Együk ki magunkat a pácból

Hogyan járulhat hozzá az egészségesebb étrend a globális felmelegedés elleni küzdelemhez?

 

Can’t run out and buy a new hybrid car, can’t afford to install solar panels on the roof of your house, or public transit just isn’t an option for you? Don’t worry: There is something simple that each of us can do to help fight climate change, and the answer just might surprise you. By cutting back on our consumption of animal-based foods—meats, dairy and eggs—we can greatly reduce global greenhouse-gas emissions.

Scientists from the Netherlands Environmental Assessment Agency, using data from the United Nations Food and Agricultural Organization (FAO) and integrated assessment modelling, have found that through diet change alone, we could cut about half of what’s needed to avoid the worst effects of global warming, limiting the temperature increase to no more than 2°C. And there’s more: By reducing our greenhouse-gas emissions in this way, we would also lessen the need for expensive and unproven technologies, such as “clean coal” power plants. This would save an estimated $20 trillion by 2050.

This isn’t the first time a strong link has been shown between the consumption of animal products and climate change. An in-depth 2006 FAO report that examined the impact of livestock production on the global environment noted that livestock’s overall contribution through deforestation for pasture lands and other activities related to rearing the meat, “currently amounts to 18 percent of the global warming effect—an even larger contribution than the transportation sector worldwide.” Other studies have come to similar conclusions. But this latest research from the Netherlands breaks new ground. “Our study is the first one that looks into the effect of the reduction of meat consumption on climate change and on the costs of climate policy,” says the lead author, Elke Stehfest.

Many experts agree that the diet and lifestyle decisions we make can make a big difference. “Diet is a factor over which consumers have a great degree of control. We can’t always choose whether or not we consume electri­city from alternative, nongreenhouse-gas-emitting sources, but we can readily adjust our diets to reduce our carbon footprint,” says Nathan Pelletier, a Ph.D. student in ecological economics at Dalhousie University. And some changes make a bigger difference than others. “Beef products typically have the largest greenhouse-gas footprint, while others, such as chicken, are much smaller,” Pelletier adds.

At this point you’re probably asking yourself, Am I going to have to become a vegetarian to help save the planet? No, you don’t. According to the Dutch study, simply reducing our intake of meat and other animal products should do the trick. “We were quite surprised how much effect a supposedly healthy diet with still-significant meat consumption would have on mitigating climate change,” says Stehfest. In fact, the benefits cited in the study are based on diet recommendations from Eat, Drink, and Be Healthy; The Harvard Medical School Guide to Healthy Eating. “The other surprise,” she adds, “was how much cheaper ambitious climate targets become when changing the diet.” It looks like it’s a win-win idea.

Pelletier echoes the positive outcome of such an adjustment in eating habits. “According to most healthy eating guides, the typical North American currently consumes twice as much meat as needed,” he says. “Such a change should be palatable to many people, since we’re not talking about giving up meat altogether, just cutting back to healthy levels.”

The bottom line is that it appears that eating to become healthier is also a boon to the planet.

So, you might be asking, why is eating less meat so beneficial for the climate? Right now, there are just too many cows, sheep and other livestock on the planet. Individually, they may seem harmless enough, but collectively, their numbers—in the billions—take a huge toll on the global environment. They account for nearly one fifth of the total contribution of all greenhouse gases to climate change. Through their belching, flatulence and manure, they’re responsible for about 37 percent of the methane and 65 percent of the nitrous oxide produced worldwide by human-related activities. On a pound-for-pound basis, these two gases are 23 and 296 times worse respectively for global warming than carbon dioxide (CO2).

In the simplest of terms, producing a single 250-gram beef patty for a typical hamburger results in roughly as much greenhouse-gas emissions as driving a mid-sized car about 16 kilometres. Moreover, the loss of the vegetation—which absorbs CO2—from past and continued clearing of millions of hectares of forest for grazing lands also contributes to warming the Earth.

Far from being discouraging, this newly emerging scientific knowledge shows that each of us can easily do something to make the world a better place for ourselves and for future generations. And while massive technological and institutional changes in energy production and transportation are no doubt also necessary to address global warming, dietary adjustment is increasingly being seen by scientists as a key piece of the puzzle for tackling climate change.

It’s very encouraging to know that one of the most powerful solutions of all is also the simplest, and it’s right under our noses, on our dinner plates.

Nem tud csak úgy hipp-hopp hibridautót venni, nem engedheti meg magának, hogy napelemmodulokat szereltessen a háza tetejére, vagy nem áll módjában áttérni a tömegközlekedésre? Ne aggódjon, van valami nagyon egyszerű, amivel bármelyikünk hozzájárulhat a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Lehet, hogy meg fogja lepni a válasz. Az állati eredetű élelmiszerek – hús, tejtermékek, tojás – fogyasztásának korlátozásával nagymértékben csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

A Holland Környezeti Értékelő Ügynökség tudósai az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint integrált értékelési modellek adatainak felhasználásával megállapították, hogy kizárólag étkezési szokásaink megváltoztatásával körülbelül felére szoríthatnánk vissza azt a kibocsátott károsanyag-mennyiséget, amely a globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait okozza, és ezáltal a hőmérséklet emelkedésének mértéke két Celsius-fok alatt maradhatna. Sőt ha ily módon mérsékelnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, kevésbé lenne szükség olyan költséges és még kipróbálatlan technológiák bevezetésére, mint a „tiszta szén” erőművek. Ezzel 2050-ig mintegy 20 billió dollárt takaríthatnánk meg.

Nem most mutattak ki először összefüggést az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása és a klímaváltozás között. A FAO egy 2006-os részletes és alapos jelentésében, amely az állattenyésztés környezetre gyakorolt hatását vizsgálta, megállapították, hogy az állattenyésztés a legeltetésre alkalmas terület növelése céljából történő erdőirtás és egyéb hústermeléssel kapcsolatos tevékenységek révén „jelenleg legalább 18 százalékban járul hozzá a globális felmelegedést okozó hatáshoz. Ez meghaladja a világ teljes közlekedési szektorának hozzájárulását”. Más tanulmányok is hasonló következtetésekre jutottak. De ez a legutóbbi holland kutatás egészen új távlatokat nyit. – Tanulmányunk az első, amely a húsfogyasztás mérséklésének a klímaváltozásra és a klímapolitika költségeire gyakorolt hatását vizsgálja – mondja a vezető szerző, Elke Stehfest.

Sok szakértő egyetért abban, hogy az étrendi és életvezetési döntések jelentősége igen nagy. – Az étrendet jelentős mértékben a fogyasztó irányítja. Azt nem mindig választhatjuk meg, hogy a felhasznált elektromos áram alternatív, üvegházhatású gázokat nem kibocsátó forrásból származik-e vagy sem, az étrendünket viszont könnyen tudjuk úgy összeállítani, hogy csökkentsük a „szénlábnyomunkat” – jelenti ki Nathan Pelletier, a Dalhousie Egyetem környezetgazdaságtan PhD hallgatója. És bizonyos változtatások nagyobb jelentőségűek, mint mások. – A marhahúskészítmények szénlábnyoma (környezetre gyakorolt káros hatása) a legnagyobb, míg másoké, például a csirkéé sokkal kisebb – teszi hozzá Pelletier.

Ezen a ponton a kedves olvasó valószínűleg felteszi magának a kérdést: „Vegetáriánusnak kell lennem, hogy segíthessek a bolygón?” Egyáltalán nem. A holland tanulmány szerint elegendő, ha csupán korlátozzuk a hús és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. – Magunk is meglepődtünk, mekkora hatása lehet egy feltételezhetően egészséges, de még mindig jelentős húsfogyasztással járó étrendnek a klímaváltozás csillapítására – mondja Stehfest. A tanulmányban említett előnyök a Harvard Egyetem Orvoskarának az egészséges étkezésre vonatkozó irányelvein alapulnak. – A másik meglepetés az volt, hogy az étrendi változtatások révén mennyivel olcsóbban érhetők el a nagyratörő klímamegóvási célok. Úgy tűnik, ezen az ötleten mindenki csak nyerhet.

Pelletier is az étkezési szokások átalakításának a pozitív következményeit hangsúlyozza. – Az egészséges étkezéssel foglalkozó legtöbb kézikönyv szerint az átlag észak-amerikai jelenleg kétszer annyi húst fogyaszt, mint szükséges –mondja. – Ez a változtatás sokak számára elfogadható lehet, hiszen nem a húsevés teljes feladását, hanem csak az egészséges szintre való visszaszorítását javasoljuk.

Végeredményben arról van szó, hogy az egészségesebb étkezés nemcsak az egyénnek, hanem a bolygónak is jót tesz.

Természetesen felvetődik a kérdés, hogy a kevesebb hús fogyasztása miért előnyös az éghajlat szempontjából. Pillanatnyilag túl sok szarvasmarha, birka és más lábasjószág él a bolygón. Egyenként teljesen ártalmatlannak tűnhetnek, de együttesen – a számuk milliárdokra rúg – óriási áldozatokat követelnek a környezettől. Az éghajlatot megváltoztató üvegházhatású gázok egyötöde keletkezik „általuk”. Böfögésük, szélgörcseik, trágyájuk körülbelül az emberi tevékenység következtében keletkező metán összmennyiségének 37 százalékáért, és a dinitrongén-oxid mennyiségének 65 százalékáért felelős. Arányaiban e két gáz 23-szor, illetve 296-szor kártékonyabb a szén-dioxidnál a globális felmelegedés vonatkozásában.

Leegyszerűsítve, egyetlen 250 grammos marhahúspogácsa (egy átlagos hamburger) elkészítése során megközelítőleg ugyanannyi üvegházhatású gáz termelődik, mint amikor egy középkategóriájú gépkocsi 16 kilométert tesz meg. És ehhez még nem is számoltuk hozzá a – szén-dioxidot elnyelő – növényzet múltbeli és ma is tartó kiirtását a legelőterületek növelése érdekében, ami szintén jelentősen hozzájárul a Föld felmelegedéséhez.

Nem szeretnék riadalmat kelteni, de ez az új tudományos felfedezés arra utal, hogy mindegyikünk különösebb megerőltetés nélkül tehet valamit azért, hogy bolygónk élhetőbb legyen a magunk és a jövő generációk számára. És miközben óriási technológiai és intézményi változtatásokra van szükség az energiatermelésben és a közlekedésben a globális felmelegedés leküzdése érdekében, a tudósok szerint az étkezési szokások átalakítása mind nagyobb szerepet játszik a klímaváltozás visszaszorításában.

Nagyon lelkesítő, hogy a leghatékonyabb és legegyszerűbb megoldás az orrunk előtt, a tányérunkon van.

Vote it up
257
Tetszett?Szavazzon rá!