Európa két keréken

A kontinensen több tucat városi kerékpárprogram működik már. Valóban zöldebbé teszik városainkat?

Megjelent: 2011. június

Kapcsolódó cikkek

Végül 2005-ben jelent meg az a program, amely vízválasztónak bizonyult. A franciaországi Lyonban Vélo’v néven indítottak el egy ambiciózus közösségikerékpár-rendszert, 1500 biciklivel és városszerte 150 kölcsönzési ponttal. Az addig nem különösebben kerékpárbarát Lyon lakói lelkesen pattantak nyeregbe: a legtöbben a vasútállomásoktól használták a munkahelyükig. Alig három hónap alatt 15 ezernél többen fizettek elő a rendszerre.

Ez felkeltette Párizs és a város polgármestere, Bertrand Delanoë figyelmét is, így két évvel később átadták Vélib névre keresztelt saját rendszerüket. A sok fontos intézménynek otthont adó városközpont és a széles sugárutak ideálisnak bizonyultak a kerékpáros közlekedéshez. A párizsiaknak tetszett az ötlet.

De vajon valóban zöldebbé teszik-e városainkat a közösségi kerékpárprogramok? A biciklizés terjedésével azonos arányban csökkent-e az autóhasználat? Nem, mondja Christian Gerondeau, a francia autóklubok szövetségének elnöke. Szerinte az autó nem cserélhető kerékpárra, mivel eltérő közlekedési igényeket elégít ki.

– A bicikli csak annak hasznos, aki az otthona közelében akar vásárolgatni vagy barátokat meglátogatni – mondja. A Vélib a Párizs belvárosában tett autós utaknak csak nagyjából az egytizedét helyettesíti. Nem annyira az autósok, inkább az eddig tömegközlekedést használók váltanak biciklire.

LONDON: A Boris Bikesnak 5000 kerékpárja és 365 állomása van. Az első harminc perc ingyenes, és egy fontért akár egy óráig is lehet biciklizniA londoni program sem bizonyult annyira zöldnek, mint remélték. A kerékpárokat az egyenletesebb eloszlás érdekében a kölcsönzési pontok között szállító, valamint a karbantartásukat végző gépjárművek a rendszer tavaly nyári elindítása óta a becslések szerint 431 kg szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe.

A Párizsban élő amerikai Eric Britton, aki kormányoknak és vállalkozásoknak ad tanácsokat az innovációról és a fenntartható fejlődésről, úgy véli, hogy a nagyvárosi zsúfoltságra és környezetszennyezésre az igazi zöldválasz a hozzáállás megváltoztatása lenne. – Kevesebbet kell utazni – mondja egyszerűen.

Luud Schimmelpennink viszont úgy véli, a közös használat a megoldás – legyen szó kerékpárokról vagy környezetbarát autókról. Álma egy teljesen integrált városi közlekedési rendszer, amelyben a vonatok, az autók és a kerékpárok mind együttműködnek, és egyetlen okoskártya elég a rendszer összes elemének lefoglalásához és a fizetéshez is.

KOPPENHÁGA: A Citybike Copenhagennek 2000 kerékpárja és 110 állomása van. Április közepe és november között ingyen használható, csupán egy 20 koronás kell letétként– A 16. századi Amszterdamban – magyarázza – az emberek lovas kocsin jártak. Ha be akartak jönni a város központjába, akkor a kocsikat a városon kívül erre kialakított helyeken hagyták, és onnan begyalogoltak.

– Miért ne tehetnénk meg ugyanezt most is? Tartsuk az autókat a városon kívül, és hagyjuk, hogy az emberek más módon jöjjenek be: gyalog, kerékpárral, villamossal vagy kis, közös elektromos autókkal. Úgy gondoljuk, hogy Amszterdamban 80 ezer kerékpárból és 2000 villanyautóból álló rendszerre lenne szükségünk. Ja és a parkolásnak ingyenesnek kellene lennie.

Ha arról kérdezik Schimmelpenninket, büszke-e rá, hogyan segítették a kerékpárok a karrierjét, helyén kezeli a dicséretet.

– Igen, büszke vagyok rá – feleli. – Nagyon bosszant azonban, hogy Amszterdamban még nincs közösségikerékpár-program. – Ez minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a város nagyon sok lakójának van már saját kerékpárja. Schimmelpennink úgy véli, hogy már nem kell sokat várni – a turisták kedvéért itt is bevezetnek majd egy ilyen programot.

– Akkor pedig – teszi hozzá csillogó szemmel – már csak az eső állíthat meg bennünket!

Vote it up
449
Tetszett?Szavazzon rá!