Csodás csípők

Egyetlen cikkben összefoglaltuk mindazt, amit tudni kell az évente százezrek életét megkönnyítő csípőműtétekről

Kapcsolódó cikkek

Sonia Clason csípőproblémái az ötvenes évei végén jelentkeztek. – Táncolás közben szúró fájdalmat éreztem a lágyékomban – mondja a svédországi Tyresöben élő hivatásos dada. – Aztán egyre rosszabb és rosszabb lett. – Hamarosan már sántított is. – Állandóan fájt, már akkor is, ha nem mozogtam. Éjjelente volt a legrosszabb, mert nem tudtam miatta aludni.

Soniának artrózisa volt – ebben a betegségben az ízületi felszínt védő porc károsodik (elkopik), és az ízületek vége közvetlenül egymáshoz dörzsölődik. Ez fájdalmat okoz, merevséget és a mozgásképesség csökkenését. Van, akinél a tünetek csak enyhék, másoknál változó intenzitással jelentkeznek, de előfordul, hogy a fájdalom és a merevség már olyan súlyos, hogy mozgáskorlátozottságot okoz. A becslések szerint az artrózis, más néven porckopás (oszteoartritisz) 60 éves kor felett a nők 18, a férfiak csaknem 10 százalékát érinti világszerte. Nyugat-Európában a 65 évesnél idősebbeknek akár a negyede is szenvedhet tőle. Az artrózisos betegek 80 százalékának idővel a mozgása is korlátozottá válik. Soniánál az egyik leggyakrabban érintett ízületben, a jobb csípőízületben alakult ki súlyos artrózis.

Lelkes golfrajongóként Sonia semmiképpen sem akart lemondani a kedvenc sportjáról, bár egy idő után már golfkocsit kellett bérelnie, hogy végig tudjon menni a pályán. Sem a fájdalomcsillapítók, sem a szteroidos injekciók nem hoztak jelentős javulást. Antidepresszánsokat kezdett szedni, mivel nagyon rosszul tűrte, hogy elszigetelődik a csökkent mozgásképessége miatt.

2004-ben aztán csípőprotézist ültettek be neki. Két héten belül már önállóan tudott járni mankóval, sőt hetente kétszer egyedül buszozott és metrózott el a fizikoterápiás foglalkozásra. Sonia ma 72 éves, és nem is lehetne edzettebb. Nyáron golfozik, télen tekézik, heti néhány alkalommal pedig csoportos aerobikra jár.

– Nem fáj, ha megyek, nem fáj, ha golfozom, nem fáj, ha alszom – mondja az asszony. – Visszakaptam az életemet.
 

A helyi edzőteremben szobakerékpározó Michael Reardon-Harmannek tíz éve mindkét oldalon csípőprotézist ültettek beEurópában évente nagyjából 800 ezer csípőprotézis-beültetést végeznek, így ez az egyik leggyakoribb műtéttípus. A beavatkozások száma a kontinensen átlagosan évi 15 százalékkal nő – ez részben a népesség öregedésének tulajdonítható, részben pedig annak a felismerésnek, milyen fontos szerepe van a csípőprotézisnek az idősebbek egészségének megőrzésében. Egyes országokban a csípőprotézis-beültetések száma egészen elképesztő módon nő: Dániában például 2000 és 2010 között 40 százalékos volt a növekedés, Spanyolországban pedig 25 százalékos az elmúlt egy évtizedben.

A teljes csípőízület-beültetések – ilyen műtétet végeztek Sonia Clasonnál is – legtöbbje igen sikeres.

– Az újabb technikáknak köszönhetően a betegeknek nem kell hosszabb időt kórházban vagy szanatóriumban tölteniük – mutat rá Werner Siebert, a Marburgi Egyetem professzora, a kasseli Vitos Ortopédiai Klinika orvos igazgatója. – A műtét után hazamehetnek, s hamarosan egészen jó életminőséget élvezhetnek.

A teljes csípőízület-beültetés sokak szerint a legsikeresebb az összes ma végzett műtéti beavatkozás közül: az adatok rendre azt mutatják, hogy a protézis az esetek több mint 90 százalékában legalább tíz évig, sokszor tovább is kitart. Akik a hetvenes éveik derekán esnek át egy ilyen műtéten, azoknak 90 százalék esélyük van rá, hogy életükben már nem lesz szükség a beültetett mesterséges ízület cseréjére. John Timperley vezető brit ortopéd sebész szerint: – Amikor beültetjük az ízületet, abban bízunk, hogy az 20–40 évig is kitart majd.

Fém a fémhez: mi a baj?
A fém-fém csípőprotézisekkel kapcsolatban 2010 körül kezdtek nyugtalanító jelek mutatkozni; az ízületi protézisműtéteket nyilvántartó brit szervezet 2011-es adatai szerint a megelőző hét évben az ilyen típusú protézisek esetében a beültetések 13,6 százaléka volt sikertelen, míg az egyéb típusú mesterséges ízületeknél ez az arány az 5 százalékot sem érte el. A legtöbb gond azokkal az implantátumokkal volt, amelyek nagyméretű ízületi fejjel készültek, hogy csökkentsék a ficam kockázatát. Egyes típusokból ráadásul viszonylag nagy koncentrációban oldódnak a szervezetbe króm- és kobaltionok is.

Európában több mint 100 ezer ember él fém-fém protézisekkel. A szabályozás hiányosságai miatt a gyártók alapos klinikai vizsgálat nélkül is megszerezhetik orvosi eszközeikre a szükséges minősítést – a CE jelet –, és forgalomba hozhatják. Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy egy európai „bejelentett kereskedelmi testületnél” kérvényezik az új eszköz regisztrációját. Ha annak konstrukciója hasonlít egy CE-jelöléssel már ellátott eszközhöz, akkor könnyen megkapja a minősítést.

Az EU azonban most szigorítani készül. 2020-ra minden csípőprotézis-beültetésen áteső betegnek kapnia kell egy kártyát, amely tájékoztat az implantátum anyagáról és a lehetséges mellékhatásokról. Az európai fogyasztóvédelmi szervezet, a BEUC inkább központosított rendszert szeretne a magas kockázatú eszközök értékelésére és minősítésére, amelynek keretében független szakemberek ellenőriznék a klinikai vizsgálatok megfelelő voltát.

Az Európai Bizottság új egészségi kockázatokkal foglalkozó tudományos szakbizottsága ma már bizonyos betegek számára nem javasolja a fém-fém implantátumok alkalmazását, az ilyennel élőknek pedig évenkénti ellenőrző vizsgálatot ajánl a protézis teljes élettartama alatt.

A csípőprotézis-beültetés fő oka az artrózis. – Az erre a betegségre való hajlam általában öröklött – magyarázza az Exeterben dolgozó Timperley. A műtétet máskor reumás ízületi gyulladás (egy autoimmun betegség), a medencecsont törése, az ízületi vápa fejlődési rendellenessége miatt kialakult és csecsemőkorban nem megfelelően kezelt csípőficam vagy a combcsont fejében bekövetkező csontelhalás teszi szükségessé.

Nagyobb eséllyel lesz szükségük csípőízületre azoknak is, akik olyan sportot űznek, amelyben az ízületet ismételten hirtelen és nagy erőbehatás éri, illetve akik a munkájuk során gyakran emelgetnek nehéz terheket.

Michael Reardon-Harman, a Glastonbury közelében élő nyugdíjas hentesmester esetében mindkét kockázati tényező fennállt. A ma 77 éves férfi fiatalkorában országos bajnokságokon is induló diszkoszvető és profi labdarúgó volt, munkahelyén pedig nehéz tőkehúsokat cipelt. Nem csoda, hogy artrózisa lett, és tíz éve meg kellett műteni.

– Egyszerűen elkoptattam a csípőmet. – A végén már járni sem bírt. De az eredménnyel több mint elégedett. – A műtét csodásan sikerült – állítja. – Az üvegházban zsákokat emelgetek, magam ásom fel a kertet. Ma reggel is sétáltam három kilométert. Az élet szép!

A fájdalomcsillapítók, a testmozgás és – túlsúly esetén – néhány kiló leadása ideig-óráig enyhíthetik a panaszokat, de ha azok már a mindennapi életét is megnehezítik, gátolják a szabad mozgásban és az alvásban, akkor elérkezett a műtéti megoldás ideje.

A teljes csípőprotézis-műtét során az érintett csípőízületet mesterséges ízületre cserélik, amely készülhet polietilénből (egyfajta műanyagból), kerámiából vagy fémből. A csésze alakú foglalatot a medencecsonthoz rögzítik, míg az ízület gömbölyded fejét a combcsontba illesztik bele.

A fej és a foglalat anyaga nem feltétlenül azonos – gyakori például, hogy a polietilén foglalatba fém- vagy kerámiafej illeszkedik. A rögzítéshez sokszor akrilalapú csontragasztót használnak, amely jól alkalmazható az idősebb, kevésbé sűrű csontozatú betegeknél is.

– A ragasztó ideális megoldás az azonnali rögzítéshez – mondja Siebert. – A beteg akár másnap járhat.

A műtét után egy héttel hazabocsátott Pierrette Tualnak még gyógytornára sem volt szüksége. – Gyorsan túl voltam az egészen – mondjaA csípőprotézis-beültetés korántsem az a bizonytalan, kockázatos dolog, amelynek sokan képzelik: manapság a műtét átlagosan kétórás, és rutinbeavatkozásnak számít. A beteget akár már négy nap után is hazaengedhetik a kórházból.

A franciaországi Tours-ban élő Pierrette Tual addig halasztgatta a műtétet, amíg lehetett, mert ő gondoskodott beteg társáról. Úgy érezte, nem engedheti meg magának, hogy annyi időt szánjon a műtétre meg a hosszú lábadozásra.

– Vizsgálatokat kell végezni, röntgenfelvételeket csinálnak – magyarázza a 87 éves asszony. – Egyszerűen nem volt rá időm, hogy magammal törődjem.

Ám végül az artrózis miatt annyira nehezére esett a járás, hogy nem várhatott tovább. Nagyon meglepődött, hogy már egy hét múlva hazamehetett, s bár vigyáznia kell azzal, hogyan ül és mozog, még fizikoterápiára sem volt szüksége. – Gyorsan túl voltam az egészen – mondja.

Azóta nyolc év telt el, és Pierrette olyan aktívan sétál és kertészkedik, hogy a lánya, Fabienne olykor tréfásan meg is jegyzi: a 15 évesre tervezett élettartamú implantátum idő előtt el fog kopni.
 

A folyamatos fejlesztések tovább javították a beavatkozás biztonságát és hatásosságát. Egyre gyakrabban gerincvelői érzéstelenítésben végzik a műtétet, amelynek során csak deréktól lefelé zsibbasztják el a páciens testét, így már altatásra sincs szükség. Kisebb a valószínűsége a műtét alatti vérzésnek, a műtét kapcsán kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükség, s csökkenhet a lábszárban vagy a tüdőben elakadó vérrögök kialakulásának – a mélyvénás trombózisnak – a kockázata is. Ez egyébként 100 ilyen műtéten áteső betegből háromnál fordul elő.

A műtét kockázatai közé tartozik a három hónapon belül bekövetkező halálozás csekély (1 százaléknál kisebb) valószínűsége, az új ízület kificamodásának vagy a műtéti terület elfertőződésének 2 százaléknál kisebb esélye, bár az utóbbi megfelelő óvintézkedésekkel csökkenthető.

Mit kell tudnia a csípőprotézis-műtétről?
Hogyan keressek sebészt? Sokan az orvosuk tanácsára, rokon vagy barát ajánlására hallgatnak. Egyes országokban nyilvánosak azok az adatok, amelyek segítenek a csípőprotézisre váróknak a döntésben. A legfontosabb, hogy úgy érezze, őszintén beszélhet a sebészével, és meg tud bízni benne.

Mit érdemes kérdeznem tőle? Kérdezze meg, mi a szakterülete, hány ilyen műtétet végez évente, és azoknak mekkora hányada sikeres. Az évente 30-nál több csípőprotézis-beültetést végző sebész tapasztaltnak számít, bár a kifejezetten erre specializálódott szakemberek évi 100–150 ilyen operációt is megcsinálnak. A javasolt protézistípus sikeressége is fontos. Érdeklődjön a hosszú távú (legalább 8 éves), tudományosan igazolt eredményekről.

Hol találok információt az implantátumokról? Angol nyelven: a brit országos ízületi nyilvántartás és a svéd csípő-artroplasztikai nyilvántartás hasznos információkkal szolgálhat, a brit Ortopédiai Adatelemző Bizottság pedig nemzetközileg elismert minősítéssel látja el a protéziseket. Ilyen összefoglaló weboldal magyar nyelven sajnos még nem elérhető, érdeklődjön orvosától.

A műtéti technikák is sokat fejlődtek, olykor próba szerencse alapon. A sebészek pár éve kísérleteztek minimálisan invazív módszerekkel: az egész csípőízület-cserét egy mindössze 10 centiméteres bemetszésen keresztül végezték el. Ez azonban több szövődménnyel járt, mivel az eljárás nem volt eléggé kidolgozott, s így az eredmények sem voltak annyira kedvezők.

– Ma jobb eszközöket használunk, és 12 centiméteres bemetszést ejtünk – magyarázza Timperley. – Ekkora nyíláson keresztül már kiváló munkát tudunk végezni.

Az elmúlt években felmerültek aggodalmak a fém-fém implantátumokkal kapcsolatban is (ahol a foglalat és a fej is fémből készül), mivel megfigyelték, hogy ezek jóval hamarabb szorultak cserére, mint a más anyagokból valók. Egyes esetekben ráadásul fémvegyületek oldódtak ki belőlük, ami szövetkárosodást okozott, illetve felvetette a későbbi probléma lehetőségét. Ezért manapság már ritkábban használnak ilyeneket, helyettük inkább a fém-műanyag, kerámia-kerámia vagy kerámia-műanyag változatokat alkalmazzák.

– Minden műtétnek van némi veszélye – mondja Gösta Ullmark, az Uppsalai Egyetem Gävle Klinikájának ortopéd sebészeti docense. – Ez azonban lényegesen csökkent az utóbbi években; ha a jövőben szükségessé válna az implantátum cseréje, az ismételt műtéthez és a cseréhez alkalmazott módszerek rengeteget fejlődtek, ma már ez is rutinszerű.

A beteg is sokat tehet a műtét sikerességéért. Minél jobb kondícióban van valaki a műtét előtt, annál jobb. Ez csökkenti a szövődmények kockázatát, és lerövidíti a lábadozást.

A kiegyensúlyozott étrend, a normális testsúly, valamint a láb és a csípő izmainak fejlettsége szintén számít. Ez azokra is áll, akik szeretnék elkerülni az idősödéssel járó csípőproblémákat és még nincs artrózisuk. Philip Conaghan, a Leedsi Egyetem reumatológusprofesszora, az Arthritis Care nevű brit jótékonysági szervezet orvos tanácsadója a vízben végzett gyakorlatokat javasolja: – Ha fel-alá járkálnak a medencében, az kiválóan erősíti a csípőtáji izmokat.

A jó hír az, hogy a teljes csípőprotézis-műtéteknek nincs felső korhatáruk, csak annyi kell, hogy a páciens egészségi állapota megfelelő legyen. Siebert legidősebb betege 103 éves volt. 101 éves korában a felesége lebeszélte a műtétről, mondván, hogy túl öreg hozzá, de az időközben megözvegyült férfi visszatért Sieberthez, és ismét kérte a beavatkozás elvégzését. A műtét sikeres volt.

Vote it up
189
Tetszett?Szavazzon rá!