Egészségre káros hiedelmek

Ártalmas a tojás? Veszélyes a kávé? A zöldség nyersen jobb, mint főzve? A mirelit gyümölcs nem olyan jó, mint a friss?

Tévhit: A tojás ártalmas
Ez a klasszikus példája annak, amikor a jó szándék által vezérelt tudomány tévútra téved. A dietetikusok éveken át hangoztatták, hogy vigyázzunk a tojással, mert egészségtelen. Végtére is étrendünkben ez az egyik legbőségesebb koleszterinforrás, s mivel a koleszterin eltömi az artériákat, a tojás nyilvánvalóan növeli a szívroham és a stroke kockázatát. Egyszerű, nemde?

Egyszerű, de hamis. Széles körű vizsgálatok eredményei ugyanis azt mutatják, hogy ez az elmélet több sebből vérzik. A híres Framingham szívkutatási program, amely először bizonyította, hogy a magas vérkoleszterinszint szívrohamhoz vezet, nem talált összefüggést a tojásevés és a szív-érrendszeri betegségek között. Egy másik vizsgálat, melyet több mint 117 ezer férfi és nő bevonásával végeztek, szintén nem tudta igazolni, hogy többen kapnának szívrohamot azok közül, akik naponta elfogyasztanak egy tojást.

Mi a magyarázat? A szervezetben lévő összkoleszterinnek csak nagyjából a negyede élelmi eredetű. A maradék háromnegyed részt a máj állítja elő, amely rengeteg koleszterint termel, amikor például sajtburgert, fánkot vagy más, telítettzsírsavtartalmú zsírokban bővelkedő ennivalót fogyasztunk. A tojásban azonban kevés a telített zsírsav, ám annál több a hasznos tápanyag, így a telítetlen zsírsavak, a B-vitaminok (pl. folsav) és a mikroelemek, amelyek bőven ellensúlyozhatják a koleszterintartalma által okozott esetleges károkat. Ráadásul ma már jótékony hatású omega–3 zsírsavakkal dúsított tojást is találhatunk az üzletek polcain.

A tojás tehát jól beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe, sőt a legtöbb embernél még napi két tojás elfogyasztása sem növeli meg a koleszterinszintet. Azért nem árt tudni, hogy minden egyes tojásban kb. 200 mg koleszterin van. Az Amerikai Szívgyógyászati Társaság pedig naponta legfeljebb 300 mg koleszterin bevitelét javasolja, így az omlettet – ha egy mód van rá – ne szalonnával vagy sült krumplival.

Tévhit: A kávé rákot okoz
Az utóbbi évtizedekben többször is összefüggésbe hozták ezt a serkentő hatású italt a rákkal. Az 1970-es évek végén a kutatók arról adtak hírt, hogy a koffein hatására ciszták keletkezhetnek az emlő szövetállományában. Ez a bejelentés aggodalmat váltott ki, mert a tendencia azt mutatta, hogy azok a nők, akiknél gyakran alakul ki ciszta a mellben, hajlamosabbak az emlőrákra. 1981-ben pedig harvardi kutatók a hasnyálmirigyrák gyakoribb előfordulását jelezték a kávéfogyasztók körében.

Később más kutatók, akik alaposabban, korszerűbb módszerekkel és nagyobb népességen vizsgálták a kávé és ezen rákbetegségek állítólagos kapcsolatát, semmiféle összefüggést nem tudtak feltárni. Ugyanígy több nagyszabású vizsgálat sem talált bizonyítékot arra, hogy a rák más típusainak nagyobb lenne a kockázata a kávéivók körében. Sőt, egyes esetekben éppen ellenkező eredményre jutottak. Amennyiben áttekintjük azt a 17 vizsgálatot, amelyet 1990 és 2003 között végeztek, kiderül, hogy a vastagbélrák 24 százalékkal ritkább azok körében, akik rendszeresen ittak kávét (beleértve a koffeinmentes főzeteket is) és teát.

Egyesek amiatt is aggódnak, hogy a túlzott koffeinbevitel növelheti a vérnyomást. A koffeinnek valóban lehet ilyen hatása, ám egy több mint 155 ezer nő bevonásával végzett vizsgálat során egyértelműen kimutatták, hogy a rendszeresen kávét fogyasztóknál semmivel sem volt nagyobb a magas vérnyomás előfordulási aránya.

Tévhit: Csak a vörösbor tesz jót a szívnek, más szeszes ital fogyasztása káros
„Francia paradoxon” néven vonult be ez a mítosz az orvostudományba: a franciáknál viszonylag alacsony a szívroham előfordulási aránya, annak ellenére, hogy többségük meglehetősen egészségtelenül él. Egyes kutatók úgy gondolták, hogy jobb egészségi állapotuk (már ami a szív-érrendszert illeti) legalábbis részben annak tudható be, hogy a francia borissza nemzet – elsősorban vörösborból fogyasztanak sokat. A magyarázat logikusnak tűnik, hiszen a vörösbor rengeteg rezveratrol nevű antioxidáns és gyulladásgátló hatású fitovegyületet tartalmaz.

Azóta azonban egyre inkább úgy tűnik, a vörösborban az alkohol az, ami a szívre jótékony hatással lehet. Nagyszabású vizsgálatok arra utalnak, hogy az emberek többségénél bármilyen szeszes ital mértékletes fogyasztása bizonyos élettani előnyökkel jár. A Harvard Közegészségügyi Szakiskola munkatársai több mint 38 ezer férfit kérdeztek ki szeszesital-fogyasztási szokásaikról, majd 12 év elteltével ellenőrizték egészségi állapotukat. A napi egy-két pohárnyit elkortyolók körében 37 százalékkal ritkábban fordult elő szívroham, mint azoknál, akik többnyire tartózkodtak az alkoholtól.

Az alkohol – és nem csak a vörösbor – emeli a HDL- („jó”) koleszterin szintjét, és a jelek szerint bizonyos fokig gátolja a vérrögképződést is. Aki tud mértéket tartani, megnyugodhat, mert az orvosok és dietetikusok többsége manapság egyetért abban, hogy naponta legfeljebb egy-két (nőknél egy, férfiaknál két) pohár ital elfogyasztása bizonyos élettani előnyökkel járhat, és valószínűleg nem árt.

Tévhit: A zsírmentes vagy zsírszegény élelmiszerek egészségesebbek, mint a magas zsírtartalmú változatok
A tejtermékek, a húsok és néhány más táplálék fogyasztásával kapcsolatban kivétel nélkül érvényes az az egyszerű alapelv, miszerint minél kevésbé zsíros, annál egészségesebb. Ám más élelmiszerek esetében nem mindig ez a helyzet. Itt vannak például a salátaöntetek. Aki fogyni akar, annak érdemes az olajos dresszingek helyett a zsírszegény vagy zsiradékmentes változatra áttérnie, ám a (2 evőkanalaként kb. 100 kalória) energia megspórolásának bizony ára van.

Az egészséges, egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmazó zsiradékokkal, például olíva- vagy repceolajjal készült salátaöntet segíthet a szívbetegség és más kóros állapotok megelőzésében, de az újabb kutatások szerint az olajoknak más tekintetben is fontos egészségvédő szerepük van, így ezek kihagyásával sokkal inkább veszítünk, mint nyerünk. Ennek oka, hogy bizonyos élelmi zsiradékok hiányában a tápcsatornából nem szívódik föl a salátában lévő tápanyagok jelentős hányada.

Az Iowai Egyetem kutatói önként jelentkezőket három, különféle dresszinggel ízesített vegyes saláta fogyasztására kértek fel. Mindegyikben fejes saláta, parajlevél, reszelt sárgarépa és koktélparadicsom volt, de az egyiket zsiradékmentes, a másikat zsírszegény, a harmadikat zsíros öntettel locsolták meg. Étkezés után mindhárom esetben vért vettek a résztvevőktől, hogy megmérjék vérükben a karotinoidok szintjét. A zsiradékmentes öntettel készített saláta elfogyasztása után az önkéntesek szervezete rendkívül kevés karotinoidvegyületet (köztük béta-karotint és likopint) vett fel. A zsírszegény öntet esetében a helyzet valamivel jobb volt, de valójában a kellő mennyiségű karotinoid csak a zsíros-olajos öntet mellett szívódott fel hatékonyan. Arra persze tényleg nincs semmi szükség, hogy a saláta ússzon az olajban – egy nagy tálnyihoz 1 vagy 2 evőkanálnyi dresszing bőven elég.

Tévhit: A gyümölcsök és zöldségek nyersen táplálóbbak, mint megfőzve
Ez elég logikusnak tűnik, hiszen nyilván a legegészségesebb a terményeket abban a formában elfogyasztani, ahogy a természetben megtalálhatók.

Ám a feltevés, miszerint a termények megfőzve nem olyan táplálóak, nem teljesen állja meg a helyét. A „nyersevők” azt vallják, hogy hő hatására bizonyos enzimek elvesztik azon tulajdonságaikat, melyek révén a táplálékot könnyebben emészthetővé teszik. Ez igaz, de főzés közben az élelmi rostok egy része is károsodik, ez viszont megkönnyíti az emésztésüket. Aki úgy szeretne egészséges maradni, hogy kizárólag vagy túlnyomórészt nyers táplálékokat fogyaszt, könnyen célt téveszthet. Német kutatók 201 olyan férfit és nőt vizsgáltak, akik feldolgozatlan terményeken éltek, s azt találták, hogy összes koleszterin- és trigliceridszintjük lecsökkent, ezen belül a HDL- („jó”) koleszterin mennyisége is, viszont felszaporodott a szervezetükben a homocisztein, az az aminosav, amely egyes adatok szerint szívrohamot, illetve stroke-ot válthat ki.

A kutatók az utóbbi években felfedezték, hogy egyes gyümölcsökben és zöldségekben a főzés hatására éppenséggel felhalmozódnak bizonyos fontos vegyületek. A ketchup például 5-6-szor annyi antioxidáns likopint tartalmaz, mint a nyers paradicsom, így annál sokkal hatékonyabban véd egyes betegségek, így a prosztatarák ellen.

A hő valóban megsemmisíti a friss termények tápanyagainak egy részét, különösen a vízoldékony vitaminokat. Főzés után jellemzően kevesebb bennük a B6- és a C-vitamin, de különösen a folsav. Az antioxidánsok aránya viszont megnő egyes zöldségekben, például a kukoricában vagy a sárgarépában. Egy szó mint száz, az a legjobb, ha nyersen, főzve vagy párolva egyaránt sokat fogyaszt ezekből a természet adta, egészséges finomságokból.

Tévhit: A fagyasztott és konzerv gyümölcsök, zöldségek kevésbé táplálóak, mint a frissek
A friss gyümölcsök és zöldségek valóban táplálóbbak, mint a fagyasztott vagy konzerv változatok – de csak a leszüretelésük pillanatáig. Azt követően ugyanis rendszerint igen hosszú utat tesznek meg, míg a piaci vagy zöldségespultokra, illetve a hipermarketek polcaira kerülnek. Néha akár hetekig is állnak a gazdaságokban, kertészetekben. A tárolás és a szállítás során pedig természetes enzimek szabadulnak fel bennük, amelyek hatására tápanyagaik egy része megsemmisül.

Ezzel szemben az élelmiszer-feldolgozó üzemek a frissen szedett terményeket egyből lefagyasztják, így azok vitamin- és ásványianyagtartalma túlnyomórészt megmarad. 1992-ben az Illinoisi Egyetemen kimutatták, hogy a mirelit babban kétszer annyi C-vitamin található, mint a zöldségesnél frissként eladott terményben. Ráadásul a közhiedelemmel ellentétben a konzerválás sem fosztja meg jelentős mennyiségű tápanyagtól a gyümölcsöket, zöldségeket. A hőkezelés hatására egyes vitaminok megsemmisülhetnek ugyan, mások azonban felszaporodhatnak. A konzerv parajban vagy sütőtökben például több az A-vitamin, mint a frissben.

Tévhit: A diófélék hizlalnak, ezért csak mértékkel fogyasztandók
A diófélékben valóban sok a zsiradék, de ezek túlnyomó része egészséges fajta. A pörkölt földimogyoróban például háromszor-négyszer annyi szívbarát egyszeresen telítetlen zsírsav található, mint telített.

Az újabb kutatások eredményei ráadásul azt mutatják, hogy az egészséges étrend részeként az olajos magvak akár még elő is segíthetik a fogyást. A diófélékből egy kis mennyiséget is elég elrágcsálni ahhoz, hogy jóllakjunk, energiatartalmuk pedig, a szakértők szerint, valószínűleg a bennük található fehérjék megemésztésére fordítódik. Sőt, angol kutatók azt is kimutatták, hogy a fehérjedús élelmiszerek egy olyan hormon termelődését serkentik, amely bizonyítottan csökkenti az ember éhségérzetét.

Mivel a diófélékben sok az egészséges zsírsav, egész nyugodtan csillapíthatja velük éhségét, hiszen nem emelik a koleszterin és más vérzsírok szintjét. Ráadásul kiváló élelmirost-források is, és temérdek tápanyag van bennük, például E-vitamin, magnézium, folsav és réz. Nem véletlen, hogy azon nők körében, akik hetente majdnem mindennap megesznek egy kevés (körülbelül 30 g) olajos magvat, 35 százalékkal ritkábban fordul elő szívroham, mint azoknál, akik nem fogyasztanak ilyen táplálékokat – legalábbis ez derült ki harvardi kutatók több mint 80 ezer ápolónő bevonásával végzett vizsgálataiból. Aki szereti a földimogyorókrémet, nyugodtan egye, sőt egyes vizsgálatok szerint ajánlott is a fogyasztása. Ha a hét öt napján megken vele egy-egy korpás kenyeret, és elmajszolja, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát mintegy 21 százalékkal csökkentheti.

Vote it up
14
Tetszett?Szavazzon rá!