Elmés tornák

Hét módszer, amellyel agyát elevenebbé és frissebbé teheti. Egyik-másikon igencsak meg fog lepődni, pedig egész kellemesek

Dolgoztassa meg
Mi az, amivel megóvhatja agyának egészségét? Mondjuk, a differenciálszámítás? A sakk? A káoszelmélet? Vagy a leghatékonyabb agyélesítő a … tornacipő? Így igaz! Ha egyszer felvette, felpumpálhatja vele a szívverését. – Ha azt szeretné, hogy az agya fiatal maradjon, végezzen fokozott oxigénigénnyel járó aerob testmozgást – tanácsolja Donald Stuss neuropszichológus, a torontói székhelyű Baycrest Geriátriai Gondozóközpont Rotman Kutatóintézetének igazgatója. Mark McDaniel, a Washington Egyetem (St. Louis) pszichológusprofesszora egyetért ezzel, de hozzáteszi: – Én az aerobik és a súlyzózás kombinálását javasolnám. A felmérések szerint a legjobb eredményeket azok érik el, akik mindkettőt űzik.

Ahogy öregszünk, agysejtjeink, a neuronok között csökken a faágszerűen futó kapcsolódások száma. Ezek az összeköttetések, más néven szinapszisok, elengedhetetlenek a gondolkodáshoz. Az idő múlásával agyunk szó szerint elgyengül. Napjaink agykutatásának talán legmeglepőbb eredménye egyértelműen azt bizonyítja, hogy „testmozgással megelőzhetők a mentális hanyatlás bizonyos formái”, jegyzi meg McDaniel. Sőt a mozgás az emlékezőképességet is javíthatja.

Számos állatkísérlet bizonyítja, hogy az agyra gyakorolt egyéb jótékony hatásukon kívül az aerob gyakorlatok elősegítik az agyban a hajszálerek képződését, s ez jobb vérellátást, több táplálékot és – ami az agy egészségének szempontjából elengedhetetlenül fontos – több oxigént jelent.

A testmozgás és az agy egészségének kiemelkedő kutatója, Arthur Kramer az Illinois Egyetemen dolgozik, Urbana-Champaignben. Az elmúlt néhány évben Kramer és munkatársai két döntő megállapítást bizonyítottak: az edzett embereknek gyorsabban vág az agyuk, és azoknak, akik eredetileg nem végeztek testmozgást, de elkezdenek rendszeresen mozogni, javul az agyműködésük. Kétségtelen, hogy a testgyakorlás minden életkorban előnyösen hat a megjelenésre, de éppily fontos az is, hogy mozgással megelőzhető a szívbetegség, az elhízás, a cukorbaj és más megbetegedések, melyek a kor előrehaladtával növelik az agyi problémák kockázatát.

Táplálja
A jobb agy felé a másik út a hason át vezet. Mindnyájan hallottunk az antioxidánsokról mint rákölőkről. Azok az ételek, melyek sok ilyen, a veszélyes szabad gyökök hatását közömbösítő molekulát tartalmaznak, az agyra is jó hatásúak. Márpedig a szabad gyökök jelentősen károsíthatják az agyban is az idegsejteket.

A színes gyümölcsök és zöldségek zöme antioxidánsban gazdag, akárcsak a babfajták jó része, a teljes kiőrlésű gabonafélék, dió, mogyoró és fűszerek.

De még ennél is fontosabb a kiegyensúlyozott táplálkozás. A rendszeres testmozgáson kívül helyesen kell táplálkozni is, mert így elejét lehet venni a modern kor emberét sújtó gyakori betegségeknek.

A magas vérnyomás, a cukorbaj, az elhízás és a magas koleszterinszint mind-mind megterheli az agyat, állítja Carol Greenwood, a Toronto Egyetem öregedéstani kutatója. Ha nehéz ételeket eszik, akkor valószínűleg ön is nehéz. Ugyanaz a súly, amely a lépcsőn járáskor a lábakat terheli meg, az agyra is teherként nehezedik olyankor, ha szellemes válasz vagy gyors problémamegoldás szükségeltetik. Az ételek, melyek jót tesznek a testnek, jegyzi meg Greenwood, egyben az agynak is a legjobb táplálékai. Az agy végül is a testben lakozik.

Gyorsítsa fel
Agyunk általában már nagyon fiatal korban, a 30. életévben (!) lassulni kezd. Sokáig úgy vélték, ez ellen nincs mit tenni, ám számtalan újabb kutatási eredmény szerint az ember bármelyik életkorban edzeni képes az agyát. – Az agy egyfajta tanulógép – állítja dr. Michael Merzenich, a Kalifornia Egyetem (San Francisco) idegtudósa. A megfelelő eszközökkel rábírható arra, hogy ugyanúgy működjék, mint fiatal korunkban. Ehhez mindössze következetes gyakorlásra van szükség: agytornákra.

Merzenich egy számítógépes edzési módszert dolgozott ki, amellyel felgyorsítható az a tempó, ahogyan agyunk feldolgozza az információt (angolul tudók kipróbálhatják a brainhq.com oldalon). Minthogy a ránk zúduló adatok zöme a nyelv közvetítésével érkezik, az Agyi Fitnessz Program a nyelvre és a hallásra építve fejleszti a gyorsaságot és a pontosságot. Kicsit úgy működik, mint egy teniszedző, aki a nyári idényben egyre gyorsabban és gyorsabban adogatja tanítványának a labdát, hogy az fejlődjék. Lehet, hogy komótosan kezdte, de nyár végére meglehetősen fürge lesz.

Tekintélyes lapokban megjelent tudományos értekezések, cikkek egyre növekvő számban állítják, hogy a Merzenichéhez hasonló programok segítségével lelassíthatók az agy jellegzetes öregedési folyamatai, sőt az elbutulás is kezelhető. Az elmúlt évtizedek agykutatásának legnagyobb felfedezése, hogy az agy alkalmazkodóképessége – vagy ahogy az ideggyógyászok fogalmaznak, „plaszticitása” – életkortól függetlenül igen nagy. Ha rákényszeríti agyát a tanulásra, tanulni fog. És a folyamat során fel is gyorsul a működése.

Ha szeretné, hogy az agya fiatal és eleven maradjon, használja a Merzenich-féle szoftvert, vagy válasszon a milliónyi új tevékenység közül, mely erőfeszítést követel és örömöt szerez: ilyen például a pingpong, a bridzs, a kirakójátékok, egy új nyelv megtanulása, a tangózás. A tangóharmonika-tanulás, a repülőgépmodellezés, a bonszai technikák elsajátítása, a sörfőzés rejtelmeinek felfedezése vagy éppen a differenciálszámítás újratanulása.

– Bármi, ami nagyon leköti a figyelmét és igazi örömöt szerez – mondja Merzenich, tanulási üzemmódra fogja állítani az agyát, következésképp mozgásra serkenti. A jelenleg 64 éves Merzenichnek 4000 „hobbija” van, köztük a barkácsolás és a szőlészkedés.

Fő a nyugalom
Lehet, hogy most azt mondja magának, „Rögvest jelentkeznem kell egy szuahéli, egy matematika- és egy tangóharmonika-tanfolyamra, mielőtt az agyam elsorvadna.” Állj! Vegyen egy mély levegőt! Lazítson! Rendben.

Nagyon fontos, hogy az agy feladatokat kapjon, ez igaz, de ne feledje, hogy a nyugalom megőrzése legalább ennyire az.

A Washington Egyetemen oktató Jeansok Kim az agyról és a stresszről írott tanulmányában egyértelműen megállapítja, hogy a stressz árt az agysejteknek. A stressz, írja Kim, „megzavarhatja az olyan kognitív folyamatokat, amilyen a tanulás és a memória, s így végső soron korlátozhatja az emberi élet minőségét.”

Példa erre az agy hippokampusznak nevezett része, mely az emlékezet képződésének fő színhelye, és amelyet a megfigyelések szerint a tartós stressz súlyosan meggyengíthet.

A testmozgás persze mindig elsőrangú stresszoldó, akárcsak az olyan nyugodtabb tevékenységek, mint a jóga és a meditáció. Tehát, ha a szellemi mozdulatművészet (szuahéli és szvingórák) mellett dönt, ügyeljen arra, hogy ne legyen feszült, és élvezze.

Pihenjen
Hogy a nyugalomban mekkora szellemi erő is rejlik, annak talán legszélsőségesebb példája az a jótékony hatás, ami az alvással jár.

Ha legközelebb egy összetett problémán rágódik, legyen az egy számítás ellenőrzése vagy a megfelelő családi autó kiválasztása, megéri, ha alszik rá egyet.

A Harvard Egyetem orvosi karának kutatói megvizsgálták, milyen körülmények között támadnak az embereknek leggyakrabban kreatív ötleteik. A matematikai problémákkal foglalkozó egyik cikkükben arra a következtetésre jutottak, hogy egy kiadós éjszakai pihenés kétszeresére növeli a résztvevők esélyét arra, hogy másnap kreatív megoldást találjanak az éppen aktuális problémára. Az alvó embernél az agy sokkal hatékonyabban tud bonyolult információkat szintetizálni.

Nevessen olykor
A humor serkenti az agynak azokat a részeit, melyek a „jó közérzetért” felelős kémiai hírvivő anyagot, a dopamint használják.

Ezért van az, hogy a nevetés azon dolgok közé tartozik, melyeket újra meg újra szívesen teszünk, csakúgy, mint például a csokoládéevés vagy a szeretkezés. A nevetés jólesik az agynak, sőt még „függővé” is válhat tőle.

De vajon a humortól okosabbak leszünk-e? A kérdés még nincs eldöntve, több vizsgálatra van szükség, de a humor és az intelligencia közötti összefüggéssel kapcsolatos kutatások első eredményei érdekesek és biztatóak.

A korral javul
A fiatalságot istenítő amerikai kultúrában senki sem áll elő olyan alkotmánymódosító javaslattal, mely lehetővé tenné, hogy húszévesek jelöltessék magukat az elnöki posztra. Az alsó korhatár továbbra is 35 év marad.

Ugye, hallott már az idősebb emberek bölcsességéről és ítélőképességéről? A tudósok mostanában kezdik feltárni az életbölcsesség idegélettani alapjait.

Mire az ember idősebb lesz, magyarázza Merzenich, „agyában milliónyi és milliónyi apró társadalmi helyzetet és tényt rögzített”, melyeket bármikor előhívhat onnan. Ráadásul, teszi hozzá, „egyre jobban képes szintetizálni, valamint integrálni ezeket az információkat.”

Az idősebb emberek a problémamegoldásban is jobbak, mert több tapasztalatból meríthetnek, mint a fiatalabbak. Ezért van az, hogy az ötvenes éveiken túl lévő emberek bölcsek. Ők azok, akikhez a legjobb tanácsokért fordulni érdemes, akiket a cég vagy az ország élén kívánnánk látni.

Ahogy Barry Gordon, a Johns Hopkins Orvosi Egyetem ideggyógyásza, az Intelligent Memory: Improve the Memory That Makes You Smarter (Intelligens memória: fejlessze, mert az okosabbá teszi) című könyv szerzője fogalmaz: – Jó érzés tudni, hogy bizonyos dolgok a korral javulnak.

Vote it up
69
Tetszett?Szavazzon rá!