Duzzadt, vörös és fáj

A köszvény egyre gyakoribb, de a legújabb kutatások segítséget kínálnak, illetve az érintettek maguk is tehetnek ellene

Az akkor 34 éves, Varsóban élő Paweł Chrzanowski 2013 tavaszán egy barátjánál volt, hogy megünnepeljék a kislánya születését néhány pohár itallal. Chrzanowski a nap folyamán már érezte, hogy a nagy lábujja fáj egy kicsit, de biztos benne, hogy az összejövetel alapvetően hozzájárult ahhoz, ami az után következett. Másnap kora hajnalban ugyanis arra ébredt, hogy rettenetesen fáj a nagy lábujja. Forró volt, vörös és duzzadt. Ez a fájdalom még kétszer tört rá a következő hónapokban, míg aztán gyógyszerrel és életmódbeli változtatásokkal sikerült úrrá lennie rajta. Köszvénye volt.

A hollandiai Velpben élő, most 67 éves Joke Huiskamp-Polderman lábfeje 2012 nyarán, vakációja alatt annyira megdagadt, hogy nem fért bele a cipőbe. Még hat vagy hét ilyen rohama volt, mire 2013 januárjában az egyik olyan erős fájdalommal járt, hogy kórházba kellett mennie. Ott egy reumatológus injekcióval leszívta a nagy lábujja ízületéből az összegyűlt folyadékot, ami tele volt a köszvényről árulkodó éles húgysavkristályokkal. Azt mondta neki, hogy a magas vérnyomásnak és az öröklött hajlamnak éppúgy köze van a köszvényéhez, mint annak, hogy szereti a vörös húsokat, a heringet, és minden vacsora után felhajt egy-két pohár bort. Naponta szedett gyógyszerrel azóta ő is féken tudja tartani a köszvényét.

 A Cseh Köztásaságban, Zbraslavban élő, most 69 éves František Kratochvil első rohama közel 20 éve volt. Hat éven át elviselte a fájdalmat, de a rohamok lassanként egyre gyakoribbá és fájdalmasabbá váltak, már más ízületeknél is jelentkeztek, így a bokájában és a térdében is. Tizenkét éve odafigyel az étrendjére, és naponta szed gyógyszert. Ha nem szedné, a köszvényes rohamok visszatérnének. – Tisztában vagyok vele, hogy ez egy életre szóló betegség.
 

Paweł, Joke és František csak három az Európában megközelítőleg 14 millió köszvényes közül. És a betegség a köszvényesek közel 75 százalékánál a nagy lábujjban kezdődik. Bár sok köszvényesnek az első rohamot megelőzően már évek óta magas lehetett a szérumhúgysavszintje, az ízület környéke hirtelen, egyik napról a másikra bedagad, bevörösödik, forró lesz, és kínzó fájdalom kíséri. Még a takaró súlya is elviselhetetlen. Ez nem is csoda, mert egy köszvényroham idején, mint az mikroszkóp alatt látható, több ezer parányi, tűhegyes húgysavkristály rakódik le az ízületben, amelyek ugyanúgy irritálják és ugyanolyan éles fájdalmat okoznak, mint az üvegszilánkok. Idővel, ha a vér magas húgysavszintjét nem kezelik, a köszvényes rohamok gyakoribbá válnak, más ízületeket is érintenek. A gyulladás miatt az ízület károsodik is.

Köszvényroham idején több ezer parányi, tűhegyes húgysavkristály okoz éles fájdalmat az ízületben

Miközben a köszvény elsősorban a 40 év feletti férfiakat sújtja – négyszer gyakrabban, mint a 65 év alatti nőket –, a változás kora után ez a különbség csökken, a nőknél egyre gyakoribb a betegség.

A köszvényesek elit társaságba tartoznak. Ezt a régi, kínzó betegséget, az ízületi gyulladás egyik leggyakoribb formáját egykor a királyok betegségének nevezték. Az évszázadok során sok híres embert érintett: többek között VIII. Henrik, Isaac Newton, Leonardo da Vinci és Charles Darwin is közéjük tartozott.

A köszvény ma népbetegség. A becslések szerint a nyugati országokban az emberek egy–tíz százaléka érintett; a köszvény gyakorisága az elmúlt 20 évben megkétszereződött, alighanem a járványszerűen terjedő elhízás és korunk húsban gazdag étrendje miatt.

– A köszvény egyre növekvő gond a fejlett világban. A betegeknek erős fájdalmaik vannak, egyre kevesebbet tudnak mozogni, és romlik az életminőségük – mondja dr. Francisca Sivera, a spanyolországi Hospital General Universitario de Elda reumatológusa. De miközben a diagnózis felállításának módjára és az ilyenkor adandó gyógyszerekre vonatkozó irányelveket már legalább két évtizede egyértelműen kidolgozták, a köszvényes betegek közel 80 százaléka ma sem kapja meg a megfelelő gondozást és kezelést, mondja Sivera.

Sivera a fő szerzője annak a mérföldkőnek tekinthető, 2013-as tanulmánynak, amely bizonyítékokon alapuló nemzetközi ajánlásokat fogalmaz meg a köszvény gondozására és kezelésére vonatkozóan. Az úgynevezett „3e” projektet (evidence = bizonyíték, expertise = szakértelem, exchange = információcsere) a holland Désirée van der Heijde professzor vezette. Az ajánlásokhoz 14 országból összesen 474 köszvényszakértő járult hozzá, valamennyien reumatológusok.

Megelőzés, kezelés és gondozás
1. Előzze meg az első rohamot!
Mindannyiunkban termelődik húgysav, és ennek nagy részét a vese kiválasztja. A köszvényesekben azonban vagy túl sok húgysav termelődik, vagy a veséjük nem választ ki eleget.

Akinek a családjában volt már köszvényes, az jóval nagyobb valószínűséggel betegszik meg. De csökkentheti a betegség kockázatát, ha ügyel a testsúlyára, és az alábbiak szerint alakítja az étel- és italfogyasztását:

• Purinban gazdag ételek. A purin természetes vegyület, amely a szervezetünkben húgysavvá alakul át. A vörös húsban, a belsőségekben és a tenger gyümölcseiben sok a purin, ezért az ezekben gazdag étrendet összefüggésbe hozzák a magas szérumhúgysavszinttel.

• Szeszes italok, különösen a sör és az égetett szeszek. Ezek fogyasztását jelentősen csökkenteni kell, és a rendszeres ivászat kerülendő. A kiszáradás is rohamot idézhet elő, ezért napi két liter vizet vagy egyéb alkoholmentes folyadékot mindenképp javasolt meginni.

• Fruktóztartalmú üdítőitalok. Egy vizsgálat, amelyet dr. Hyon Choi orvosprofesszor vezetett a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karán (Reumatológiai Tanszék) és a Kanadai Arthritis Kutatóközpontban, azt állapította meg, hogy a nagy mennyiségű gyümölcscukor fogyasztása, különösen üdítőitalok formájában, szorosan összefügg a köszvény kockázatával.

2. Hogyan diagnosztizálják a köszvényt? Miközben sok orvos úgy véli, ránézésre is diagnosztizálni tudja a köszvényt pusztán a vörös, duzzadt és fájó ízület, főleg a nagy lábujj láttán, a diagnózishoz azonban az kell, hogy a vérben 400 mikromol/l felett legyen a húgysavszint, illetve hogy a gyulladt ízületből injekcióval leszívja az ízületi folyadékot, és benne kimutassa a húgysavkristályokat.

– Ez azon kevés betegség egyike, melyet már a rendelőben diagnosztizálni lehet. Az ember folyadékot szív le az ízületből, átmegy a laborba, megnézi mikroszkóppal, ott vannak-e a kristályok – mondja Dr. Christopher Burns, az amerikai Dartmouth Orvostudományi Egyetem reumatológusa.

3. Az akut roham kezelése. A köszvényrohamok zöme magától elmúlik három–hét napon belül, de a fájdalmat és a duzzanatot lehet olyan fájdalomcsillapítókkal kezelni, mint a nem-szteroid gyulladáscsökkentők. A kolhicin nevű gyógyszert, amelyet valaha őszi kikericsből vontak ki, már évszázadok óta sikerrel adják köszvényrohamok enyhítésére – és máig hatásos. Szintén hatásos lehet kortikoszteroid, például prednizolon adása.

4. Más betegségek szűrése. Az ajánlások szerint a köszvény piros felkiáltójel, hogy nagy a vesebetegség, cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázata.

A köszvényes betegeknél négyszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy vesebetegségben halnak meg, mint azok, akik nem köszvényesek. Tehát ellenőriztetnünk kell a veseműködésünket, azt, hogy nem állnak-e fenn nálunk cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezői.

A magas húgysavszint következtében csomók keletkezhetnek, amelyek idegeket nyomhatnak

5. A húgysavszint csökkentése. A köszvényesek döntő többségének kezelés nélkül két éven belül lesz második rohama, és ez után a rohamok egyre gyakrabban jelentkeznek.

A húgysavszint csökkentésére elsősorban a már közel 40 éve bevált allopurinolt adják, amelyet a betegek általában életük végéig szednek. Egyeseknél azonban nagyon veszélyes túlérzékenységi reakció jelentkezik az allopurinolra. Ez esetben egy másik húgysavcsökkentő gyógyszert lehet használni, például febuxostatot.

Az allopurinollal történő húgysavcsökkentő kezelést általában napi 100 mg-mal kezdik, aztán lassan és fokozatosan emelik, ameddig a beteg még tolerálni tudja és amíg a húgysavszint 360 mikromól/l alá esik.

– Ha ugyanis hatástalanul alacsony dózist adnak, akkor a beteget úgy teszik ki a mellékhatások kockázatának, hogy a kedvező hatás nem is jelentkezhet – mondja Sivera. A gyógyszeres kezelés megkezdése után a betegnek az orvos utasítása szerint rendszeresen vissza kell járnia vérvételre, hogy világosan kiderüljön, valóban sikerült-e elérni a kívánt szérumszintet.

6. A csomók kezelése. A magas húgysavszint miatt az évek során csomók keletkezhetnek az ízületekben és szövetekben. Ezek gátolhatják az ízületek működését, nyomhatnak idegeket, vagy apró dudorokat, göböket képezhetnek. A csomók eltüntetése érdekében a szakértők azt javasolják: a cél a tartós 300 mikromól/l alatti húgysavszint legyen. Műtét csak a legsúlyosabb esetekben szokott szóba kerülni.

7. Ne kezeltesse a tünetmentes magas húgysavszintet! Előfordulhat, hogy egyeseknél magas húgysavszintet mutat ki a vérvizsgálat, de soha nem volt köszvényes rohamuk, és csomók sem fedezhetők fel náluk. Nekik az életmódváltoztatásra kell összpontosítaniuk: arra, hogyan csökkenthetik húgysavszintjüket diétával és testmozgással. Csak akkor szabad elkezdeniük a napi gyógyszerszedést, ha panaszaik vannak.

– Manapság van nagyon hatékony kezelés. Senkinek sem muszáj szenvednie visszatérő köszvényes rohamoktól. Az, akinek ilyen rohamai vannak, forduljon szakorvoshoz – javasolja a reumatológus Burns.

Vote it up
156
Tetszett?Szavazzon rá!