Egy asszony harca az erdőért

Az autópálya ellen tiltakozók erőszakkal és megfélemlítéssel szembesülnek, de Jevgenyiját nem lehet elhallgattatni

Megjelent: 2011. november

Kapcsolódó cikkek

A Moszkva nemzetközi repülőtere, a Seremetyjevo felé közeledők odafentről jól láthatják a közeli Himki parkerdőt. Vannak benne több száz éves tölgyfákból álló ligetek, szelíden kanyargó folyó, források és erdei tisztások. A tőzegáfonya-telep virágzáskor sötétvörös színben pompázik. A 2500 hektáros területen a jávorszarvasok és vaddisznók békésen megférnek az énekes madarakkal.

Mégis háborús zóna ez. Befolyásos érdekek készülnek tönkretenni az erdőt azzal, hogy többsávos autópályával akarják átszelni. Az erdőt védő csoport igyekszik ezt megakadályozni. Élükön Jevgenyija Csirikova, egy 34 éves, kétgyermekes édesanya áll, akinek az egyik kislánya négy-, a másik kilencéves.

A karcsú, kék szemű, kislányos alkatú asszony nem tűnik nagy csatákban ütőképes ellenfélnek. De két diplomája, az üzleti és a mérnöki, azt bizonyítja, hogy borotvaéles elme bújik meg a rövidre vágott szőke haj alatt. Szívesen indul csatába élénk színű, spagettipántos felsőkben, de szemernyi frivolság sincs abban a tevékenységben, melyet a maga alapította csoport, a Himki Erdők Védelmében égisze alatt folytat.

– Az erdő volt az egyik oka annak, hogy Moszkvából Himkibe költöztünk – mondja. – Azt akartuk, hogy a gyerekeink a természetben nőjenek fel, és ez az egyik még háborítatlan hely a városhoz közel.

– Négy éve, séta közben vettük észre, hogy egy sor fát piros kereszttel jelöltek meg. Akkor fedeztük fel, hogy a Moszkvát Szentpétervárral összekötő új autópályát az erdőt átszelve akarják megépíteni.

Egészen addig csak a családja és a munkája – magasfeszültségű mérnök-konzultáns – kötötte le minden idejét. Korábban nem érdekelte a politika. – Azt hiszem, Churchill mondta azt, hogy „Aki nem érdeklődik a politika iránt, annak a politika ered a nyomába” – mondja. – Igaza volt. Ami az ember hazájában történik, az utoléri. Rögtön tudtam, hogy harcolnom kell az erdőért.
 

Az orosz újgazdagok azon erők közé tartoznak, amelyek ellen Csirikova küzd. Mint mondja, a fő probléma a könnyű pénz iránti csillapíthatatlan éhségük.

– A Himki körzet azelőtt az űrkutatásról volt híres – mondja. – Az oligarchákat azonban nem érdekli a csúcstechnológia felélesztése. Inkább erdőt irtanak, kifosztják a természeti erőforrásokat, és építkezésekre kötnek szerződéseket.

Mihail Beketov lapszerkesztőt bűnözők tették nyomorékkáA Himki erdőért vívott csata hamar piszkossá vált. Mihail Beketov, a Himkiszkaja Pravda című helyi újság főszerkesztője kezdettől fogva támogatta Csirikova kampányát. Együtt érző írásokat jelentetett meg, amelyekből kiderülhetett, hogy az ott élők támogatják a tiltakozókat, és hangot adott gyanújának, miszerint helyi tisztségviselőknek hasznuk származhat a tervezett építkezésből. Ismeretlen tettesek felgyújtották Beketov autóját, és elpusztították a kutyáját. Ám a férfi nem hagyta abba az írást.

2008. november 13-án éjjel annyira megverték, hogy amputálni kellett a jobb lábát. Szándékosan eltörték az ujjait. Olyan súlyos agykárosodást szenvedett, hogy nyolc műtét ellenére is kerekes székbe kényszerül. A beszéddel is nehézségei vannak.

Csirikova üzletember férjének, Mihailnak más bűnözők, akik arcukat sál mögé rejtették, két bordáját törték el. És az erőszak nem feltétlenül kíméli a nőket Oroszországban, ahogy ezt az oknyomozó újságírónő, Anna Politkovszkaja öt évvel ezelőtti meggyilkolása már bizonyította. Csirikova nem hajlandó tudomást venni az őt fenyegető veszélyekről.

 – Megőrülnék, ha állandóan aggódnék – mondja. – Folytatnom kell.

Ehhez kőkemény elszántságra van szüksége. Tavaly egy moszkvai találkozó után húsz jól megtermett rendőr több órán át tartotta őt fogva minden jogalap nélkül.

2011 februárjában az orosz gyermekvédelmi szolgálat emberei tettek náluk baljós látogatást. – Azt mondták a szomszédoknak, hogy bejelentést kaptak arról, miszerint bántalmazom a kislányaimat.

Névtelen bejelentés volt, a szomszédok pedig azt állítják, hogy nem tőlük származik. Csirikova szerint ez a zaklatási kampány része. – Hatalmas és súlyosan erkölcstelen érdekek ellen lépünk fel – mondja. – A szóban forgó érdekek olyan erőt képviselnek, amelyek nem ismernek határt, és a legmocskosabb módszerektől sem riadnak vissza. Nincs annál aljasabb dolog, mint gyermekeket elvenni az édesanyjuktól.
 

Senki nem vitatja, hogy Oroszországnak igen nagy szüksége van a két legnagyobb városát összekötő autópályára. A meglévő, közel hétszáz kilométeres út legnagyobb része kétsávos. Csak a moszkvai és szentpétervári bevezető szakaszokon szélesedik ki. Rémálom rajta a tízórás utazás a kátyúk, a túlságosan megpakolt és agresszívan vezetett teherautók miatt.

2004-ben született meg a döntés fizetős autópálya építéséről. Az akkori elképzelések szerint a jelenlegi út és az Oktyabrszkaja vasútvonal mentén épült volna meg. Ez a legrövidebb és egyben a legkisebb környezeti kárt okozó nyomvonal. – Ezt a természetes vonalat kellene követnie – mondja Csirikova.

Befolyásos embereknek azonban zárt ajtók mögött más elgondolásai támadtak. Azt tervezték, hogy az út Moszkvát elhagyva hirtelen kanyarodjon észak felé. Ez a nyomvonal vezetne át a Himki parkerdőn és vinne közel a Seremetyjevo nemzetközi repülőtérhez.

Himki város lakóépületeit egy keskeny erdősáv védi meg a hatalmas szabadtéri szennyezőforrástól. Ha az új út felemésztené az erdősávot, az ott élők ki volnának téve az autópálya szemetének, zajának és légszennyező hatásának.

A hatóságok vezetői pontosan tudják, mekkora károkat okozhat ez az út. – A projekt súlyosan károsítaná a parkerdőt, és nem csupán azért, mert egy nagy területen kivágnák a fákat – jelentette ki A. V. Kuznyecova, a Moszkva Városi Erdészeti Osztály vezetője. Az erdő az építkezés nyomán különböző szakaszokra darabolódna, és a vegetáció az út mindkét oldalán károsodna és pusztulna.

A repülőtér felé az erdőn át vezető kitérő további jó néhány kilométerrel növelné az út hosszát. – Ez ugyanakkor az orosz törvényekbe is ütközik – mondja Jevgenyija Csirikova. Egy 2004-es keltezésű szövetségi törvény tiltja, hogy bármilyen építkezés átterjeszkedhessen erdős területre, amennyiben van más lehetőség is.

Kétség sem férhet hozzá, hogy az autópálya ügye a legmagasabb helyekről élvez támogatást. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök maga írt alá egy rendeletet 2009 novemberében, amely a parkerdő 150 hektárját védett erdőből autópálya-építés számára hozzáférhető területté minősítette át.

Csirikova fenntartja, hogy Putyin semmibe vette a 2004-es törvényt, mert a választott nyomvonal mellett több lehetőség is kínálkozik a kisebb károkozásra. A meglévő vasútvonal mentén húzódó területet például már lepusztult ipari épületek, garázsok és szeméttelepek tarkítják. Nem természetvédelmi terület, és csak kevesen élnek ott.

Igor Levityin, az orosz közlekedési miniszter egyike azon politikusoknak, akik sokat nyerhetnek az autópályával. Történetesen tagja a Seremetyjevo nemzetközi repülőtér igazgatótanácsának, egyben a Seremetyjevo területén működő Aeroflot, a legnagyobb orosz légitársaság elnöke is. A repülőtérhez vezető kitérő a légitársaságnak és a repülőtérnek egyaránt előnyös gazdaságilag.

A moszkvai körzeti kormányzó, Borisz Gromov szintén a projekt támogatói közé tartozik szoros szövetségesével, Himki polgármesterével, Vlagyimir Sztrelcsenkóval egyetemben. A közfelháborodás töröltette el Gromovval azt az általa kibocsátott rendeletet, amely az egész erdőt szabaddá tette volna kereskedelmi fejlesztésre. De még mindig „városi fejlesztési” zóna jelzéssel tartják számon. A befektetők számára ez rendkívül vonzó lehetőség, mivel így a piaci ár töredékéért szerezhetnek erdőterületet.

A politikai és kereskedelmi érdekek e félelmetes súlyával szembesülve Csirikova időnként csalódottan látja, hogy milyen kevés aktív támogatóra számíthat. Mint mondja, az embereken múlik a dolog. – De ők itt nagyon passzívak. Az évek alatt, amióta kampányolunk, mindössze ötezren jöttek el tüntetni. Németországban 20-30 ezer ember csatlakozna a kezdeményezéshez.

A támogatás jele: a tiltakozókat lelkesedéssel töltötte el Bono, amikor a U2 először lépett fel Oroszországban2010 augusztusában azért mégis háromezren gyűltek össze a moszkvai Puskin téren, ami újabb reményt adott az erdő védőinek. A népszerű rocksztár, Jurij Sevcsuk nyilvánosan a tiltakozók ügye mellé állt, amikor azt mondta a jelenlévőknek: – Ha nem teszünk semmit, nem hagyunk semmit az unokáinkra, a gyermekeinkre, az égvilágon semmit, csak halott pusztaságot. – A tiltakozók nagy örömére az ír rocksztár, Bono, a U2 első és eddigi egyetlen oroszországi koncertjén a színpadra hívta Sevcsukot, hogy énekeljen el egy Bob Dylan-dalt. Úgy érezték, Bono mellettük áll, és így üzen a hatóságoknak.
 

A támadások azonban tovább folytatódtak. A tekintélyes Kommerszant című újság vezető riporterét, Oleg Kasint, aki írásaival kiállt az erdőt védők mellett, tavaly november 6-án megtámadták moszkvai lakása előtt. Olyan súlyos fejsérüléseket szenvedett, hogy mesterséges kómában kellett tartani az intenzív osztályon.

A korábbi támadás áldozatához, Mihail Beketovhoz hasonlóan Kasin ujjait is eltörték a bántalmazás során. Nagyon úgy tűnik, hogy a támadás mögött állók azt a kegyetlen, de világos üzenetet küldik: ha bírálni mered az autópályát, gondoskodunk róla, hogy többé ne írhass vagy gondolkodhass tisztán.

Csirikova most úgy igyekszik erősíteni csoportja tiltakozását, hogy felhívja az autópálya-projekt főbb nyugat-európai résztvevőinek figyelmét az erőszakra és a környezetvédelmi kérdésekre.

További jelentős megmozdulások előkészítése foglalkoztatja. Úgy véli, nincs más választása. – Ez nem pusztán ökológiai probléma – mondja. – Ez politikai kérdés. Itt a törvényességről van szó. A fiatal orosz demokrácia jövőjéről. Ezért nem fogjuk feladni.
 

Jevgenyija Csirikova elnyerte az International Women of Courage Award elnevezésű kitüntetést, amelyet bátor nők kapnak szerte a világon. A díjat az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden adta át Moszkvában, 2011 márciusában, az Egyesült Államok elnökének felesége, Michelle Obama és külügyminisztere, Hillary Clinton jelenlétében.

Vote it up
207
Tetszett?Szavazzon rá!