Európainak lenni igenis jó!

Ismerkedjenek meg egy brit újságíróval, aki akár arra is képes, hogy franciául, versben mondja el a hírösszefoglalót

Kapcsolódó cikkek

A Francia Rádió központjának 135-ös stúdiója Párizsban, egy szeptemberi reggelen, 2009-ben. A hírműsor következik az országos France Inter adón. Alex Taylor odaül a mikrofonhoz, felteszi a fejhallgatót, mély lélegzetet vesz... és belekezd egy alexandrinusokban írott versbe. Francia újságíró még soha nem kísérelt meg 12 szótagos verssorokban hírösszefoglalót adni. Csak az angol hidegvér tehet valakit alkalmassá ilyen feladat megvalósítására. Tíz óra munka néhány perc műsoridő kedvéért. Az eredmény? Az emberek még két év múltán is felemlegetik neki.

Alex Taylor a francia média Mr. Európája – az első újságíró, akinek az európai sajtószemléit a kilencvenes évek közepe óta sugározzák. A France Internél lévő irodájában öt éve minden reggel angol, francia, német, olasz, spanyol és holland nyelvű újságokban tallóz egyre növekvő számú hallgatóság társaságában.

– A nyelvtanulás nekem menekülési útvonal volt – mondja. – Kamaszként Angliában úgy éreztem, más vagyok, mint a többi fiú. Ha homoszexuálisként a magam életét akartam élni, el kellett hagynom a konzervatív Cornwallt, ahol felnőttem, és a thatcheri évek homofób légkörét.

1981-ben hagyta el a hazáját, és Párizsba költözött. – Franciaország a szabadságot jelentette számomra. Nagyon örültem, amikor Robert Badinter igazságügy-miniszter 1981. december 20-án törvényjavaslatot terjesztett be a parlamentben, amely a homoszexualitás legalizálásához vezetett.

Alex Taylor
Születési idő: 1957. augusztus 13.
Születési hely: Luton, Nagy-Britannia
Lakóhely: Párizs és Berlin
Munkahely: reggeli műsorvezető (7-től 9-ig) a France Musique rádióállomáson
Célok: résztvevőket toborozni a Euronews tévécsatornán kéthavonta jelentkező új műsorához, amely Európáról fog szólni. Az elképzelés? Egy Európában fontos szerepet játszó ember a nézők kérdéseire válaszol.

Még mindig emlékszik rá, hogy amikor megérkezett a francia fővárosba, önkéntelenül is ódivatú fordulatokat használt: „Bocsánatáért esedezem” vagy „Csak ön után, ha kérhetem”. – Molière-darabokból és más irodalmi művekből tanultam a francia nyelvet. Ennek nyoma maradt.

Tíz évig nehéz sora volt, de olyan életet élhetett, amilyenre vágyott. Az angolórák, a nyomtatott sajtóban megjelent néhány cikk és a szerény kezdés a helyi független rádiónál biztosította, hogy valahogy megéljen és fokozatosan kifejlessze a saját, egyéni stílusát. 1990-ben, amikor a France 3 országos tévécsatorna beindította Európáról szóló, Continentales című programját, őt választották műsorvezetőnek, a megnyerő és felkészült fiatalembert, az elragadó brit akcentusával, mely amolyan védjegyévé vált.

– Az emberek sokáig azt mondogatták nekem: „Imádom az akcentusát!”, és már-már kezdtem ráunni, amikor egyszer valaki azt mondta: „Imádom a hangját!” Bók ennyire jól még nem esett.

A Mr. Európa név a gyermekkorára emlékezteti. A tanfelügyelő papa és fűszeresbolt-vezető mama egyetlen gyermeke minden nyáron más-más európai országban kempingezett a szüleivel. Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában, Ausztriában, Svájcban... – A kíváncsiságom és a szellemi nyitottságom a szüleimnek köszönhető. Imádtam egyik országból a másikba menni, más pénzt használni, más nyelvet, más szokásokat megismerni. Soha nem felejtem el életem első croissant-jának ízét, melyet egy brüsszeli pékségben vettünk. Mennyire eltért a mi megszokott sült babunktól, a paradicsomszószban főtt fehér babtól, amit a mamám mindig magával hozott a bőröndjében!

Mostanában két főváros között ingázik: a hétvégeken Berlinben piheni ki magát, a hétköznapokon pedig Párizsban dolgozik. Immár harminc éve csak a bürokráciától való irtózása (Franciaországgal szemben ez a kevés kifogásai egyike) tartotta vissza attól, hogy angol–francia kettős állampolgárságot kérjen. Inkább megalkotta az „európai állampolgárságot”. Kissé megelőzte talán a korát?

Vote it up
232
Tetszett?Szavazzon rá!