Ez lenne a jövő energiaforrása?

Ígéretesnek tűnik, de vajon tényleg olyan tiszta a palagáz kitermelése, amilyennek mondják? A zöldek aggódnak

Megjelent: 2011. augusztus

Kapcsolódó cikkek

Óriási földgázkészletek rejtőznek a mélyen a felszín alatt húzódó agyagpalarétegek pórusaiban. Van már technológia is, amellyel hasznosítani lehet ezt az energiaforrást. Felválthatná az áram termelésére használt kőszenet és csökkenthetné atomenergia-igényeinket. A zöldlobbi azonban továbbra is aggódik.

A sárga tanyaházat pajták és gyümölcsfák veszik körül Marciminóban, az észak-lengyelországi Lębork közelében. A falu túl kicsi ahhoz, hogy felkerülhessen a térképre, ám az 57 éves, ősz hajú Jan Siniawski így is büszke rá, hogy a polgármestere lehet. Évente 100 hektárról takarít be repcét, fűrészporral fűt, és drága palackozott gázt használ a főzéshez.

– Az itteni földek rossz minőségűek, az élet nehéz, és csak keveseknek van munkája – sóhajtja. – Nagyon kellene már valami kitörési lehetőség.

Henryke, a felesége, a konyhaablakból látja azt a valamit, ami valóra válthatja ezt az álmot. A szomszédos földdarabon betontalapzatra épített fúrótorony áll. Az 52 méter magas acélszerkezetet tartályok, csövek és munkahelyként szolgáló fülkék veszik körül. – Ez az én Eiffel-tornyom – mosolyog az asszony.

Áprilisban, háromheti megállás nélküli munka után a fúrófej végre eléri célját: egy vastag agyagpalaréteget, amely 3450 méterrel a felszín alatt húzódik.

Most már minden órában leáll a fúrás, hogy a munkások a felszínre csörlőzhessék a 9 méter hosszú agyagpala-fúrómagokat.

A kemény, fekete kőzet 100 Celsius-fokosnál is forróbb, ezért Krzysztof Stepa 29 éves fúrómester bőrkesztyűt húz, mielőtt megfogna egy kis kődarabot és egy pohár vízbe dobná. A víz azonnal felhabzik, ahogy a kőből kipezseg a földgáz. Stepa a táj felé emeli poharát, s tósztot mond: – Lengyelország meggazdagodására!

De nem is csak Lengyelországéra. A palagáz máris 12-szeresére növelte az amerikai gázkészleteket, és a világ legnagyobb földgázszállítójává tette – még Oroszországot is megelőzi. Más országok, például Ukrajna, Kína és Argentína szintén óriási készletek kiaknázására számítanak. Ez a torony pedig, amely 6,2 millió euróba kerülő lyukat fúr Siniawski gazda földjébe, azt jelzi, hogy talán Európa is hasonló fellendülésre számíthat.

A palagáz kinyerésének sematikus ábrájaAz Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala (amely közhasznú szervezet), úgy becsüli, hogy a jelenlegi fogyasztási szintet feltételezve a „műszakilag kinyerhető” francia palagázkészletek 104 évig elégíthetik ki az ország szükségleteit, Dániában pedig 156-ig. A németek egy főre jutó gázfogyasztása a legmagasabb egész Európában – a javát Oroszországból importálják –, ám a palagázzal több mint megduplázódnak a tartalékaik.

A holland gázkészletek „csak” az egyharmadukkal nőttek meg így. Biztató palagáz-forgatókönyvek jelentek meg Norvégiában, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában is. – Hirtelen úgy tűnik, hogy a világ valósággal úszik a földgázban – mondja Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza.

Ez éppen akkor történik, amikor Európában egyre nagyobbak az energiával kapcsolatos bizonytalanságok, és sorra zárják be a széntüzelésű és az atomerőműveket. – Meggyőző adatok igazolják, hogy a gáz környezetvédelmileg tisztább forrása az elektromos áramnak – mondja Peter Voser, a Shell elnök-vezérigazgatója. – A leggyorsabb, legolcsóbb és legkönnyebb megoldást kínálja a szénből származó károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentésére: létfontosságú lehet a jövő szempontjából.

Úgy gondolják, hogy a Balti-tenger és Észak-Lengyelország alatt húzódó agyagpalamező Európa egyik legnagyobb ilyen képződménye. Tavaly tucatnál is több vállalkozás – köztük olyan óriások is, mint az ExxonMobil, a Shell, a ConocoPhillips és a Chevron – sietett kihasználni a lehetőséget a koncessziószerzésre, s már javában fúrnak, vagy legalábbis tervezik a kutatófúrásokat.

A Stepa poharában látható buborékok azt igazolják, hogy van gáz a kőzetben, mindazonáltal maradnak még égető kérdések. Ez a kút egyike annak a háromnak, amelyen az osztrák, olasz és amerikai érdekeltségű, de kaliforniai székhelyű BNK Petroleum dolgozik.

– Tudjuk, hogy van ott gáz – mondja a cég vezérigazgatója, Wolf Regener –, de minden attól függ, mennyi van belőle, hogy vajon kitermelhető-e és hogy mekkora költséggel.

A válaszok hosszú hónapokig tartó elemzések után lesznek meg, de egyelőre nagyon jó a hangulat, és Lengyelország már az anyagi fellendülésre számít. A kereskedelmi célú gázkitermelés akár már három év múlva is megkezdődhet, s a következő évtizedben óriási mezőket tárhatnak fel. – Mindenki örömmel hallja, hogy Lengyelország második Texas lesz – mondja Jacek Jezierski, a lengyel környezetvédelmi miniszter helyettese, egyben az ország főgeológusa.

– Tíz vagy tizenöt év múlva Lengyelország rendkívül gazdag lehet, olyan energiaipari óriás, mint Norvégia – teszi hozzá Radosław Sikorski külügyminiszter.

Vote it up
351
Tetszett?Szavazzon rá!