Ezért csökkentse a nyomást

A hipertónia súlyos következményekkel járhat, de jól kezelhető. Tudja meg, mivel védheti ki a bajt

Egy decemberi reggelen, 2013-ban Margaret Kinninmont meglehetősen rossz hangulatban érkezett a munkahelyére a skóciai Glasgow-hoz közeli otthonából, miután a garázsajtaját festékkel összefirkálva találta. – Rossz passzban voltam – mondja az 58 éves titkárnő. Főnöke, Rhian Touyz professzor, a Glasgow-i Egyetem Kardiovaszkuláris és Orvostudományi Intézetének igazgatója, amint meglátta Margaret vöröslő arcát, azonnal megmérette a vérnyomását.

Rhian Touyz a magas vérnyomás elismert szakértője, a Nemzetközi Hipertónia Társaság (ISH) elnöke. Legfontosabb küldetése, hogy a betegségről és annak veszélyeiről a lehető legszélesebb körben tájékoztassa az embereket.

– A hipertónia a világon az egyik leggyakoribb, számos, akár halálos betegség kialakulásában szerepet játszó kockázati tényező – állítja. – Okozhat súlyos szívbetegséget, veseelégtelenséget, agyvérzést, és ma már azt is tudjuk, hogy egyértelműen felelős a vérellátási zavarok okozta demenciáért.

Minden harmadik európai felnőttnek magas – több mint 140/90 Hgmm – a vérnyomása. Sokan nem is tudnak róla, akik pedig igen, azoknak több mint a fele nem törődik vele.

– A magas vérnyomás alattomos gyilkos – figyelmeztet Robert Fagard leuveni professzor. – Gyakran akkor szembesülnek vele először a betegek, amikor súlyos, akár halálos szövődmények lépnek fel.

Ezért különösen fontos, hogy rendszeresen mérjék a vérnyomásukat, és az eredményes kezelés érdekében kövessék orvosuk utasításait.

Margaret Kinninmontnak fogalma sem volt arról, hogy súlyos magasvérnyomás-betegségben szenved. Azon a reggelen a műszer vészjóslóan magas értéket, 188/100 Hgmm-t mutatott. Margaret relaxálni próbált, mélyeket lélegzett, majd újra megmérték a vérnyomását – még mindig magas volt. A harmadik mérés eredménye szintén magasnak bizonyult.
 

Ezek a magas értékek egy hosszú út kezdetét jelentették a küzdelemben, amelynek a célja az volt, hogy a vérnyomását újra az egészséges tartományba lehessen szorítani. Elkezdődött a gyógyszeres beállítás, a kötelező rendszeres kontrollvizsgálatok időszaka. Margaret vérnyomásmérő készüléket vett otthonra, és ekkortól maga mérte, illetve jegyezte fel a mért értékeket. Az első gyógyszer miatt azonban dagadni kezdett a bokája, így váltani kényszerült. Úgy kellett beállítani a gyógyszer adagját és bevételi időpontjait, hogy a mért felső értékek tartósan 120 Hgmm alá kerüljenek, mellékhatások nélkül.

Sok gyümölcsöt és zöldséget iktatott az étrendjébe, és elkezdett rendszeresen mozogni. Több mint egy év elteltével Margaret közel 12 kilót fogyott, és a vérnyomása kis dózisban adott gyógyszerek mellett is újra az egészséges tartományban van, átlagosan 115/79 Hgmm. Már egyáltalán nincs nehézlégzése, még akkor sem, amikor a kisunokájával lépcsőznek.

– Sokkal jobban érzem magam, mint az utóbbi években bármikor – állítja.
 

Touyz professzor és Margaret Kinninmont a Kardiovaszkuláris és Orvostudományi IntézetbenMargarettel az történt, aminek történnie kellene bárkivel ilyen esetben, jegyzi meg dr. Touyz. Nemcsak arról van szó, hogy a megfelelő ellátásban részesült: nagymértékben hozzájárult a sikerhez ő maga is azzal, hogy a sorsát a kezébe vette.

A kezelés elfogadása érdekében a tájékoztatás különösen fontos Európában. Számos kutatási eredmény igazolta, hogy a kontinensen élők kevéssé működnek együtt az orvossal.

Thomas Kahan, a stockholmi Danderyd Egyetemi Klinika kardiológiaprofesszora szerint az újonnan hipertóniával diagnosztizáltak 35 százaléka két év múltával már nem szedi a gyógyszereit. Sőt, akikről a szakemberek azt gondolják, hogy nem reagálnak a gyógyszeres kezelésre, azok valójában többnyire egyáltalán nem veszik be a felírt készítményeket.

A témával foglalkozó európai szakértők rendkívül borúlátók. A magasvérnyomás-betegséggel foglalkozó Európai Hipertóniatársaság (ESH), az Európai Kardiológiatársaság (ESC) és a nagy-britanniai egészségügyi rendszer minőségéért felelős szervezet, a NICE részletes irányelveket fogalmazott meg, hogy javítsák a diagnózissal, a kezeléssel, valamint a hosszú távú utánkövetéssel kapcsolatos eredményeket.

– Elengedhetetlen, hogy az orvosok meggyőzzék a betegeiket arról, mennyire fontos a vérnyomás állandó megfelelő szinten tartása – jelenti ki Fagard professzor.

Tíz fontos tény a magas vérnyomásról
1. Miért veszélyes a magas vérnyomás?

Ahogy a túl nagy víznyomásnak kitett kerti locsoló is tönkremehet, úgy a hipertónia is tönkreteszi az erek falát, amelyek elvékonyodhatnak, kitágulhatnak, sőt ki is szakadhatnak. A belső szervek szintén károsodhatnak, nagyjából úgy, mint a növények, ha túl erős vízsugárral öntözik őket. A szervek belső erei is károsodhatnak – a magasvérnyomás-betegség egyértelműen összefügg az agyvérzés, az aneurizmák (verőértágulat), a szívroham, illetve a látás- és a vesekárosodás kockázatával.

Mindezek mellett a szívet is nagyobb munkára készteti, ami akár szívelégtelenséghez is vezethet.

2. Mi okozza?
Az esetek 95 százalékában nincs azonosítható oka. Ezt nevezzük elsődleges vagy esszenciális hipertóniának. Kockázati tényezői: elhízás, mozgáshiány, túlzott alkoholfogyasztás, túlzott sóbevitel, stressz, öröklött hajlam. Ráadásul ahogy öregszünk, a verőerek fala merevedik, s ez önmagában is emeli a vérnyomást.

Az esetek 5 százalékában valamely betegség vagy gyógyszermellékhatás az ok. Ezt nevezzük másodlagos hipertóniának. A kiváltó lehet pajzsmirigybetegség, veseverőér-szűkület, mellékvese-betegség vagy más ritka kórkép, de bizonyos gyógyszerek és gyógyhatású készítmények – fogamzásgátlók, fejfájáscsillapítók, nem szteroid gyulladásgátlók, egyes gyógynövénykivonatok – is okozhatnak vérnyomás-emelkedést.

Például az édesgyökér-kivonatnak és az azt tartalmazó élelmiszereknek, édességeknek, teáknak és növényi termékeknek is lehet ilyen hatásuk. Napi fél pohár édesgyökértea már tartósan emeli a vérnyomást.

– Rendkívül fontos, hogy amikor az orvos kivizsgálja a beteget, minden körülményt alaposan felderítsen. Ha van kiváltó ok, azt kell megszüntetni. Ha nincs, akkor állítjuk fel az esszenciális hipertónia diagnózisát, amelyet életmódváltással és esetleg vérnyomáscsökkentő szerrel kell kezelni – mondja Touyz professzor.

3. Hogyan mérjünk?
A vérnyomásmérő mandzsettáját nyugalmi helyzetben a karra, a szív magasságában kell felhelyezni, és addig kell pumpálni, amíg elszorítja a véráramlást a karban. A rendelőben az orvos ezután a mérő mutatóját figyelve addig csökkenti a nyomást, amíg a fülhallgatóban az első koppanásszerű hang hallatszik, amelyet a szorítás alatt átjutó első véroszlop ad ki. Ez a szisztolés, vagyis felső érték. A nyomás csökkenésével egyre több koppanó hang hallatszik (úgynevezett Korotkov-hangok), majd az áramlás folyamatossá válik, és a jellegzetes hang megszűnik. Ez a pont az alsó, diasztolés érték. Ma már számos automata mérő áll rendelkezésre otthoni használatra.

4. Mit jelent a két szám?
A szisztolés nyomás az az érték, amely akkor feszíti az erek falát, amikor a szív összehúzódása nyomán kiáramlik belőle a vér. A diasztolés érték az a nyomás, amely a szív elernyedése alatt, tehát a szív nyugalmi fázisában mérhető. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm alatti. Ha ez az érték tartósan 140/90 Hgmm fölé emelkedik, magas vérnyomásról beszélünk.

– Mindenkinek tisztában kell lennie a saját adataival – figyelmeztet Touyz professzor.

5. Milyen gyakran mérjünk?
Minden egészséges felnőttnek legalább kétévente meg kell mérni a vérnyomását. A betegek többségénél azonban a magas vérnyomásra akkor derül fény, ha valami más panasz miatt keresik fel az orvost. – Épp ezért olyan fontos, hogy viszonylag gyakran megjelenjünk szűrővizsgálatokon – jegyzi meg Touyz.

Szakértők szerint sokkal több otthon is használható pontos mérőműszerre lenne szükség Európában, hogy mindenki maga mérhesse a vérnyomását, és magasabb értékek esetén azonnal orvoshoz fordulhasson.

6. Hogyan mérjük?
Nyugalmi állapotban, ülő helyzetben végezzük a mérést, majd pár perc múlva ismételjük meg, akár kétszer is. Ezután átlagolni kell az eredményeket. Ha a vérnyomás enyhén vagy közepes mértékben emelkedett, később újra mérni kell. – Amennyiben az ismételt mérések eredménye tartósan 140/90 felett van a rendelőben, vagy 135/85 felett az otthoni mérés során, valódi hipertóniáról van szó – mondja Touyz professzor.

Érdekes jelenség a vizsgált betegek közel ötödénél, hogy a rendelőben rendszeresen magasabb értékeket mérnek, mint otthon – ez a fehérköpeny-hipertónia. Ugyanakkor a betegek 10 százalékánál éppen otthon mérnek magasabb értékeket, mint az orvosnál. Ezt rejtett magasvérnyomás-betegségnek nevezzük, és sajnos évekig felfedezetlen maradhat.

Paul Robert alig 19 éves volt, amikor kiderült, hogy fehérköpeny-hipertóniája vanPaul Robert holland szerkesztő alig 19 éves volt, amikor fény derült a fehérköpeny-hipertóniájára. Az orvos is meglepődött, amikor a fiatalembernél a felső érték jóval 140 fölé szaladt, tíz perc múlva pedig a kontroll teljesen normális értékeket mutatott. – Mindig ez van – sajnálkozott a ma 59 éves férfi. Negyvenéves kora körül valódi magas vérnyomása lett, ahogy ez a fehérköpeny-hipertóniásokkal általában lenni szokott. Úgy döntött, beszerez egy vérnyomásmérőt. Orvosa utasításait követve, a megfelelő gyógyszereket szedve normalizálni tudja a vérnyomását. Az első mérések azonban a mai napig magasabbak, mint a későbbiek.

Dr. Karena Hanley ír családorvos aktívan részt vesz kollégái továbbképzésében. Körzetében a háziorvosok a hipertóniagyanús betegeket hazaküldik egy otthoni mérőkészülékkel, és megkérik őket, hogy reggel egyszer és este kétszer használva az eszközt öt napon át dokumentálják a mért értékeket. – A 15 adatot átlagoljuk, ami alapján már biztosabban fel lehet állítani a diagnózist.

7. Mi a teendő, ha a mért értékek magasak?
A kórtörténet áttekintése mellett más szervrendszerek állapotát is alaposan meg kell vizsgálni, azokét, amelyeknek a károsodását a hipertónia előidézi. A vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata kötelező – ezzel ki lehet mutatni a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz és a vesekárosodás jelenlétét. Minél több szív- és érrendszeri rizikófaktor van jelen, annál fontosabb, hogy a vérnyomást az egészséges tartományban tartsák.

8. Milyen életmód-változtatásra lehet szükség?
Több tényezőnek lehet kifejezett vérnyomáscsökkentő hatása: rendszeres testmozgás legalább heti négyszer-ötször; az alkoholfogyasztás korlátozása férfiaknál legfeljebb napi két pohár, nőknél egy pohár borra; sószegény étrend (különösen ügyelve a feldolgozott élemiszerekre); ideális testsúlyra való törekvés; elegendő mennyiségű gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Fontos még a dohányzásról való leszokás és az, hogy a stresszel megfelelő módon tudjon megbirkózni. A legújabb kutatások szerint a cukorfogyasztás mérséklése akkor is jó hatású, ha nem jár együtt súlycsökkenéssel.

– Az életmódváltás csökkenti más betegségek, például a rák kockázatát is – állítja dr. Hanley, aki középsúlyos hipertóniában szenvedő betegei számára az első három hónapban csupán életmód-változtatást javasol, mielőtt orvosságot írna fel.

9. Van, amikor már késő életmódot váltani?
Soha. Karen Smith 59 éves angliai tanárnő számos ponton változtatott az életmódján, amikor nyugdíjba ment. Csatlakozott a Súlyfigyelők Klubjához, és nemet mond a sütikre, a fehér kenyérre, a tésztafélékre és a túlzott cukorfogyasztásra. Hét közben egy csepp alkoholt sem iszik, viszont mindig több gyümölcsöt, zöldséget és sovány fehérjeterméket fogyaszt. Naponta gyalogol. Nemcsak 16 kilóval lett könnyebb, de egy csapásra elmúltak az alvászavarai, energikusabb lett, javult a közérzete. Vérnyomása, amelyre egy évtizede gyógyszert szed, újra az optimális tartományba került kis dózis mellett.

– Az orvosomnak az a véleménye, ha így folytatom tovább, még az is előfordulhat, hogy végleg elhagyhatom a gyógyszereket.

Aki nem változtat jelentősen az életmódján, az egész életében gyógyszerekre fog szorulni. Ezt nem könnyű megemészteni, figyelmeztet Touyz professzor. – A betegek döntő hányada belefásul a napi gyógyszerszedésbe. Ezért lényeges, hogy rendszeresen kapcsolatban legyen az orvossal, aki motiválhatja.

A kezeletlen magas vérnyomásnak nagyon súlyos szövődményei lehetnek. Az ESC 2012-es statisztikája szerint a stroke a második leggyakoribb halálok Európában, évente közel 1,1 millió ember haláláért felelős. Élete során minden hetedik nő (15%) és minden tizedik férfi (10%) érintett. A stroke legnagyobb kockázati tényezője pedig nem más, mint a magas vérnyomás.

10. Nincs a gyógyszereknek mellékhatásuk?
Nem egyszerű megtalálni azt a fajtát, illetve kombinációt, amelyik a legkevesebb mellékhatás mellett képes kifejteni a hatását, jegyzi meg Fagard.

Egyes gyógyszerek hasmenést, mások bőrtüneteket, megint mások köhögést vagy épp bokaduzzanatot okozhatnak. Jelezze orvosának a kezelés során fellépő összes kellemetlen vagy szokatlan jelenséget, hogy egyénre szabottan ki lehessen választani a legjobban tolerálható hatékony készítményt.

Ez persze nem mindig egyszerű. Minna Ilonen 42 éves finn óvónő mérsékelt súlyosságú hipertóniában szenvedett mind a hét terhessége alatt, ezért egy otthoni mérőkészülék beszerzése mellett döntött.

2013 szeptemberében észrevette, hogy emelkedni kezd a vérnyomása, így orvoshoz fordult, aki kiugróan magas, 171/108-as értéket mért, és angiotenzin-receptor blokkoló (ARB típusú) gyógyszer szedését javasolta. Ennek ellenére az asszony enyhe stroke-ot kapott, ami miatt azonnali intenzív ellátásra szorult, hogy a vérnyomást csökkenteni tudják. A kórházi kezelés, a megfelelő gyógyszer és dózis meghatározása után sikerült 130/80 körüli értéket elérni. 2013 decembere óta bétablokkoló, vízhajtó, ARB és kalciumcsatorna-blokkoló együttes adásából álló kombinált terápiában részesül. Az élete újra biztonságban van.

– Nagy eredményeket értünk el a hipertenzió kezelésében, de még nem értünk célba – állítja Kahan professzor. – A betegek módszeres felvilágosításával és ösztönzésével jelentősen visszaszoríthatjuk a hipertóniához köthető krónikus betegségeket és a halálozást.

Vote it up
251
Tetszett?Szavazzon rá!