Cukor: az új cigaretta

A dohányzáshoz hasonlóan a cukor is függőséget okoz, az élelmiszerlobbi mégis elutasítja a szabályozást

Kapcsolódó cikkek

Európában egész iparág épül egy olyan termék gyártására, amely egyértelműen káros az egészségre. Egy korábbi generáció idejében ez a dohányipar volt, amely cigarettát állított elő, ám manapság az élelmiszeripar tölti be ezt a szerepet, a termék pedig nem más, mint a cukor. A finomított cukor, amelyet az élelmiszerekhez és az italokhoz adnak a gyártás folyamán.

Dr. Aseem Malhotra 37 éves londoni kardiológus, az európai cukorellenes kampány vezetője szerint ma az élelmiszeripar a dohányipari forgatókönyvet felhasználva kerüli ki a szabályozást. – A különbség az – mondja az orvos –, hogy a dohányzás mellőzhető volt, ám a cukorfogyasztás napjainkban nem az.

A hozzáadott – vagyis nem a gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható – cukor manapság szinte mindenben ott van. A legnagyobb mennyiségben az üdítők, energiaitalok és gyümölcslevek tartalmazzák, ám egy élelmiszerboltot „végigolvasva” kiderül, hogy cukrot tesznek a kenyérbe, a joghurtba, a levesbe, a borba, sőt a kolbászba is, egyszóval szinte minden feldolgozott termékbe. Egy evőkanál ketchup akár egész teáskanálnyi cukrot rejthet.

A „láthatatlan cukor” Európában és az Egyesült Államokban 83 különböző fedőnév alatt szerepelhet a címkén. – Ez egy rafinált marketingfogás – mondja Helen Bond, a Brit Dietetikusok Szövetségének tagja. – Az olyan kifejezésekkel, mint „fruktóz”, elhitetik a vásárlókkal, hogy kiküszöbölhetik a fehér cukrot, amit az édesség tetejére szokás szórni.

– Teljesen felesleges cukrot adni az ételhez – magyarázza dr. Malhotra. – Ellentétben azzal, amit az élelmiszeripar szeretne elhitetni az emberekkel, a szervezetnek semmi szüksége a cukorból származó energiára.

Dr. Robert Lustig, a San Franciscó-i Kalifornia Egyetem gyermekgyógyász endokrinológusa és a cukorellenes világkampány vezetője szerint a cukorfogyasztás világszerte megháromszorozódott az elmúlt fél évszázadban. Tekintetbe véve, hogy a népesség ugyanebben az időszakban a kétszeresére nőtt, az egy főre jutó cukorfogyasztás 50 százalékkal emelkedett.

Változatok a „hozzáadott cukor” kifejezésre
agavészirup • melasz • melaszszirup • répacukor • juharszirup • cukornádlé • barna cukor • rizsszirup • barna rizsszirup • porcukor • kukoricaszirup • méz • gomme • laktóz • étkezési laktóz • galaktóz • dextróz • szőlőcukor • maláta • mazsola édesítő • fruktóz • gyümölcscukor • maltodextrin • glükóz • invertált cukor • szorgum • aranyszirup • izoglükóz

– Ma egy átlagosan étkező ember ételei olyan sok rejtett cukrot tartalmaznak, hogy az anyagcseréje nem bírja – mondja Lustig. – A szervezet másképp dolgozza fel a különféle forrásokból származó energiát. A fruktóz (hozzáadott gyümölcscukor) a manapság bevitt mennyiségben zsír formájában tárolódik. Ez a zsír általában a hastájékra rakódik le.

Ám nem az elhízás az egyetlen veszély: bizonyított, hogy a cukorbevitel összefügg bizonyos májbetegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, egyes szívbetegségekkel és a fogszuvasodással. Ennek ellenére az élelmiszeripar továbbra is népszerűsíti a cukrot a magas cukortartalmú termékek kiterjedt reklámozásával. Eközben hatalmas összegeket költ az egyre növekvő élelmiszeradókra is, valamint arra, hogy minél zavarosabbá tegye a termékei címkézését.

Nem könnyű egész Európára vonatkozó statisztikákat találni, de például az Egyesült Királyságban 2014-ben az élelmiszeripar 256 millió fontot költött egészségtelen, azaz magas cukor- és zsírtartalmú ételek és italok reklámozására.

Ugyanebben az évben az American Union of Concerned Scientists nevű tudományos szervezet közlése szerint az Egyesült Államokban közel 7 milliárd dollárt költöttek hozzáadott cukrot tartalmazó termékek propagálására. Ebből mintegy 1,7 milliárd ment el kifejezetten gyermekeket megszólító reklámokra.
 

Tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette korábbi ajánlását, miszerint a gyümölcsökben és zöldségekben megtalálható természetes cukron felül bevitt cukormennyiség nem lehetne több a teljes energiabevitel 10 százalékánál (ideális esetben). A WHO ezenkívül rámutatott arra is, hogy szoros a kapcsolat a cukorfogyasztás és az elhízás, illetve – mivel egyértelmű az összefüggés a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás közt – a cukorfogyasztás és a cukorbetegség kialakulása között is.

Egy átlagos étrend esetében a teljes kalóriabevitel 10 százaléka naponta 12 teáskanál cukrot jelent. 330 ml üdítőital kb. 10 teáskanál hozzáadott cukrot tartalmaz. Egy átlag nyugat-európai felnőtt naponta 20 teáskanál cukrot fogyaszt, egy gyermek pedig még ennél is többet.

– Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy ha a napi cukorfogyasztás az ajánlott kalóriabevitel 10 százaléka alatt marad, csökken a túlsúly, az elhízás és a fogszuvasodás kockázata – írta sajtóközleményében dr. Francesco Branca, a WHO táplálkozás-egészségügyi igazgatója.

Az üdítőital-gyártók nemzetközi szövetsége (ICBA) így kommentálta a WHO jelentését: – Nincs tudományos alapja annak, hogy a hozzáadott cukrok károsabbak lennének az elhízás szempontjából, mint a természetes cukrok.

– Ez nem igaz – feleli erre dr. Malhotra. – Igenis figyelembe kell venni azt, hogy honnan származik a bevitt kalória: a természetes cukrok pedig olyan élelmiszerekben, terményekben fordulnak elő, amelyek egyéb értékes tápanyagokat is tartalmaznak.
 

A cukrozott élelmiszerek és italok reklámozása folyamatosan zajlik. Az egészségügyi szakemberek különösen aggasztónak találják a gyermekkori elhízás gyakoriságát, valamint az átlagos cukorfogyasztás mértékét. A szakértők szerint a cukrozott élelmiszereket és italokat kínáló tévéreklámok korlátozásával vagy megszüntetésével azonban számottevő változást lehet elérni.

A norvég siker
A norvégok ma átlagosan 37 százalékkal kevesebb cukrot fogyasztanak, mint 2000-ben, és a hozzáadott cukor eredetű kalóriamennyiség a teljes bevitt energián belül 17-ről 13 százalékra csökkent. Ebben a sikerben egyaránt közrejátszott a cukor megadóztatása, a címkézés, a különféle közegészségügyi programok, a média figyelme és az emberek növekvő érdeklődése az egészséges étkezés iránt.

Az országban jelenleg három különadót vetnek ki a cukorra: általános cukoradót, csokoládé-, illetve édességadót és üdítőital-adót. Az egészségügyi hatóságok azonban még így is túl magasnak találják a cukorfogyasztást. 2015 nyarán az egészségügyi szakértők további adóemelést javasoltak a kormánynak.

Norvégiában 2009 óta használják a fent látható kulcslyuk-szimbólumot annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyen kiválaszthassák az egészséges ételeket. A piktogramot a norvégok 98 százaléka ismeri. A gyártók számára a jel elhelyezése nem kötelező, mégis széles körben elterjedt.

A kulcslyuk olyan élelmiszereken szerepelhet, amelyeknek alacsonyabb a zsír-, a cukor- és a sótartalmuk, valamint magasabb a rosttartalmuk, mint a hasonló kategóriájú termékeké. Az egészségügyi hatóságok úgy gondolják, a címke – bár nem csupán a cukortartalomra vonatkozik – segít a cukorbevitel mérséklésében. Jelenleg a norvég élelmiszeriparral együtt arra törekednek, hogy még kevesebb cukor kerüljön a termékekbe. Norvégia cukoradókból származó összjövedelme 2014-ben (ez a legutóbbi adat) 115 milliárd forint értékű volt.
Stig Michaelsen

Ebben a kanadai Québec tartomány jár az élen, ahol 1978 óta korlátozzák az egészségtelen ételek (angol szakkifejezéssel junk food) televíziós reklámozását gyermekek számára. Québecben ma lényegesen kisebb az elhízottak aránya, mint Kanada többi részén. A cukrozott italok, gabonapelyhek és egyéb alacsony tápanyagtartalmú feldolgozott élelmiszerek reklámozása abban az időszakban, amikor a gyerekek tévét néznek, ugyancsak törvényileg szabályozott Norvégiában, Svédországban, Dániában, Mexikóban és az Egyesült Királyságban.

Egy elemzésből azonban kiderül, hogy az Egyesült Királyságban a gyártók más utat találtak termékeik gyerekek körében történő népszerűsítésére: újabban a világhálón, tévéműsorokban és videojátékokban helyeznek el termékmegjelöléseket.

Európában 2009-ben létrejött egy EU-vállalás nevű biztató kezdeményezés, amelynek célja, hogy visszaszorítsa az elhízás mértékét. Számos élelmiszeripari nagyvállalat és üdítőital-gyártó önként aláírta az egyezményt, vállalva, hogy nem reklámoz cukrozott élelmiszert 12 éven aluli gyermekek számára és nem árusít általános iskolákban. Az EU-vállaláshoz mára 22 nagyvállalat csatlakozott, ezzel az unió területén több mint 80 százalékkal csökkent a gyerekek kitettsége az egészségtelen élelmiszerekről szóló reklámoknak.

Dr. Marlene Schwartz, a Rudd Center for Food Policy & Obesity amerikai központú nonprofit szervezet igazgatója munkatársaival a gyermekkori elhízás és a helytelen táplálkozás közti kapcsolatot kutatja. Úgy véli, hogy az EU-vállalás messze nem elegendő: a korhatárt 12 helyett 14 évre kellene emelni.

Dr. Malhotra szerint ugyancsak problematikus, hogy a cukrozott élelmiszereket és üdítőitalokat sportolókkal reklámozzák. A trükköt a dohányipar is alkalmazta 50 évvel ezelőtt, amikor hírességeket és olimpikonokat fizetett meg a cigarettahirdetéseihez. A kardiológus úgy véli, nem kellene engedni, hogy a Coca-Cola szponzorálja az olimpiai játékokat. A cég kapcsolata az olimpiával 1928-ban kezdődött. – Az azóta eltelt közel száz év alatt a Coca-Cola név összefonódott a sporttal. Mintha testedzés mellett helyénvaló lenne ezeknek az italoknak a fogyasztása – figyelmeztet Malhotra a Sports Medicine nevű brit szaklapban megjelent cikkében. – Engedjék meg, hogy eloszlassuk a mítoszt: elégtelen étrend mellett nem lehet győzni!
 

A közegészségügyi szakemberek úgy vélik, hogy a túlzott cukorfogyasztás elleni küzdelemben ugyanazt a két klasszikus módszert kell alkalmazni, mint korábban a dohányzás visszaszorításában: a felvilágosítást és az adóztatást.

Mexikóban például 12 százalékkal esett vissza a cukrozott italok eladása azóta, hogy 2014 januárjában 10 százalékos különadót vetettek ki az ilyen típusú termékekre. Franciaországban szintén a szénsavas üdítőitalok megadóztatásával 2012 óta folyamatosan csökken a fogyasztás. Norvégia ugyancsak szép eredményeket ért el oktatással és az évekkel ezelőtt bevezetett adóval.

Idén márciusban George Osborne brit pénzügyminiszter bejelentette, hogy a cukortartalom alapján adót vetnek ki a cukrozott üdítőitalok gyártóira és importőreire. (Magyarországon 2011 szeptemberében lépett hatályba a „hamburgeradó”, amely szintén egészségkockázati tényezőt jelentő termékeket adóztat meg – egyelőre kérdéses hatékonysággal. A szerk.)

Nagy-Britanniában, noha az adóztatás hozott némi sikert, a cégek folytatják a harcot a fogyasztói tájékoztatás ellen – pontosan úgy, mint annak idején a dohányipari vállalatok, amikor a kormány feliratokat készült elhelyezni a cigarettásdobozokon a dohányzás veszélyeiről.

Egy megoldási javaslat szerint az élelmiszereken és italokon a közlekedési lámpákhoz hasonló piros, sárga, zöld karikákat kellene elhelyezni, attól függően, hogy mennyire egészséges az adott termék. Így a fogyasztók egyetlen pillantással tájékozódhatnának a cukortartalomról. Az Egyesült Királyságban jelenleg önkéntes alapon, de sikerrel működő program javaslatát az Európai Parlament tagjainak többsége 2010 júliusában elvetette. A címkézés szószólói csalódottak voltak a döntéstől.

– A parlament szégyellhetné magát, hogy előrébb helyezte az élelmiszerlobbi üzleti érdekeit az általuk képviselt emberek egészségénél – mondta Peter Hollins, a Brit Szív Alapítvány (BHF) akkori vezetője.

Mella Frewen viszont, aki a FoodDrinkEurope (korábbi nevén Élelmiszer- és Italipari Szövetség) főigazgatója, úgy véli, hogy a meglévő címkézési kötelezettségek elegendők a tájékoztatáshoz. – Az európai gyártók a címkéken felsorolt kalória- és (a cukormennyiséget is tartalmazó) tápanyaglistával elegendő információt nyújtanak ahhoz, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozhasson.

A 31 ország 41 fogyasztói csoportját tömörítő Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) azonban ezzel ellentétes állásponton van. – A fogyasztóknak fogalmuk sincs arról, mennyi cukrot esznek vagy isznak meg – mondja Ilaria Passarani, a Food and Health Department nevű brüsszeli központú szervezet igazgatója.

Miközben az EU-ban zajlik a vita a jelölések egyértelműsítéséről, nemrég az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelete (FDA) új rendeletet hozott a tápanyag-összetételi lista kiegészítéséről. Május 20-tól a cukortartalom alatt külön sorban szerepelnie kell a hozzáadott cukor mennyiségének is. A vásárló így világosan meg tudja különböztetni a természetes és a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket.
 

Egyre több vizsgálat igazolja, hogy a finomított cukor egészségkárosító hatású. Ezek közé tartozik dr. Kimber Stanhope, a kaliforniai Davis Egyetem táplálkozásbiológusának nemrég lezárult ötéves vizsgálata, amely kimutatta az Egyesült Államokban népszerű édesítőszer, a sok fruktózt tartalmazó kukoricaszirup és a szívroham, illetve a stroke magasabb kockázata közötti kapcsolatot.

– A cukorbevitel csökkentésével az ember semmilyen rizikót sem vállal – magyarázza dr. Stanhope –, annak azonban van kockázata, ha valaki továbbra is sok cukrot fogyaszt, mondván, hogy majd leáll vele akkor, ha bizonyítottan káros. A szülőknek le kell szoktatniuk magukat és a gyermekeiket a cukor napi fogyasztásáról, és az édességet különleges alkalmakra kell tartogatniuk.

A legújabb vizsgálatok szerint a cukor a nikotinhoz hasonlóan függőséget okoz. Eric Stice, az Oregoni Kutatóközpont neurológusa kamaszokon végzett MRI-vizsgálattal kimutatta, hogy a cukor hasonló agyterületeket serkent, mint a drogok, például a kokain. Ráadásul a tolerancia cukor esetében sokkal könnyebben kialakul, mint nikotin vagy kábítószer esetében. – Ez azt jelenti, hogy minél több cukrot fogyaszt az ember, annál kevésbé érzékeli annak jutalmazó hatását, vagyis egyre többet eszik belőle.

Más vizsgálatok arra jutottak, hogy a cukor azért okoz függőséget, mert aktiválja az agy örömközpontját.
 

Hogyan csökkenthető a hozzáadott cukor bevitele?
– Van a dolognak egy egyszerű módja – mondja dr. Lustig –, úgy nevezik: valódi étel, vagy ha úgy tetszik, egészséges házi koszt. Az ilyen étel nem feldolgozott összetevőkből áll. Egy szelet hal valódi étel, ám a halrudacska már nem az!

Az egyénnek igen nagy szerepe lehet az élelmiszeripar megváltoztatásában. – Éppúgy, ahogy annak idején magánemberek is részt vettek a dohányzás éttermekből, munkahelyekről, iskolákból történő kiszorításában, össze kell fogni a cukrozott élelmiszerek ellen – véli dr. Lustig. – Ellenkező esetben mi is és a gyermekeink is egyre kövérebbek és betegebbek leszünk. És akkor a csillagászati költségekről még nem is beszéltünk...

Vote it up
137
Tetszett?Szavazzon rá!