Egy kis fejfájás... vagy rosszabb?

Úgy érzi, minden idegszála ég, és hasogat a feje? Vajon miről lehet szó? Kell aggódnia?

Kapcsolódó cikkek

Halánték- vagy tarkótáji lüktetés – megint itt az ismerős fájdalom. Gyorsan bevesz néhány recept nélkül kapható fájdalomcsillapító tablettát, a legjobbakat reméli, és megpróbálja tovább végezni a teendőit. Úgyis csak egy kis fejfájás, nem igaz?

Nem feltétlenül. Lehet, hogy migrénről, egy potenciálisan súlyos betegségről van szó, amely több százezer magyart érint. Ugyan miért is volna migrénem, gondolja az ember. De azért nem lehet annyira biztos: a migrénesek több mint a felénél a betegséget sohasem diagnosztizálta orvos, vagy nem vizsgálták ki megfelelően a beteget. – A hasonló tünetek alapján lehet, hogy azt mondták nekik: arcüregproblémájuk vagy tenziós fejfájásuk van. A gond az, hogy ha valóban migrénesek, akkor nem a megfelelő kezelést kapják – magyarázza dr. Lisa Mannix, aki az ohiói Cincinnatiban a Fejfájás Társaság igazgatója.

A fejfájás egyszeregye
Csaknem mindenkinek fáj néhanapján a feje – már fiatal korban is. Egy vizsgálat például kimutatta, hogy 12–29 éves kor között a férfiak 91, a nők 95 százalékának fájt már legalább egyszer a feje. Fejfájás miatt évente több millió ember keresi fel orvosát. Ez a panasz egyike annak a tíz leggyakoribb oknak, amiért a férfiak és a nők orvoshoz fordulnak. Az elfogyasztott ételtől a napi életritmus megváltozásáig bármi kiválthat fejfájásrohamokat.

Az esetek 90-95 százalékában a fejfájás ismeretlen okú. Idetartozik a tenziós fejfájás, a migrén és a cluster fejfájás. Sokkal ritkább, amikor a fejfájást szervi betegség, például agydaganat, fejsérülés vagy agyi aneurizma okozza. Ekkor a fejfájás csak egy tünet, nem pedig maga a betegség. (lásd „A legrosszabb eshetőség”).

Nehéz diagnózis
Nincs két olyan ember, akinél egyformán jelentkezne a fejfájás, ezért nehéz a fejfájást típusok szerint besorolni. Például a migrénes roham egyes betegeknek teljesen megbénítja a életét, akiknek lefüggönyözött, sötét szobában kell feküdniük az ágyban, másoknak viszont csak kissé fáj a fejük, de képesek napi teendőik ellátására. Így honnan tudhatja az ember, hogy milyen típusú fejfájásban szenved? Különböző betegségekről van-e szó, vagy ugyanarról a betegségről, ami különböző súlyosságú?

– Ezzel a kérdéssel valamilyen fokig mi, szakemberek is küszködünk – mondja dr. Richard Lipton, a New York-i Montefiore Orvosközpontban működő Montefiore Fejfájás Egység igazgatója.

– Nagyon sok mindent nem tudunk még a fejfájásokról – ért egyet Mannix. – A tenziós fejfájás annyira gyakori, hogy nem tudjuk pontosan, mi történik az agyban.

A legrosszabb eshetőség
Mindenki attól fél, hogy daganata van, pedig ez csak ritkán áll a fejfájás hátterében – mondja dr. Lisa Mannix fejfájás-specialista. – Agydaganat esetén valószínúleg más tünetei vannak, nem a fejfájás. Ha a fejfájás jellege évek óta nem változik, nem valószínű, hogy szervi ok állna a háttérben.

De néha a fejfájás például stroke-ra, agyhártyagyulladásra, agyi értágulatra (aneurizmára) utal, vagy fejsérülést követően jelentkezik. Keresse fel orvosát, ha fejfájása új keletű, felébred miatta, vagy ha az alábbi tünetek közül bármelyik jelentkezik: nem enyhülő fájdalom, látásromlás, féloldali zsibbadás, gyengeség, elkent beszéd, zavartság, szédülés, nyakmerevség, láz, kiütés, tartós hányás vagy légzési problémák.

Kissé többet tudnak a migrénről és a cluster fejfájásról. A migrén nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál, és a hormonális változások válthatják ki. A rohamok jellegzetesen 4–72 órán át tartanak. A cluster fejfájás viszonylag ritkább, és elsősorban a férfiakat érinti. Az ezzel járó rohamok sokkal rövidebbek, 30–90 percig tartanak, és naponta többször is jelentkezhetnek (innen az elnevezése, a „nyaláb, csomó, fürt, halmaz” jelentésű cluster, magyarosan klaszter). – A fájdalom az egyik szem mögött lép fel – magyarázza Lipton –, késszúrásszerű vagy perzselő fájdalom, amit a betegek gyakran úgy jellemeznek, mintha forró vas lenne a szemükben.

A migrénes tünetek jellegzetesen különböznek a tenziós fejfájással járó tünetektől, mondja Lipton. A migrénes roham jellegzetesen féloldali, a tenziós fejfájás viszont mind a két oldalon jelentkezik. A migrénes roham hasogat, míg a tenziós fejfájás folyamatosan fennáll. A migrénes fájdalom közepes-súlyos fokú; a tenziós fejfájás enyhe-közepes fokú. A migrénes rohamot mindig egyéb tünetek kísérik, például émelygés vagy fényérzékenység, míg a tenziós fejfájás esetén a fejfájáson kívül semmi más panasza nincs az embernek.

Sok ember úgy tudja, hogy a migrénes roham része mindig a fényfelvillanással, cikcakkvonal észlelésével vagy egyéb látászavarokkal járó aura. Ennek ellenére csak a rohamok körülbelül 15 százalékánál jelentkeznek ezek a klasszikus tünetek. A további tünetek is igen különbözőek lehetnek, kialakulhat az orrmelléküregekben nyomásérzés, nyálkahártya-duzzanat. Ezek miatt a migrént gyakran nem ismerik fel, és helytelen diagnózist állapítanak meg. Egy 2004-ben, az Archives of Internal Medicine folyóiratban megjelent közleményből az derül ki, hogy azoknak a betegeknek, akik úgy vélték, hogy melléküreg-problémájuk van, 88 százaléka voltaképpen migrénben szenvedett.

– Ha egy egyébként egészséges ember felkeresi a rendelőt, és arra panaszkodik, hogy legalább hat hónapja időnként fáj a feje, 94 százalék, hogy migrénje van – magyarázza dr. Stewart Tepper, a New England-i Fejfájásközpont igazgatója.

Úton a segítség
Még pontos diagnózis esetén is sokan gondolják úgy, hogy nincs mit tenni a migrénnel szemben. – Aki tíz éve ilyen panaszokkal felkereste az orvost, és nem kapott túl sok segítséget, az lehet, hogy ma sem fog túl lelkesen kezelést keresni – mondja Mannix. – Nagyon sokan gondolkodnak így. Pedig ma már vannak hatékony új gyógyszerek.

Bill Hittler, a minnesotai Plymouthben élő 47 éves ügyvéd, aki három tizenéves édesapja, soha nem tett említést migrénjéről orvosának, jóllehet több mint nyolc éven át szenvedett tőle és szedte rá a kevéssé hatékony, vény nélkül kapható gyógyszereket.

– Nem volt nagy ügy – mondja. – Nem állt meg tőle az életem, és ugyanúgy tudtam végezni a dolgom, így nem foglalkoztam vele.

Közel két éve végül csak szólt az orvosának, aki a fejfájására sumatriptan tablettát írt fel.

Amióta azonnal beveszi a gyógyszert, amint érzi, hogy közeleg a roham, általában csírájában sikerül elfojtania a kialakuló fejfájást. – Csodálatos dolog – mondja.

Gondok testszerte
A megfelelő diagnózis többet érhet a fájdalom megszüntetésénél, mivel a súlyos fejfájás a szervek működését megzavarhatja: a migrénes rohamokat számos súlyos betegséggel, így a stroke-kal és az elhízással hozták kapcsolatba.

Stroke: A közelmúltban 14 vizsgálat adatainak az áttekintése alapján felvetődött, hogy egyes migrénes betegeknél a fejfájásban nem szenvedőkhöz képest nagyobb a stroke kialakulásának a veszélye; a kockázat tovább nő, ha valaki fogamzásgátló tablettát szed. A valószínű ok? A roham alatt megváltozik az agy vérellátása, ami az erekben veszélyes vérrögök kialakulásához vezethet.

Agyelváltozások: Egy holland vizsgálat eredményei szerint az aurával járó migrénes rohamok esetén megnő bizonyos típusú agyelváltozások kockázata. Az továbbra sem tisztázott, hogy ezek az elváltozások milyen következményekkel járnak, azonban más vizsgálatok szerint fokozzák a szélütés és az időskori elbutulás veszélyét.

Gyomorpanaszok: A migrén a gyomorműködést is zavarhatja. Ismert, hogy migrénes roham során hányinger és hányás léphet fel, sőt a gyomorműködés is teljesen leállhat. Emiatt a fájdalomcsillapító gyógyszerek vérbe való felszívódása lassul, a fájdalom elhúzódik.

Túlsúlyosság: A túlsúlyossággal való kapcsolat kevésbé igazolt. A New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einstein orvosi karán végzett elővizsgálatuk során azonban Lipton és munkatársai azt találták, hogy elhízott betegek gyakrabban szenvednek idült fejfájásban. Ráadásul a normál súlyúakhoz képest nagyobb volt náluk a súlyos és kínzó fejfájás kockázata is. Egy izraeli kutatócsoport hasonló eredményekről számolt be a Headache orvosi folyóirat júliusi számában. Feltételezése szerint az ok az, hogy elhízottaknál bizonyos hormonok fokozottan termelődnek.

– Valószínűleg a testmozgás csökkenti a rohamok gyakoriságát, mivel endorfinokat szabadít fel – állítja dr. Merle Diamond, a chicagói Diamond Fejfájásklinika társigazgatója. Igaz, sokan átmenetileg rosszabbul érzik magukat, mielőtt állapotuk javulna.

Összefoglalva: Nem lehet biztosan tudni, hogy a migrén befolyásol-e más betegségeket, és ha igen, pontosan hogyan. A clevelandi Klinikai Alapítvány fejfájásközpontjában dolgozó neurológus, dr. MaryAnn Mays szerint a migrénben szenvedő emberek között gyakoribb a depresszió, az izmok és kötőszövetek fájdalmát okozó fibromialgia, az endometriózis és más, fájdalommal járó betegség. – Nem feltétlenül a migrén okozza ezeket a betegségeket, s ezek sem okoznak feltétlenül migrént – magyarázza. – Sokkal valószínűbb, hogy ezek olyan betegségek, melyek együtt járnak.

Vote it up
10
Tetszett?Szavazzon rá!