Elsárgul, de mitől?

Ezer oka lehet, azonban nem mindegy, mikor jelentkezik a tünet

Kapcsolódó cikkek

Nincs baja. A répalé az oka. A benne lévő karotintól néz így ki – szögeztem le, amikor a feleségem az egyéves András bőrszínét firtatta. Aki, mellesleg épp akkor döntötte le a napi második kétdecis adagját.

A „Mitől sárga a gyerek?” kérdéssel sokan már a csemete néhány napos korában szembesülnek, amikor a baba úgy dönt, hogy éretlen citromként az otthoni kiságy helyett inkább a kórházban szórakoztatja aggódó szüleit még pár napig.

A születéssel összefüggő sárgaság oka, hogy a magzati korra jellemző vörösvérsejteket más típusú vörösvérsejtek váltják fel. A pusztuló sejtekből kiszabaduló festékanyag, a bilirubin szintje átmenetileg nő. Ahogy ez kiürül a szervezetből, úgy kezd a baba hétköznapi színt ölteni. Ez természetes folyamat. (Baj csak akkor van, ha a bilirubinszint nagyon magas, mivel ez káros lehet az agyra. Ezt az orvosok kékfénykezeléssel, ritkán vércserével akadályozzák meg.)

A bilirubinszint az ember élete során később is emelkedhet. Ezzel mindig kell foglalkozni.

Ha valakiben felötlik a sárgaság gyanúja, először is nézzen tükörbe. A répában, sütőtökben lévő karotin okozta sárgás bőrszín mellett fehér marad a szeme fehérje. Hasonló a helyzet a sárgásabb bőrű embertársakkal is: a dilemma ezzel az egyszerű teszttel viszonylag könnyen eldönthető.

Ha viszont a szemfehérje inkább sárga, irány az orvos, akinél a társuló tünetek – gyengeség, étvágytalanság, haspuffadás – után való kérdezősködésre, fizikális vizsgálatra, ultrahangra és az elmaradhatatlan vérvételre számíthatunk. Az eredmények alapján lehet eldönteni, hogy mi áll a sárgaság hátterében: a bilirubin fokozott termelődése (ezzel hematológus foglalkozik), a májban termelt epe elfolyási zavara (ami a sebészek territóriuma) vagy a bilirubint méregtelenítő máj betegsége.

Külön szakma, a hepatológia foglalkozik azzal, hogy a több száz májbetegséget osztályozza. A legtöbb embernél mérgezés vagy fertőzés okozza a májkárosodást – a Gilbert-kórt leszámítva. (Ez minden huszadik embert érint. Általában serdülőkorban veszik észre, amikor egy kialvatlan éjszaka után hirtelen besárgul a gyerek. Bár ártalmatlan, a környezet könnyen pánikba eshet. Mindenesetre orvosnak kell kizárnia a súlyosabb lehetőségeket.)

A legelterjedtebb májgyilkos az alkohol. Akár napi két deci bor is károsodást okozhat

A legelterjedtebb májgyilkos az alkohol. Akár már 20 gramm (ennyi van körülbelül 2 deci borban) rendszeres napi fogyasztásával pár év alatt az arra hajlamosak már jó kis májkárosodást össze tudnak szedni. Különösen, ha bizonyos gyógyszereket, például vény nélkül kapható paracetamolt is szednek mellé.

A fertőzésekkel kapcsolatban nem voltak túlságosan fantáziadúsak a névadók. Elég csak megjegyezni az ABC első három betűjét. A hepatitis A (járványos májgyulladás) fertőzött ivóvízzel terjed. Rossz közegészségügyi viszonyok esetén nagyobb a kockázata, elsősorban az egzotikus utakat kedvelőket fenyegeti, akik védőoltással és a higiénés szabályok betartásával megelőzhetik.

A hepatitis B-t és a hepatitis C-t (fertőző májgyulladást) vérrel való érintkezéssel vagy nemi úton lehet elkapni. Ezek sunyi betegségek: az esetek jelentős hányadában csak akkor derülnek ki, amikor idült gyulladást vagy májzsugort okoztak. Becslések szerint a felnőtt lakosság több mint egy százalékát érintik.

A fertőző májgyulladással kapcsolatosan az utóbbi évtizedben nagyot lépett előre a tudomány. A fertőzötteket ki tudják szűrni, így vérkészítmények révén ma már nem fertőződnek meg az emberek. Idült gyulladás esetén a betegek jelentős része vírus elleni kezeléssel gyógyítható. Ami azonban a legfontosabb: a védőoltás. A hepatitis B elleni vakcina – amelyet ma már rutinszerűen minden magyar tinédzser megkap – hatásosan véd a májgyulladástól.

Vote it up
247
Tetszett?Szavazzon rá!