Csontos tudnivaló

Sokan legyintenek a csontritkulásra. Eláruljuk, ez miért veszélyes, illetve hogy mit tehet a megelőzés érdekében

Egy közelmúltban készült világméretű tanulmány kimutatta, hogy sokan félvállról veszik a csontritkulást: a változás kora utáni és legalább két kockázati tényezőtől érintett (például öröklötten hajlamos, korán a klimaxon átesett vagy lisztérzékeny) nők csupán 33 százaléka érzékeli, hogy törékenyebb csontozatú a kortársainál.

Ez aggasztó, minthogy a csípőtáji törés után 12-15 százalék a hat hónapon belüli halálozás aránya.

John Eisman professzor, a sydney-i Garvan Intézet csontritkulási programjának igazgatója úgy véli, senki sem engedheti meg magának, hogy legyintsen erre a betegségre. – Egy férfi nagyobb valószínűséggel hal meg oszteoporózis miatt, mint például prosztatarákban. Bármilyen meglepő, egy nő is inkább veszíti életét ezért, mint az emlőrák szövődményei miatt.

– Érdemes belátni és komolyan venni a veszélyt – teszi hozzá a szintén a Garvan Intézetben dolgozó Jacqueline Center docens. – Egyelőre nem világos, mennyire mérsékelik a halandóságot a csontvesztés kezelésére alkalmazott biszfoszfonátok – mondja Center –, de az újabb törések kockázatát csökkentik, és talán a halálozási arányt is.

Legjobb a megelőzés
Előzze meg a D-vitamin-hiányt, és kevésbé fenyegetik majd csontritkulásból fakadó elesések, csonttörések.

Az 50 év felettiek között minden ötödik férfi és minden harmadik nő szenved csontritkulás miatt csonttörést

A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány becslése szerint az idős felnőttek napi D-vitamin-szükséglete 20-25 mikrogramm. A túlsúlyos, keveset napozó vagy eleve csontritkulásos emberek igényei nagyobbak, de ezt orvosnak kell megállapítania. Ismerje meg, mely tünetek utalhatnak D-vitamin-hiányra!

Azonban vigyázat! A Melbourne-i Egyetem újabb kutatásai azt jelzik, hogy az alkalmanként kiugróan nagy dózisok alkalmazása a kívánttal ellentétes hatást fejthet ki, sőt esetleg fokozhatja a csonttörés kockázatát.