Döntéskor hallgasson az eszére

Ne essen az érzelmei csapdájába, amikor a saját egészségi állapotát érintő kérdéseket veszi fontolóra

Legtöbben szeretjük racionális lénynek hinni magunkat, aki képes félretenni az érzelmeit, ha fontos döntéseket kell hoznia, például az egészségére vonatkozókat. A Princetoni Egyetem pszichológusai azonban megállapították, hogy az érzelmek gyakran befolyásolják gondolkodásunkat.

Az alábbi tesztet dolgozták ki annak bemutatására, mennyire irracionálisan hathatnak fontos döntésekre érzelmi reakcióink:

Képzelje el, hogy egy halálos vírus csap le az országra. Tudósok kiszámították, hogy 600 emberéletet fog követelni, ha nem tesznek ellene valamit. Ön irányítja a védekezést, és tanácsadói a következő választási lehetőségeket kínálják: az egyes stratégia 200 emberéletet ment meg, a kettes stratégia egyharmad valószínűséggel mindenkit megóv, kétharmad valószínűséggel azonban senkit sem. Melyiket választja?

A kutatások szerint a legtöbb ember az egyes stratégiát választaná. Előnyben részesítjük 200 ember biztos megmentését a kettes stratégia bizonytalanságával szemben. Statisztikai szinten a kettő tulajdonképpen megegyezik, de ha így fogalmazzuk meg a kérdést, akkor hajlunk arra, hogy a bizonytalanság helyett a biztos megoldás mellett döntsünk.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha valami ijesztően hangzik, akkor gyakran sutba dobjuk a logikát. Kissé kedvezőtlen az antidepresszánsok sajtóvisszhangja? Az emberek máris hasznos kezelésektől fordulnak el, mert a kockázatok fenyegetően árnyékolják be a várható nyereséget. Ellentmondásos hírek érkeznek fertőzött vérkészítményekről? Furcsa módon megcsappan a véradók száma, holott a kockázat kizárólag a vérkészítménnyel kezelt személyekre vonatkozik, nem pedig a donorokra.

Vegyük hozzá ehhez a „rettegést és felháborodást”, amellyel a pszichológusok szerint azokra a csekély kockázatokra reagálunk, amelyek felett nincs ellenőrzésünk: a szintetikus vegyszerek, mobiltelefon-adótornyok, génmódosított élelmiszerek és gyógyszerek mind kiváltják ezt a mechanizmust.

Vizsgálatok mutatják azt is, hogy alábecsüljük az olyan természetes halálozási okok jelentette veszélyt, mint a szívbetegség és a rák, viszont túlbecsüljük az emberkéz előidézte veszélyeket, például a növényvédőszer okozta szennyeződést. Ez a magyarázata, hogy egyesek semmibe veszik az olyan egészségkárosító magatartást, mint a habzsoló evés, mert tévesen azt képzelik, hogy úgyis a vegyszerek végeznek velük.

Egészsége érdekében tehát vessen féket érzelmeire, és szemlélje kritikusan a másoktól kapott felvilágosítást – nehogy az értesülések tálalásának módja elriassza a józan észt.

Vote it up
135
Tetszett?Szavazzon rá!