértés volt a két fél között. – A szemkontaktus különböző üzeneteket hordozhat: lehet az érdeklődés és a vonzalom jele, de az agresszióé és a megfélemlítésé is – magyarázza Frances Chen, a British Columbia Egyetem pszichológia karának professzor asszisztense. Fontos, hogy már előre tisztában legyen közönségével és a párbeszéd hangnemével: baráti szituációban a szemkontaktus összekapcsolhatja az embereket, ellenséges környezetben azonban a dominancia jele lehet.

Minden mondatot „Én”-nel kezdeni
Mit csináljon helyette?
Gondoljon másokra is!
Miért? Azt gondolná, hogy az egészséges önbizalom jele – de egy kutatás szerint épp az ellenkezője az igaz. A Texasi Egyetem kutatói szerint a magyarázat: – A névmások, mint az én, te, ő, azt jelzik, hogy a beszélő igazából mire is koncentrál – mondja James Pennebaker, az egyetem pszichológus professzora. Aki túl sokat mondja, hogy „én”, az befelé figyel, valószínűleg bizonytalanság vagy megfelelési vágy miatt. Aki biztos a dolgában, az inkább a „te”-t használja többször, és ennek megfelelően a külvilágra irányítja a figyelmét is.

Az épp legegészségesebb diétát követni
Mit csináljon helyette?
Tartsa magát egy tervhez!
Miért? – Minél többet vacillálunk a lehetőségeken, annál könnyebben találunk kibúvót – magyarázza Jessie de Witt Hubert, az Utrechti Egyetem doktori iskolájának hallgatója, pszichológus kutató. – Úgy tűnik, a nagy jövőbeli tervek a jelenre rossz hatással vannak, könnyebben fanyalodik az ember egészségtelen rágcsákra, ha tudja, hogy délután úgyis konditerembe megy. – Hogy mi a megoldás? Alakítson ki egy, a hétköznapjaihoz illeszkedő rutint, és tartsa magát hozzá! Például válassza mindennap ugyanazt az egészséges reggelit, és gyalog menjen haza a munkából.

A jelenben élni
Mit csináljon helyette?
Nosztalgiázzon!
Miért? Közhely, hogy nem szabad a múltban élni – egy brit kutatás azonban azt mutatta ki, hogy az elmúlt dolgokról való álmodozás növelheti a jövővel kapcsolatos optimizmust! Hogy mi a kettő között a kapcsolat? – A nosztalgikus emlékek felelevenítik az emberekhez való kötődésünket – magyarázza Southamptoni Egyetem kutatója, Wing-Yee Cheung. – A nosztalgiázás megerősíti a társasági érzéseket, amelynek következtében megnövekedik az önbecsülés és így az optimizmus is. – Egyszerűen fogalmazva, ha felidézi, hogy az iskolában a menő fiúval járt kézenfogva, akkor jó érzés tölti el önmagával kapcsolatban, és reménytelibben fog a jövőre is tekinteni.

A legtöbbet kihozni egy szerencsétlen helyzetből
Mit csináljon helyette?
Oldja meg a problémát!
Miért? Népszerű kifejezés manapság a „kognitív újraértékelés”, tehát az adott helyzetről való gondolataink újrarendezése annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat. Ez olyan esetekben működik jól, amikor kevés befolyása van a dolgok menetére – azonban idegeskedéshez és depresszióhoz vezethet, állítja Allison Troy, az lancasteri Franklin & Marshall College professzor asszisztense akkor, ha egyébként meg lenne a lehetősége a változtatásra. Gondoljon csak bele: kapcsolata éppen tönkremegy például a felelőtlen költekezései miatt. Ha a kognitív újraértékelést választja, és meggyőzi magát, hogy amit csinál, az nem is rossz, aligha tanul meg bánni a pénztárcájával.

Hangulatvilágítás
Mit csináljon helyette?
Világosítson ki!
Miért? A romantikus hangulat a cél, mégis egy szolid este lehet a tompa fények eredménye. A világítás feltekerése teljessé teszi minden helyzet intenzitását, és a vele járó érzelmeket is – legyenek azok jók vagy rosszak. A Toronto Scarborough Egyetem és a Northwestern Egyetem közös kutatása során a résztvevők egy sor kísérleten mentek át, így például csípős ételek kóstolásán, beszélgetéseken, de volt, hogy nőkről kellett dönteniük, mennyire vonzóak – mindezt változóan világos és tompított fényű szobákban. Az eredmény: akik a fényesebb szobában voltak, azok rendre szélsőségesebben reagáltak a beszélgetésekre, csípősebbnek érezték az ételt és vonzóbbnak látták ugyanazokat a nőket. Bár pontos magyarázat a jelenségre még nem ismert, a Alison Jing Xu docens szerint azért befolyásolhatja a fény az érzelmi rendszerünket, mert önkéntelenül is melegként értelmezzük.

Akadnak olyan rossz szokások is, amelyekkel a elcsúnyíthatja magát, olyanok is, amelyek álmatlanságot okoznak, és olyanok is, amelyekkel az egészségének árthat. Meglepő módon azonban olyan rossznak tartott szokások is vannak, amelyek egészségesek.