Ebek új szerepben

Gyerekeknek segítenek olvasni tanulni, illetve felismerik a rákbetegek mintáit, de akár a készpénz szagát is megérzik

Kapcsolódó cikkek

Börje, olvasási segítő
Az emberek többsége nem szereti, ha valaki a válla felett beleolvas a könyvébe, újságjába – hacsak az a valaki nem egy Börje nevű kicsi, fehér máltai selyemkutya. Börje olvasásoktatást segítő kutya (Reading Education Assistance Dog, READ), s e funkciójában az első Finnországban.

Tavaly júniusban kezdett dolgozni „könyvtárkutyaként” az espooi Tapiola Könyvtárban. Azóta elképesztő sikerrel segíti az olvasásban az embereket.

Börje nem ítélkezik és nem korrigál; egyszerűen csak ott ül és figyel, miközben az emberek felolvasnak neki. Többnyire a saját zsámolyán ül, kicsit magasabban, mint a könyv, amelyet olvasója tart. Ily módon ő is látja és élvezheti a könyvet.

A programot 1999-ben indította útjára az Intermountain Therapy Animals nevű nonprofit szervezet az egyesült államokbeli Utah-ban. Azóta ez a program az egész világon elterjedt. Börje gazdája, Raisa Alameri 2010-ben kezdett el érdeklődni a program iránt. Alameri biztos volt benne, hogy Börje, a kutyája, tökéletesen beválna a programban.

Az ilyen kutyáknak először megvizsgálják az egészségét, a biztonságosságát, a vérmérsékletét és a megfelelő képességeit. Alameri az Intermountain Therapy Animalstől kapott anyagok segítségével képezte Börjét.

Börje ügyfeleinek zöme gyerek, de már sok felnőtt olvasására is figyelt. Közülük egyeseket szélütés ért, mások viszont egyszerűen iskolás éveik kezdete óta olvasási nehézségekkel küszködnek.

Alameri szívében különleges helyet foglal el egy negyvenes éveiben járó, nem olvasó ember, akinek az életét Börje változtatta meg. A férfi, foglalkozását tekintve kamionsofőr, felfigyelt a kutyára, és nézte, amint az emberek egymás után felolvasnak neki a könyvtárban. Aztán hirtelen fogott egy gyerekkönyvet és akadozva elkezdte felolvasni a csöndben hallgató ebnek. – Ez volt az első könyv, amelyet életemben elejétől a végéig felolvastam – mondta a férfi Alamerinek.

Újabb kis siker volt ez Börjének. De teljesen új kezdetet jelentett ez a férfinak, aki valószínűleg szégyenkezett amiatt, hogy világéletében rossz olvasó volt.

Balu, pénzszimatoló
Bernhard Braun 46 éves rendőr bevezette egy müncheni lakásba német juhászkutyáját, Balut, akinek „jó orra van a készpénzhez”. A lakás bérlője, egy nő feltehetően pénzhamisítói körökkel állt kapcsolatban.

Braun parancsára – „Keresd a pénzt!” – Balu végigcaplatott a lakáson, beleszaglászott a szekrényekbe és a fiókokba. Kis idő múlva eldugott pénzkötegeket szimatolt ki. Valahányszor az orra azt „mondta neki”, hogy ott hamis pénz van elrejtve, Balu felugatott, majd leült.

Balu végül összesen 36 ezer hamis eurót talált. S hogy mi volt a jutalma a hamis bankók ügyes felfedezéséért? Öt percig játszhatott kedvenc gumilabdájával.

Bernhard Braun, aki 1990 óta dolgozik a müncheni kutyás csapatnál, 2004-ben, még kölyökként vásárolta meg Balut. Azóta a kutyát kiképezte és megtanította minden olyan készségre, amellyel egy jó rendőrkutyának rendelkeznie kell. Balu képes üldözőbe venni a gyanúsítottakat, lefegyverzi a támadókat, ki tudja szagolni a kábítószert és más illegális anyagokat, valamint az euróbankjegyeket.

– Nyugodt és barátságos – büszkélkedik Braun –, és egyszerűen nem lehet átverni. Balu volt az első kutya Bajorországban, amelyet arra képeztek ki, hogy kiszagolja a bankjegyek jellegzetes szagát. 2012-ben a közrendészeti egységek három újabb pénzszimatoló kutyával bővültek.

– Balu imád keresni és nagyon jó ebben – mondja Braun. – Ha egy kutya élvezi, amit csinál, akkor sikeres lesz.

Queeny, a rák megtalálója
A Budapest környéki Gyömrőn, egy orvosi vizsgálószoba padlóján öt nyitott üvegedény állt. Mindegyikben géz volt, amelyet emberi leheletmintával itattak át.

Az ajtónál egy border collie keverék, Queeny várakozott türelmesen idomítója, Szemes Zsuzsanna mellett. – Indulj! – utasította a kutyát Szemes, mire Queeny besétált a szobába, egyenesen az edények felé.

Futólag beleszagolt mindegyikbe, majd sorra végigjárta őket megint, hogy összehasonlítsa a szagokat és megerősítse a döntését. Ezután letelepedett az egyik edény elé, és Szemesre nézett, hogy megbizonyosodjék, jól választott-e. Szemes megnyomta a kezében tartott csipogó gombját, s a hang jelezte az állatnak, hogy jó munkát végzett. Öt ember leheletének szagmintái közül Queeny megtalálta azt, mely egy tüdőrákos betegtől származott. Ezután Szemes társa, Scherr Gabriella újrarendezte az edényeket. A két tréner örömmel nyugtázta, hogy Queeny ismét helyesen választott.

Ez a kísérlet tavaly zajlott le, azóta újabbak követték. – Mostanáig a próbákat előre beazonosított mintákkal végeztük – magyarázza Szemes. Következő lépésként a kutyákat valódi esetekkel folyó diagnosztikus munkában fogják kipróbálni, olyan veszélyeztetett személyektől vett mintákkal, akiknek nincsenek tüneteik. Abban reménykednek, hogy a Queenyhez hasonló kutyák képesek lesznek olyan felderítő munkát végezni, amelyre jelenleg csak a szövetminták vizsgálata és a CT-vizsgálatok képesek – ráadásul olcsóbban és a betegség kialakulásának korábbi szakaszában.

A kiképzőprogramban jelenleg három kutya vesz részt – mindegyikük border collie keverék. Ők alkotják a budapesti Semmelweis Egyetemmel együttműködésben zajló projekt csapatát. A projekt célja, hogy egy tudományosan megbízható protokollt dolgozzanak ki a kutyák pontosságának mérésére. Az egyetem kettős vakvizsgálatokhoz gyűjt mintákat.

Az előzetes tesztek azt mutatják, hogy a kutyák 99 százalékos pontossággal felismerik a rákos beteg leheletmintáját.

Dr. Póczi Magdolna, a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház tüdőgyógyász főorvosa lelkesedik a programért. – Tudjuk, hogy az emberiség milyen sokféle módon veszi hasznát a kutyák fantasztikus képességeinek – mondja dr. Póczi. – Íme, egy újabb példa.

Tibi, terápiás kutya
Amikor a romániai Craiovában megtalálták az egy hónapos elhagyott kutyakölyköt és átadták a Vier Pfotennek (Négylábúak), az állatmentőcsapat hamar felfedezte, hogy az eb rendkívül intelligens.

Pontosan ilyen kutyát kerestek – olyat, amely messzemenőkig alkalmas arra, hogy segítse a Down-kóros, autista és más speciális gondozást igénylő gyerekeket. 2004-ben, amikor a keverékkutya egyéves lett, a Vier Pfoten pszichológusai és kutyatrénerei hat hónapos intenzív képzésben részesítették az időközben Tibinek elkeresztelt négylábút.

A ma már tízéves Tibi a terápiás kutyák között veteránnak számít: eddig több mint 20, fogyatékkal élő gyermeknek segített. Közéjük tartozik a göndör fekete hajú, halovány bőrű, kövérkés 13 éves Nicu. Amikor a fiú belép a Vier Pfoten terápiás szobájába, elkiáltja magát: – Buna ziuuuuaa! (Szia!) és megpillantva négylábú barátját, hangosan üdvözli: – Tibiiiiiiiiii! – A kutya egyből odaszalad hozzá, s közben boldogan csóválja a farkát.

Három évvel ezelőtt, amikor Nicu belépett a programba, ijedős fiúcska volt, félszeg, súlyos beszéd- és motoros problémákkal. Tibi a kezdetektől elkísérte Nicut a terápiás foglalkozásokra, és ők ketten elválaszthatatlan barátok lettek. Ma már Nicu mozgása sokkal összehangoltabb és természetesebb. Jobban odafigyel, amikor mások beszélnek hozzá, és alapvetően el tudja látni magát.

– Nicut gyakran csúfolták más gyerekek – mondja Victor Chitic, a fiú pszichológusa. – De Tibiben barátra lelt, olyan valakire, aki soha nem bírálja vagy kritizálja. Tibinek köszönhetően Nicu a félénkségét odakint hagyja, az ajtó előtt.

Pefo, hallásasszisztens
Késő nyári este van. A 33 éves Monika Rykaczewska varsói lakásában vacsorát készít. A nappaliban megcsörren a telefon.

Hároméves golden labradorja, Pefo felugrik a kosarából, és kiszalad a szobából. Egy pillanattal később visszatér, a szájában Monika mobiltelefonjával, amit odaad a gazdijának.

A labrador egyszerűen csak teszi a dolgát. Pefo segítő kutya, speciálisan arra képezték ki, hogy segítsen Monikának, aki súlyosan hallássérült. Monika és Pefo az első ilyen páros Lengyelországban. – Pefo az én fülem – jelenti ki a fiatal nő.

Monika az agyat ért oxigénhiány miatt lebénult, és ez nemcsak a hallásának elvesztésével járt, hanem a teste teljes jobb oldalát is érintette. Az évek során a rehabilitáció és az akaratereje segítségével azonban tanári képesítést szerzett, és irodai alkalmazottként munkát is kapott.

Mindennek ellenére elszigeteltnek és magányosnak érezte magát, be volt zárva a csönd világába. Így hát 2011 májusában kérvényezte a DOGIQ Alapítványnál, hadd kapjon segítő kutyát. Neki és Pefónak speciális képzésen kellett részt venniük Katowicében. – Nem volt könnyű – ismeri be Monika –, különösen, mert Pefo volt az első kutya az életemben.

Monika még hallókészülékkel sem képes minden hangot meghallani, vagy megmondani, honnan jönnek bizonyos hangok. – Amikor az utcán sétálok és valaki hátulról megszólít, nem reagálok rá, egyszerűen azért, mert nem hallom a hátam mögül jövő hangokat – mondja Monika. – Pefo fordít oda azokhoz az emberekhez, akik a nevemen szólítanak.

Ha Pefo meghallja, hogy Monika mobilja rezgő hangot ad, mert sms érkezett rá, kétszer megböki a gazdája kezét. Ha valaki kopogtat a lakás bejárati ajtaján, a kutya az előszobába kíséri a nőt. Amikor Monika leejt valamit, Pefo figyelmezteti, és segít megkeresni, hogy hova esett. – Az ép hallású emberek számára egy tárgy leejtése triviális dolog, de amikor még nem volt Pefo, a leejtett tárgy gyakran elveszett tárgy lett – mondja Monika.

Hallásvesztése miatt Monika jó ideig monoton, érzelemmentes hangon beszélt. Ma már más a helyzet. – Mióta Pefo velem van, hangot adok az örömömnek és a szomorúságomnak, mert tudom, hogy ő érzékeli az érzelmeimet és reagál rájuk – mondja. – Pefo nap mint nap bizonyságát adja a szeretetnek, a barátságnak és a feltétlen odaadásnak.

Eycko, gyújtogatásérzékelő
Eycko, a hároméves fekete-vörösesbarna belga juhászkutya és trénere, Bruno Roumeau 49 éves francia csendőr gyakorlott párost alkotnak a gyújtogatási esetek felderítésében. Eycko egyike annak a hat kutyának Franciaországban, amelyet speciálisan arra képeztek ki, hogy felfedezze a szándékos gyújtogatásoknál használt égésgyorsítókat, például a dízelüzemanyagot, a benzint vagy a lakkbenzint.

A tűz helyszínén a maradványok közt járkálva keresgél Eycko, orrával meg-megböki a törmelék egy-egy darabját, próbálja megtalálni, hol a legerősebb a szag, ahonnan a tűz kiindulhatott. Amint megtalálja a gyanús helyet, lefekszik.

A nyomozók ezután próbálhatják megállapítani, szándékos gyújtogatás esete áll-e fenn. – Viszonylag új módszernek számít Franciaországban, hogy a tűzesetek helyszínén kutyákkal dolgozunk – mondja Roumeau. – Három éve kezdtük el. Az eredmények azonban meggyőzők: Eycko 90 százalékos hatásfokkal dolgozik.