Elsősegély a hangjának

Nem hallják meg, amit mond? Talán nem mások hallásával van a baj, hanem az ön hangerejével

Ha megérkezem egy családi összejövetelre, az idős rokonok hangosabbra állítják a hallókészüléküket. Tavalyi munkahelyemen, egy ékszerboltban vidáman üdvözöltem a vevőket, aztán nem tudtam eldönteni, hogy semmibe vesznek vagy csak nem hallanak meg. Társaságban olyan sokszor kérnek meg rá, hogy ismételjem meg, amit mondtam, hogy inkább feladom, és csak mosolygok. Ez nagyon riasztó, mert édesanyám vékony hangja idővel annyira elgyengült, hogy nem tudott telefonon beszélgetni.

Bár a hallás és a látás sokszor kerül elő az öregedéssel kapcsolatban, a hangunk öregedéséről nem sok szó esik. Pedig a 65 év felettiek 30 százalékának olyan súlyos beszédproblémái vannak, hogy az már hangképzési rendellenességnek minősíthető.

A gondok általában a nyugdíjba menetel táján, nőknél a változás korában vagy még előbb kezdődnek. Főleg azok veszélyeztetettek, akik bizonyos betegségekben szenvednek vagy akik túlerőltetik a hangképző szerveiket, például állandóan beszélniük kell zajos környezetben. Szerencsére több módszer is van a saját hang és a beszédképesség elvesztésének megelőzésére.

Túlzott rekedtség
Az állandó hangos beszéd szerves része a telefonos ügyintézők, ügyvédek és tanárok napi munkájának. Becslések szerint a tanárok fele tapasztal a pályafutása során hangképzési problémákat. A magát „nagydumásnak” nevező Kaysi Hamilton 39 éves texasi matematika-tanárnő a tanítási napokat szinte végigbeszéli. Amikor tavaly áprilisban berekedt, allergiára gyanakodott. Nem tudta felemelni a hangját, sőt, az néha teljesen elment. A nyakizmai annyira megfeszültek, hogy nyelni is alig tudott, s úgy érezte, fuldoklik. Számolta a napokat a nyári szünetig, de a helyzet akkor sem javult.

– Ha valakinek a hangja nem jön rendbe egy hét vagy pláne egy teljes évszak alatt, maradandó problémáról lehet szó, amelynek hátterében betegség – például idegkárosodás vagy a hangszálakon keletkezett kinövés – áll, és amelyet kezelni kell – mondja Ingo Titze, az amerikai Országos Hang- és Beszédközpont igazgatója.

A hangot megváltoztató rendellenességek
Az átmeneti rekedtség meghűlés esetén természetes (a duzzadt hangszalagok akadályozzák a normális rezgéseket).

Allergia és orrmelléküreg-problémák esetén a váladék a garatba csorog, ami irritálhatja a hangszálakat. Sok allergia elleni gyógyszer szárít is – nézzen utána más orvosságoknak, az orrmelléküreg-öblítésnek és a nyálkaoldó gyógyszereknek. Ne köszörülje a torkát, hogy így szabaduljon meg a nyálkától: ez is irritálja a hangszálakat!

Hangszál-irritációt okozhat a refluxbetegség, ha a gyomorból visszaáramló sav a torokba kerül. Gyakran elegendő reflux elleni gyógyszert szedni, illetve az életmódon változtatni (elkerülni a gyomorégést okozó ételeket, vagy lazább ruhát viselni, esetleg nagypárnával aludni).

Ritkán, de előfordulhat, hogy a hang megváltozása a hangszalagdaganat első jele, vagy például a Parkinson-kór tünete.

Ha a hangváltozás három hétnél tovább tart, mindenképpen forduljon orvoshoz! Kivizsgálják a fenti lehetőségeket is, de sokkal valószínűbb, hogy a változás rossz beszédszokásoknak vagy az öregedésnek tulajdonítható.

Júliusban Hamilton felkeresett több fül-orr-gégészt is. A vizsgálatok során borsó nagyságú polipot (nyálkahártya-duzzanatot) találtak az egyik hangszálon. Polipok irritáló anyagokkal, például cigarettafüsttel vagy vegyszergőzökkel való tartós érintkezés, krónikus allergiák vagy túl sok beszéd miatt alakulhatnak ki. Az orvos beszédterápiát javasolt a nőnek a hangképzési technikája javítására, bár biztosra vette, hogy szükség lesz a polip műtéti eltávolítására is.

Hamilton a kezelés során a torok és a nyak feszes izmait lazító gyakorlatokat is végzett. Olyan technikákat – így az ajkak gyors rezegtetésével kiadott „brrrrüüü” hang képzését és a szívószálon át való éneklést – sajátított el, amelyekkel jobban ki tudta használni az orrmelléküregeket hangja felerősítésére anélkül, hogy erőlködnie kellett volna.

A műtét és az egyhetes szigorú beszédtilalom után Hamiltonnak további hanggyakorlatokat kellett végeznie, így a hangszálai néhány hét múlva már megfelelően működtek. Ma már óvatosabb, sok vizet iszik, és napközben beszédmentes időszakokat tart. Nem kell mikrofont használnia a tanításhoz, és bízik benne, hogy időskorára is megmaradhat „nagydumásnak”.

Túl halk hang
A 74 éves Bruce Lyon úgy gondolta, a feleségének, Kathie-nek meg kellene vizsgáltatnia a hallását. Vagy az asszony nem figyel rá, hiszen naponta többször is megkérdezi: „Mit mondtál?” De miután gyermekei és unokái is panaszkodtak halk beszéde miatt, kénytelen volt belátni, hogy vele van a baj.

Az Emory Egyetemi Kórház Hangegészségügyi Központjában videofelvételeket készítettek a hangképző szerveiről, különféle gyakorlatok végzése közben.

A diagnózis hangszálsorvadás (preszbifónia) volt. A hangszalagok idővel meggyengülhetnek – ez főleg a változókor utáni nőknél gyakori, illetve azoknál, akik nem használják eleget a hangképző izmaikat. Lyon a nyugdíjazása után sokkal kevesebbet beszélt, mint előtte, amikor egyetemi adminisztrátorként dolgozott.

Mit tegyen és mit ne a hangja egészségéért?
Igyon sok vizet,
főleg ha orvosságot szed! A gyógyszerek 80 százaléka szárazabbá teszi a hangszalagokat védelmező nedves nyálkahártyát. Ne igyon sok kávét, koffeintartalmú üdítőt vagy alkoholt, mivel ezek mind szárító hatásúak.

Ne kiabáljon! A gyakori kiabálás hatására dudorok képződhetnek a hangszalagokon. Inkább menjen közelebb vagy találjon más megoldást, ha fel akarja hívni magára a figyelmet (a hirtelen csend is segíthet). Egyes tanárok olyan fejre rögzíthető, erősítőhöz kapcsolt mikrofont használnak, amilyet a fitneszoktatók is.

Énekeljen! A képzett énekesek hangja általában tovább marad fiatalos, mint azoké, akik nem énekelnek. Ha nem szeret énekelni, a felolvasás is segít jó kondícióban tartani a hangképző izmait.

Ne hörögjön! A tinédzserek körében egyre népszerűbb az a mély, érdes, hörgő hang, amely oly sok celeb sajátja. Ez később problémákhoz vezethet, mivel nem mozgatja meg a hangképző izmokat a teljes hangterjedelemben.

Keresse meg a természetes beszédrezonanciáját! Mondja azt: „hmmm-mmm”! Így érzi, hol szól legkellemesebben a hangja.

A hangszalagok beszéd közben rezgésbe jönnek, és gyors egymásutánban összezáródva és szétnyílva keltenek hanghullámokat a köztük átpréselődő levegőben. Az izmok nagyságának, erejének és koordinációjának csökkenésével egyre nagyobb erőfeszítés kell a hangszalagok működtetéséhez – s ahogy a sorvadás rosszabbodik, előfordulhat, hogy már egyáltalán nem képesek rezegni. Ennek következménye a halk, kevésbé érces hang.

– A preszbifónia azért is különösen nagy gond, mert általában abban a korban jelentkezik, amikor az ember barátainál kialakul az időskori hallásromlás – állítja Edie Hapner, az Emory-központ egyik igazgatója.

Hapner irányításával Lyon otthon naponta kétszer 15 percet gyakorolt: erősen kitartott egy-egy magánhangzót, fel-le siklott a különböző hangmagasságok között, mondatokat mondott ki fennhangon, és egy légellenállást növelő eszközzel erősítette a légzését.

A kezelés hatott. – Néhány hónap múlva már nem kellett állandóan arra kérnünk, hogy ismételje meg a szavait – mondja Kathie. De mint minden izomerősítésnél, az elért eredmény itt is csak folyamatos edzéssel tartható fenn.

Lyon hangképzési problémáját enyhe-mérsékeltnek minősítették. Egyeseknél azonban a hangszalagok annyira meglazulnak, hogy az edzés után sem érnek össze.

– Ilyenkor töltőanyagot injekciózhatunk a hangszalagokba, például azt a vegyületet, amellyel az arc ráncait is feltöltik – mondja dr. Elizabeth Guardini, a Marylandi Egyetem docense.

Ami engem illet, egy specialistával folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a hangommal nincsen semmi különösebb probléma.

Elhatároztam, hogy több vizet fogok inni és többet használom a hangomat – például nyelvgyakorló CD-kkel vagy az autóban énekelve. Ha pedig ez nem hoz javulást, szakemberhez fordulok.

Lyon azt mondja, nagyon bánja, hogy nem kért segítséget már három évvel korábban.

Vote it up
110
Tetszett?Szavazzon rá!