Ezeket ne mondja egy kismamának!

Egyes megjegyzésekhez egyszerűen nem lehet hozzászokni, még akkor sem, ha próbál az ember nevetni rajtuk

Jelenleg 34 hetes várandós kismama vagyok, méghozzá ikerfiúkkal, ami miatt a férjem és én elképesztően boldogok és izgatottak vagyunk. Mindeközben néha úgy tűnik, mintha az idegeneknek más dolga sem lenne, minthogy a megjegyzéseikkel lerángassanak minket a boldogságunk magaslataiból. Persze megszoktuk már, hogy úgy bámulnak rám az emberek, mintha állatkerti példány lennék, amikor botorkálok a nagy hasammal a járdán. Van azonban néhány megjegyzés, amelyet túl gyakran hallunk és amelyekhez nem tudunk hozzászokni. Íme, az én tízes listám: mi az, amit soha nem szabadna mondani egy terhes nőnek – különösen ha az ikreket vár.

Úgy néz ki, mindjárt szétpukkad!
Magyarul: Úgy néz ki, mint egy partra vetett bálna!
Várandósságom 32. hete óta kezdtem hallani ezt a gyöngyszemet. Méghozzá szinte bárkitől, legyen az pincérnő vagy áruházi eladó. Őszintén megvallva és finoman szólva ez a legeslegutolsó dolog, amit egy viselős édesanya valaha hallani akar, amikor szilaj táncot jár a hormonrendszere, és már a legnagyobb kismamaruháiba sem fér bele Tehát, kérem, ne mondja ezt! Ugye, eszébe sem jutna egy vadidegent lekövérezni, ha az nem volna terhes nő?

Ikerfiúk? Magának aztán egy perc ideje sem lesz!
Magyarul: A gyermekei ordító, ürítő ördögfiókák lesznek!
Az emberek egyszerűen imádják kiemelni a negatív vonatkozásait annak, ha valakinek ikrei lesznek – a kemény munkát, az álmatlan éjszakákat stb. Nem igazán értem, miért. A férjem és én csakis mindarra az örömre tudunk gondolni, amit születendő kisbabáink hoznak majd az életünkbe – a simogatásokat, a mosolyokat, stb. Ezek a jutalmak messze túlkompenzálják majd az esetleges nehézségeket és kényelmetlenségeket. Kétszeres gond? Hogyne. De kétszeres az öröm is!

Aludja ki magát, amíg lehet!
Magyarul: Soha, de soha többet nem fog aludni!
A leendő édesanyák teljesen tudatában vannak annak, hogy jövőjük álmatlan éjszakákat hoz majd. Köszönjük, nincs szükségünk arra, hogy emlékeztessenek minket erre! Különösen valakitől, aki gyermektelen és kipihent. (Ha újdonsült szülőről van szó, aki csupán részvétét nyilvánítja az általa is ismert nehézségek miatt, akkor esetleg beszélhetünk!)

Élvezze ki (tetszőleges tevékenységet), amíg még lehet!
Magyarul: Soha többet nem lesz ideje (tetszőleges tevékenységre), ha a gyereke megszületik! Valójában soha többet nem lesz ideje onnantól fogva semmire! Egyszerűen, korábbi önmaga külső burkaként létezik tovább.
Én történetesen rengeteg olyan szülőt ismerek, akik még mindig járnak moziba, olvasnak könyveket, és örömmel költik el olykor éttermi vacsorájukat. Ismerek számos dolgozó édesanyát, aki sikeres a hivatásában, mégis boldogok a gyermekei. Úgyhogy nem veszem be ezt az egész kitalációt arról, hogy az élet hirtelen véget ér, amikor valakinek gyereke lesz! Szó se róla, az élet nagyban megváltozik, és talán tényleg nem fogok buliról bulira járni minden éjjel, lehet, hogy a szokásos új testmozgás abból fog állni, hogy a babákat tologatom a kocsijukban a környéken, és a közös programokat a férjemmel bizonyára mindig jó előre meg kell majd tervezni ahelyett, hogy spontánok lennénk. De ezt egyikünk sem bánja, igazán!

Ugye, szoptatni fogja a babákat?
Magyarul: Ha nem szoptatja majd őket, akkor ön lesz a világ legrosszabb édesanyja, aki valaha élt.
Gyakorlatilag azóta bombáznak „a szoptatás szuper” üzenettel, amióta megjelent a pluszjel a terhességi tesztemen. Teljességgel sokkol, hogy milyen indulatosakká tudnak válni az emberek az egész szoptatás és anyatej témával kapcsolatban. A zöldségesnél a kasszás hölgynek tulajdonképpen semmi köze ahhoz, hogy a mellemből vagy cumisüvegből fogom etetni a saját gyermekemet. Az igazság az, hogy a csecsemő táplálásának módja egy nagyon személyes jellegű döntés, és csakis az édesanya tudhatja, hogy mi a legjobb neki és gyermekének egyaránt.

Óóó, oda nézzenek! Önnek (tetszőleges várandóssággal kapcsolatos nehézsége, testi problémája) van!
Magyarul: Úúú, de undorító! De rossz lehet!
A pedikűrösöm derűsen bejelentette a várandósságom 33. hetében, hogy megjelent néhány visszértágulat a lábamon. Nem hagyhatott volna meg áldott tudatlanságomban lábaim állapotát illetően, amit addig észre sem vettem? Ha észrevesz egy várandós nőt, akinek megdagadt a bokája („eltűnt a bokája”), felpüffedt arca („kalácsképű”), vagy bármi más, várandóssággal összefüggő apróságot, akkor egyáltalán nincs szükség erre felhívni a figyelmét! Csak mondja meg neki, hogy gyönyörű, mert az!

Húha! Biztos nagyon éhes volt!
Magyarul: Konkrétan annyit evett, ami egy hadseregnek is elég lett volna! Maga „kövér, falánk disznó”!
Üzenet minden éttermi kiszolgálónak: A legjobb mód borravalója mértékének csökkentésére az, ha bárkinek, különösen egy várandós nőnek ezt mondja. Két pincérnőtől is hallottam ezt, amikor már csak néhány hét volt hátra a szülés kiírt dátumáig. Miből gondolták, hogy ilyet illik mondani? Mindenki vésse az eszébe, hogy egy várandós nő örökké éhes! És ez jól van így, mert a terhesség alatt a kismamának általában legalább napi 300 kalóriával kell többet fogyasztania, mint egyébként méghozzá minden egyes magzat után, akit a pocakjában hord. Ha pedig még emellett különösen aktív életet is él, mint amilyet én, akkor még többet. Büszkén fogok tehát zabálni!

Úúú, ikerfiúk/lányok! Kár, hogy nem egy fiú meg egy lány, mert akkor le lenne tudva a dolog!
Magyarul: Teljes kudarcot jelent két azonos nemű gyermekkel várandósnak lenni. Most már egész életében próbálkozhat, hogy egy másik nemű gyermeket szüljön, különben nem fogja teljesnek érezni az életét!
Megdöbbentően sokszor hallja az egész terhessége alatt ezt a megállapítást egy olyan édesanya, aki azonos nemű gyermekeket hord a szíve alatt. Mintha a családalapítás egyetlen elfogadható módozata az lenne, hogy mindkét nemből egy gyermek születik. Számomra ennek nincs is értelme. A férjem és én a hetedik mennyországban járunk a boldogságtól a két születendő fiunk miatt, és az embereknek nem lenne szabad mindenféle más dolgot feltételeznie. Ha úgy döntünk, hogy vállalunk harmadik kisbabát, akkor ez azért lesz, mert még egy gyermeknek akarunk szeretetet adni – nem pedig azért, mert azt kívánjuk, hogy bárcsak az egyik fiunk lány lett volna!

Előfordulnak még ikrek a családban?
Magyarul: Természetes úton fogantak az ikrei, avagy mesterséges megtermékenyítés segítségével?
A válasz az, hogy anyai ágon vannak ikrek a családomban. Ez vajon azt jelenti, hogy a férjem és én természetes úton nemzettük az ikreinket? Nem feltétlenül. Számít? Egyáltalán nem.

Sok szerencsét az ikrekhez! Van egy hathónapos kisbabám, és el sem tudom képzelni, hogy kettő legyen egyszerre!
Magyarul: Alaposan ráfaragott!
Erre többnyire egy udvarias mosoly a válaszom, mielőtt szó nélkül faképnél hagynám az illetőt. De amit igazából mondanom kellene az az: „Nos, én pedig nem tudom elképzelni, hogy csak egy legyen!” S mindezt azért, mert most, hogy már megszerettem születendő gyermekeimet, ez igaz – elgondolni sem tudom ugyanis az életemet mindkettejük nélkül!

Vote it up
155
Tetszett?Szavazzon rá!