Esettanulmány

Az orvos számára sokszor nem könnyű kideríteni, mi a baja a páciensnek. Lehet kapcsolat akár a fejfájás és viszkető ülep között is

A PÁCIENS: Marvin, 55 éves vegyészmérnök
A TÜNETEK: Heves fejfájás és sajgó ülep
AZ ORVOS: Dr. Brian Goldman torontói sürgősségi specialista, a CBC televízió műsorvezetője, író

Nemrég egy középkorú férfi érkezett a fejét fogva a torontói belvárosi kórház sürgősségi osztályára. Marvinnak máskor is fájt már a feje, de így még soha. A fájdalom fokozatosan alakult ki, aztán néhány órán át egyre erősödött, míg végül már az egész homloka lüktetett. Úgy érezte, mintha influenzás lenne, és állandóan a bal ülepét dörzsölgette. – Fáj és sajog – mondta az aznap ügyeletben lévő dr. Brian Goldmannek. – Úgy látszik, öregszem.

Marvinnak nem volt láza, és a környezetében senki sem volt beteg. – Sürgősségi szakorvosként mindig a legrosszabbal kezdem – mondja Goldman. – Nem volt fejfájós pasas, ami szokatlanná tette az esetét.

A fájdalom hevessége és atipikus jellege miatt az orvosban felmerült, hogy daganat vagy agyhártya alatti bevérzés (ez utóbbit gyakran értágulat idézi elő) áll a háttérben. A másik lehetőség az agyhártyagyulladás volt.

Először alaposan megvizsgálta a beteget. Marvin szíve kicsit szaporán vert. A fülében, orrában és torkában nem volt jele fertőzésnek. – Ellenőriztem, nem merev-e a tarkója, ami az agyhártyagyulladás jele, de normális volt – meséli az orvos.

Csak egy vizsgálat van, amellyel egyértelműen diagnosztizálható az agyhártyagyulladás: gerinccsapolást kell végezni, hogy fehérvérsejteket keressenek az agy-gerincvelői folyadékban. De ha a koponyában esetleg daganat vagy vérzés miatt megnőtt a nyomás, ez a beavatkozás életveszélyes, mivel hatására az agy a koponyaalap felé préselődik.

– Ha elveszíti az eszméletét, kómába eshet és leállhat a légzése – magyarázza Goldman. Sürgősségi CT-felvételt kért, amely azt mutatta, Marvin koponyájában minden rendben van, így nyugodtan elvégezhető a gerinccsapolás.

Goldman óvatosan szúrta be a hosszú tűt a negyedik és ötödik ágyéki csigolya közé, majd a levett folyadékot a laboratóriumba küldte. Nem voltak vörösvértestek a folyadékban, így a vérzést ki lehetett zárni. Fehérvérsejteket azonban találtak benne, ami fertőzésre utalt. A vizsgálat mikroliterenként 95 fehérvérsejtet mutatott ki, ami nem sok, de elég ahhoz, hogy kimondják: Marvinnak agyhártyagyulladása van.

Goldman szerint az a történet tanulsága, hogy mindig keresni kell a kapcsolatot. – Sosem tudhatod, mit találsz

Az agyat és a gerincvelőt körülvevő burkok fertőzését baktériumok, gombák és vírusok is okozhatják. – A bakteriális agyhártyagyulladás gyors lefolyású, és gyakran meg is öli a fiatal felnőtteket – mondja Goldman. A vírusos változat tünetei enyhébbek, kisebb valószínűséggel válik végzetessé, ám a legtöbbször öt év alatti gyermekeknél fordul elő.

– Sejtelmem sem volt róla, hogyan lehet vírusos agyhártyagyulladása – ismeri el Goldman. – Aztán eszembe jutott az ülepe. – És Marvin bal ülepén vörös, hólyagos kiütést talált.

– Az orvos agya összefüggéseket keres – mondja Goldman. Egyszerre logikussá vált a vírusos agyhártyagyulladás is: a szörnyű fejfájás mellett Marvinnak övsömöre volt.

A betegségért a Varicella zoster felelős: ez a bárányhimlőt kiváltó enterovírus a fertőzés után az idegrendszerben lappang, majd akár évtizedek múltán aktiválódik. Az enterovírusok, például a mumpsz kórokozója is, képesek agyhártyagyulladást okozni. Goldman szerint nem ritka, hogy a Varicella övsömörként „támad”, de még soha nem látott olyan esetet, ahol egyszerre van jelen a két betegség.

Marvin a kórházban aciklovirkezelést kapott (ez az egyetlen intravénásan adható vírusellenes szer ilyen típusú agyhártyagyulladásnál). Két nap múlva a fejfájása elmúlt, majd teljesen felépült. A történet tanulsága Goldman szerint az, hogy mindig keresni kell a kapcsolatot. – Sosem tudhatod, mit találsz.

Vote it up
97
Tetszett?Szavazzon rá!