Elment az eszem?

Ne essen kétségbe, az elbutulás tüneteit nyolc gyógyítható betegség is okozhatja. Megtudhatja azt is, melyik esetben mit kell tennie

Kapcsolódó cikkek

Egyre többször kerül az újságok címlapjára, hogy növekszik az Alzheimer-kórban szenvedők száma, így egy rossz helyre letett kávéscsésze vagy a tisztítóban hagyott ruha miatt könnyen támadhat az a nyugtalanító érzése, hogy kezd megkopni a memóriája, vagy ami rosszabb: a demencia, az elbutulás korai stádiumába lépett.

Azt azonban érdemes tudni, hogy több mint száz betegség – a gyógyszerek mellékhatásaitól a húgyúti fertőzésig – ugyancsak produkálhat demenciaszerű tüneteket. – Idős betegek gyakran nem veszik észre vagy félreértelmezik ezeket a panaszokat – mondja P. Murali Doraiswamy, az észak-karolinai Duke Egyetem neurokognitív fejlődési zavarokkal foglalkozó programjának vezetője. – Ha korán felfedezik őket, a káros folyamatok sokszor visszafordíthatók.

Az alábbiakban bemutatunk nyolc gyakori betegséget, amelyek tünete akár a demenciáéra is hasonlíthat. Azt is eláruljuk, mit tehet ellenük.

Normál nyomású hidrokefalusz
Milton Newman tudta, hogy valami nincs rendben. Több mint 33 évig sikeres fogorvosi praxist vitt New Yorkban. Ám közel 15 év alatt az emlékezete megkopott, és a legegyszerűbb ház körüli teendők ellátására sem volt képes. Felesége, Phyllis, már nem merte egyedül hagyni otthon. – Borzalmas időszak volt – meséli Milton. – Szinte csak vegetáltam.

A férfi felkeresett több szakorvost, és számtalan vizsgálatot végeztetett magán. – Mindannyian azt mondták, ez az Alzheimer kezdeti stádiuma – mondja Phyllis. Csak az után derült fény a valódi okra, hogy a nyugdíjas házaspár Arizonába költözött, és egy újabb orvos megvizsgálta Miltont. Normál nyomású hidrokefaluszt (NPH) állapított meg nála, amelynek lényege, hogy az agykamrában valamiért megnő az agyvíz mennyisége, és az ennek hatására fellépő nyomásnövekedés károsítja az agysejteket. Az orvos azzal biztatta, hogy a folyamat nagyrészt visszafordítható.

Miután söntöt ültettek az agyába, hogy elvezessék a fölösleges agyvizet, Milton kezdett a régi önmagára hasonlítani. – Valóságos csoda volt – emlékezik Phyllis. – Tudtam, hogy visszakaptam őt.

Az idős pár múlt decemberben ünnepelte házasságuk 62. évfordulóját.

Az NPH első, könnyen észrevehető tünete a jellegzetes járás. – Ezek az emberek lassan, csoszogva járnak, és az egyensúlyzavar miatt szétvetik a lábukat – magyarázza Richard B. Lipton, a New York-i Yeshiva Egyetem neurológiai tanszékének vezetőhelyettese. A vizelettartási panaszok és a gyakori vizelési inger is tünete lehet a betegségnek.

Amit most tehet: szedje össze a korábbi betegségekkel kapcsolatos papírokat és keressen fel egy neurológust. Egy CT- vagy MR-vizsgálat, esetleg agyvízvizsgálat alátámaszthatja a diagnózist.

Rendszeresen szedett gyógyszer
Hosszú listát tettek ki azok a gyógyszerek, amelyeket Sidney Watson (73) közel tíz éven át szedett magas vérnyomásra, asztmára, csontritkulásra és depresszióra. Mindet az a körzeti orvos írta fel, akit régóta ismert, és mivel az asszony „jó beteg” volt, mindet beszedte. – Mégis egyre rosszabbul éreztem magam – idézi fel Sidney. – Gyakran fogott el szédülés, elvesztettem az egyensúlyomat, és egyszer a postáig sem találtam el.

A körzeti orvos mindig ugyanazt mondta: „próbáljuk ki ezt!”, és felírt egy újabb gyógyszert. Az asszony huszonkét különböző készítményt szedett, mire beutalták egy neves geriátriai gyógyszerszakértőhöz, Armon B. Neel Jr.-hoz.

– Engem nem lepett meg, hogy ennyire beteg lett – mondja Neel. – Senki nem foglalkozott azzal, milyen gyógyszereket szed egyszerre.

Minél idősebb az ember, a mája annál kevésbé hatékonyan bontja le a gyógyszereket, így azok felhalmozódnak a szervezetében. Az emiatt jelentkező mellékhatások nagyon hasonlítanak az elbutulás tüneteihez. Sidney ma már naponta csak ötféle gyógyszer szed – ezek közül kettő vitaminkészítmény –, és sokkal jobban érzi magát. – Soha többé nem veszek be gyógyszert anélkül, hogy előtte ne tennék fel egy sor kérdést az orvosnak – fogadkozik.

Amit most tehet: minden olyan gyógyszerről számoljon be az orvosnak, amit rendszeresen szed – a táplálékkiegészítőkről és a vény nélkül kapható készítményekről is. Amennyiben új gyógyszert szed, és gyanús tüneteket tapasztal, a szervezete valószínűleg rosszul reagál a szerre. Kérdezze meg az orvost, hogy mit ajánl helyette. Olvassa el a gyógyszer mellé adott betegtájékoztatót.

Depresszió, egyéb pszichés betegség
– Ha valaki depressziós, agyának azok a területei is érintettek, amelyek az emlékezetért, a gondolkodásért, a hangulatért, az alvásért és az étvágyért felelősek – mondja Majid Fotuhi, a marylandi Memosyn Neurológiai Intézet elnöke. – Ez főként igaz az idősebbekre – teszi hozzá Richard Lipton a Yeshiva Egyetemről.

Hogyan különböztethetjük meg a depressziót a demenciától? Aki depressziós, szomorúan azt mondja: „fogalmam sincs, mi bajom” vagy „képtelen vagyok koncentrálni”. Viszont aki Alzheimerrel összefüggő depressziótól szenved, talán észre sem veszi, hogy baj van az emlékezetével, és nem is feltétlenül szomorú.

Amit most tehet: depresszió gyanúja esetén vizsgáltassa ki magát pszichiáterrel, ideggyógyásszal vagy idősgyógyásszal. Gyógyszerrel, rendszeres testmozgással, kognitív terápiával és stresszoldó technikákkal sikeresen kezelhető a depresszió.

Húgyúti fertőzés
A 80 éves Dorothy McGlinn férje egyik reggel arra lett figyelmes, hogy a felesége furcsán ejti a szavakat. Egy hét múlva már összefüggéstelenül beszélt, és erős fájdalmai voltak, így a férje bevitte a kórházba. Dorothy nem ismerte meg a lányát, amikor az meglátogatta. Az orvosok szerencsére hamar rájöttek, hogy az asszonynak húgyúti fertőzése van. Antibiotikumot kapott, és 24 órán belül jelentősen javult az állapota.

Idősebb betegeknél az orvosok sok esetben nem ismerik fel a húgyúti fertőzést, mivel ritkábbak a jellegzetes tünetek: a láz és a fájdalom. Ehelyett náluk emlékezetkiesés, zavartság, félrebeszélés, szédülés, nyugtalanság, érzékcsalódás jelentkezhet.

Miért alakul ki fertőzés? A legyengült immunrendszer és a húgyhólyag falának gyengülése miatt az idősek olykor nem tudják teljesen kiüríteni a húgyhólyagjukat. A visszamaradt vizelet miatt a hólyagban baktériumok telepedhetnek meg. Ezek sokszor nem okoznak egyértelmű húgyúti tüneteket – közben olyan anyagokat termelnek, amelyek zavartságot okoznak. Míg a demencia rendszerint hosszú, fokozatos leépülés, a húgyúti fertőzés okozta mentális változás gyorsan megy végbe.

Amit most tehet: a húgyúti fertőzések többsége antibiotikummal panaszmentesen gyógyítható. Igyon sok folyadékot, táplálkozzon egészségesen, és pihenjen. Íme, pár további természetes gyógymód. A lényeg, hogy idejében diagnosztizálják – erre az egyszerű vizeletvizsgálat alkalmas.

Pajzsmirigy-betegség
Milliók (főként ötven évnél idősebbek) szenvednek valamilyen pajzsmirigybetegségtől, s a felük nem is tud róla. Mindössze annyit érzékelnek, hogy nehézkesek, lehangoltak, feledékenyek és nyugtalanok.

A nyak elülső részén elhelyezkedő pajzsmirigy olyan hormonokat termel, amelyek kulcsfontosságúak az anyagcseréhez. – A pajzsmirigybetegségek fokozatosan alakulnak ki, ezért is tévesztik össze a tüneteket az öregedés jeleivel – mondja Borna Bonakdarpour, a chicagói Northwestern Egyetem professzora. A pajzsmirigy túl-, illetve alulműködése is kiválthat demenciaszerű tüneteket.

Amit most tehet: kérje meg a háziorvost, küldje el vérvételre pajzsmirigyhormon-szint mérése céljából. Gyógyszerrel általában hatékonyan kezelhetők a pajzsmirigybetegségek, de néha elkerülhetetlen a műtét.

B12-vitamin-hiány
Átlagos étrend mellett valószínűleg elegendő, a vörös- és fehérvértestek képződéséhez is szükséges vitamin jut a szervezetébe. A kor előrehaladtával azonban romlik a B12-vitamin felszívódása, és ilyenkor vészes vérszegénység alakul ki. Ennek következménye a kézben és lábfejben tapasztalt, zsibbadással és/vagy bizsergéssel járó idegkárosodás, zavartság, személyiségváltozás, ingerlékenység, depresszió és feledékenység.

Amit most tehet: kérje meg a háziorvost, küldje el vérvételre. A havi egyszeri, szájon át vagy injekcióval történő B12-vitamin-pótlás általában orvosolja a problémát.

1-es és 2-es típusú cukorbetegség
A vérerek jó működéséhez elengedhetetlen a glükóz (vércukor). A magas vércukorszint károsítja az agyi ereket, így azok nem jutnak hozzá az idegsejtek létrehozásához szükséges „üzemanyaghoz”. Ennek következménye emlékezetkiesés, zavartság, ingerlékenység és figyelemzavar.

Amit most tehet: nem mindegy, mennyire károsította a cukorbetegség az agyi ereket, ettől függ, hogy a kognitív tünetek visszafordíthatók-e vagy sem. – Ezért is fontos a korai felismerés, sőt a megelőzés – mondja Doraiswamy. Cukorbetegségnél életbevágó, hogy a célértéken tartsák a vércukorszintet. Jelentős változást érhet el azzal, ha megszabadul a fölösleges kilóktól, rendszeresen mozog és egészségesen táplálkozik.

Túlzott alkoholfogyasztás
– A túlzott alkoholfogyasztás azokat az agyterületeket is károsítja, amelyek az emlékezetért, a gondolkodásért, a döntéshozatalért és az egyensúlyért felelősek – mondja Fotuhi.

Az italozás nem csupán az agysejteket pusztítja, de egészségtelen étrendhez is vezethet. Így az agy nem jut hozzá olyan fontos tápanyagokhoz, mint a tiamin (B1-vitamin).

A súlyos tiaminhiány krónikus emlékezetzavarhoz, Wernicke–Korsakoff-szindrómához (WKS) vezethet. Ennek jellemzője a zavartság, az emlékezetvesztés, az ellenségesség, a nyugtalanság és az idegkárosodás.

Amit most tehet: a károsodás mértékétől függ, hogy az évek óta tartó alkoholizmus hatásait vissza lehet-e fordítani. WKS esetén tiamint adnak. Ha nem tudja letenni a poharat, kérjen segítséget a leszokáshoz.

Vote it up
198
Tetszett?Szavazzon rá!