Edzés a szellemi frissességért

A mozgás ösztönzi az agy növekedését, segít leküzdeni a depressziót, enyhíti a stressz hatásait – állítják a kutatók

Ösztönzi az agy növekedését
Ahogy idősödünk, lelassul az új agysejtek keletkezése, és összezsugorodnak az agy szövetei. A testmozgás azonban képes lehet megfordítani ezt a folyamatot. Egy 60 és 79 év közötti, egészséges, ülő életmódú embereken végzett agyszkenneléses vizsgálat jelentős agytérfogat-növekedést mutatott ki egy hat hónapos aerob edzésprogramot követően. A kontrollszemélyeknél, akik csak nyújtó és feszesítő gyakorlatokat végeztek, nem történt ilyen változás. A kutatók arra következtettek, hogy az aerob edzésnek köszönhetően a szív- és érrendszer jobb általános állapota, valamint az életkorral járó agyi változások mérséklődése összefügghet. A kardioedzés hatására több a létfontosságú oxigént szállító vérhez jut az agy (szervezetünkben az összes oxigén 20%-át az agy nyeli el).

Serkenti az agynövelő hormonok termelését
A növények gyorsabb, dúsabb fejlődését elősegítő tápoldathoz hasonlóan az agysejtek növekedését és burjánzását is serkenti egy vegyi anyag, az úgynevezett agyi eredetű növekedési faktor (BDNF). Mindennél inkább igaz ez a hippokampuszra. Ez a főként az emlékezetért felelős agyterület különösen ki van téve a korral járó hanyatlásnak. Minél többet edzünk, annál több BDNF termelődik a szervezetben.

Segít leküzdeni a depressziót és szorongást
A depressziósoknál lassabb az agy információfeldolgozó képessége, nehezebbé válik a koncentráció és a döntéshozatal, valamint emlékezeti problémák alakulnak ki. Súlyos esetekben orvosa antidepresszánsokat írhat fel. Enyhébb eseteknél már a mozgás is segíthet feltornázni a hangulatát. A sport felélénkíti a jókedvhez nélkülözhetetlen szerotonin- és dopamintermelést, emellett megnöveli az endorfin, más néven boldogsághormon szintjét.

Csökkenti a stressz hatásait
Bizonyos hormonok, mint a BDNF „fiatalítják” az agyat, mások viszont úgymond öregítik. Ezek közé tartozik az úgynevezett stresszhormon, a kortizol. Számtalan esetben nem is sejti az ember, hogy a lassúság, szétszórtság és feledékenység mögött a stressz áll. A mozgás csökkenti a feszültséget és így a kortizolszintet, ezáltal segít, hogy újra megfelelően működjön az agya. Továbbá úgy vélik, az új idegsejtek keletkezését is elősegíti a gyrus dentatusban, a hippokampusz azon területén, amely az új emlékek létrehozásához kötődik. Az itt található agysejteket a stresszes időszakok rendkívül igénybe veszik.

Fejleszti az agy szervezőkészségét
Szervezőkészség alatt főként az olyan kognitív képességeket értjük, mint a komplex feladatokra való koncentráció, absztrakt gondolkodás és a jövőbeli események megtervezése, de magában foglalja a munkamemóriát is: például azt a képességet, hogy tárcsázás közben fejben tudjunk tartani egy telefonszámot. Amikor a kutatók elhatározták, hogy elemzik a testmozgás hatását a szervezőkészségre, 18 vizsgálat adatainak az áttekintése után arra az eredményre jutottak, hogy a rendszeresen sportoló 55-80 év közöttiek négyszer jobb eredményt értek el a kognitív teszteken, mint a nem sportoló résztvevők. A kedvező hatás azoknál volt a legnagyobb, akik több mint 6 hónapon át alkalmanként 30-45 percet edzettek, de akár már négy hétnyi rendszeres mozgás után is jelentős eredményeket észleltek.

Növeli az inzulinérzékenységet
Evés után a szervezet az ételben lévő szénhidrátok legnagyobb részét glükózzá, másnéven vércukorrá alakítja, mely az egész test, így az agy fő energiaforrása. Ahhoz, hogy a glükóz bejusson a sejtekbe, az inzulin kíséretére van szüksége. Sajnos, némelyeknél a sejtek ellenállóvá válnak az inzulin hatásaival szemben. Szervezetük ezért egyre több és több inzulint termel, a vércukorszint mégis emelkedik, ez pedig gyakran 2-es típusú cukorbetegséget eredményez. Még ha nem is alakul ki ez a betegség, az inzulinrezisztencia akkor sem tesz jót az agynak; ilyenkor ugyanis tartósan magasabb a vércukorszint. A magas vércukorszint pedig kedvezőtlenül hat az emlékezetre és a gondolkodásra.

A rendszeres mozgás azonban visszafordíthatja az inzulinrezisztenciát. Már egyetlen edzést követően növekszik az inzulinérzékenység, és megelőzi az étkezés utáni nagymértékű vércukorszint-ingadozást. Minél kevésbé ingadozik a vércukra és minél közelebb van a normálishoz, annál védettebb az időskori szellemi hanyatlással szemben.

Vote it up
223
Tetszett?Szavazzon rá!