Fáradt, vagy beteg?

Lehet, hogy kimerültsége hátterében alvási apnoé, vérszegénység, cöliákia vagy depresszió áll? Íme, hét gyakori betegség, amely fáradttá tesz

– Úgy éreztem, mintha kiszívták volna belőlem az életet – mondja Leslie Pitcher. Elég szokatlan érzés volt ez az edzett és egészséges Leslie számára. Az angliai Blackpoolban élő egyedülálló édesanya 2010-ben többször is járt orvosnál, de semmilyen rendellenességet nem találtak nála. Később azonban további problémák is jelentkeztek: elmerevedtek az ízületei, hízásnak indult, és nem tudott uralkodni az érzelmi ingadozásain.

– És mindezek mellett állandó volt az energiahiány – mondja.

Dr. Rupal Shah dél-londoni háziorvos szerint a fáradtság az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a páciensei hozzá fordulnak. Ha ön fáradtnak érzi magát anélkül, hogy ennek kézenfekvő oka lenne, figyeljen oda a jelzésre.

– A kimerültség a legtöbb esetben a sok apró kellemetlenség okozta stresszel áll kapcsolatban – állítja dr. Shah. – Az orvosa szerencsére kizárhatja a súlyosabb okokat, és már a tudat is megnyugtató lehet, hogy nincs semmi baj. Ha pedig valamilyen betegség áll a háttérben, minél előbb kezdik kezelni, annál jobb.

Pajzsmirigy-alulműködés
2012 januárjában elfogyott Leslie türelme. Visszament az orvosához, és követelte, hogy tegyenek valamit. Az orvos teljes vérvizsgálatra küldte, amelyből kiderült, hogy pajzsmirigy-alulműködése van: ez a nyak elülső részén lévő kis szerv kevés tiroxint (pajzsmirigyhormont) termelt, ezért a szervezete nem tudta megfelelően szabályozni a szívritmust, a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a táplálék energiává alakítását. Ezért érezte annyira kimerültnek magát.

Leslie-nek felírták a megfelelő gyógyszert, s mára a testsúlya stabilizálódott, megszűnt az ízületei merevsége, az állandó fáradtságérzés pedig már csak távoli emlék.

– Ha egy hétnél hosszabb ideig tapasztal állandó fáradtságot, és egyéb tünetei is vannak, például hízás, székrekedés és gyengeség – vagyis általában is lelassultnak érzi magát –, akkor kérje meg a háziorvosát, ellenőrizze a pajzsmirigyműködését – javasolja dr. Kristin Boelaert, a Birminghami Egyetem endokrinológusa. – A kimerültség a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb tünete. Ha nem kezelik az okot, csak még rosszabb lesz.

Szívelégtelenség
– 2012 tavaszán, 41 évesen teljesen kimerültnek éreztem magam. Csak arra vágytam, hogy ágyba kerüljek – meséli Kjell Mathiassen. A norvégiai Sandnesben élő kórházi adminisztrátor nem értette a dolgot. Mindig is sportos volt, röplabdázik és focizik, és sok időt tölt két igen mozgékony fiával. De hamarosan már a kutyasétáltatáshoz is alig bírt felkelni a kanapéról.

Az orvosa azt mondta, lazítson többet, és vegye könnyebben az életet. Vérvizsgálatot nem végeztek. Kimerültsége a nyár folyamán egyre súlyosabbá vált. Súlya gyarapodott, és ha megerőltette magát, egyre nehezebben kapott levegőt.

– Nagyon elegem lett az egészből, és bosszantott is a dolog. Szeptemberben aztán bementem a kórházba, és kiharcoltam egy teljes vérvizsgálatot. Abból és az utána elvégzett képalkotó vizsgálatból kiderült, hogy nagy baj van a szívemmel – mondja a férfi.

Közölték vele, hogy a szíve megnagyobbodott – mivel nagyon kell erőlködnie, hogy el tudja látni a feladatát –, és a kapacitásának csak 13 százalékával működik. Ez okozta a kimerültséget. Kjell gyógyszeres kezelést kapott, és szívműködése néhány hónap alatt a kapacitás 50 százalékára javult, ami már elfogadható érték.

– A kimerültség a szívelégtelenség egyik tipikus jele – magyarázza Kenneth Dickstein, a norvégiai Bergeni Egyetem orvosprofesszora, a Heart Failure Matters (Számít a szívelégtelenség) című, szívgyógyászattal foglalkozó nemzetközi internetes oldal egyik alapítója. – A betegek gyakran kimerültségként írják le, ha nem tudják mindennapos tevékenységeiket ellátni, vagy nem képesek mozogni. Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy ez az egyik első tünet, amelynek alapján azonosítható a szívelégtelenség, ezért mindenképpen vizsgálat indokolt.

Kjell Mathiassen ma már újra teljes életet él. – A történtek megtanítottak arra, hogy mennyire fontos figyelmet fordítani az egészségi állapotunkban bekövetkező változásokra – mondja. – Még semmiképp nem akarom itthagyni a családomat.

Krónikus kimerültség szindróma
Az 52 esztendős Sabine Badge, egy hattingeni ápolónőképző iskola igazgatója mindig is energikus asszony volt – nem is tudta volna másként lekötni fiatal diákjai figyelmét. 2002 őszén azonban megmagyarázhatatlan izomfájdalmakat és szélsőséges kimerültséget kezdett tapasztalni.

– Egyik napról a másikra úgy éreztem, hogy szörnyen kimerült vagyok, noha semmi okom sem volt rá – mondja Sabine. – Néha meghűléses jellegű tüneteim is voltak.

Több mint egy éven át járt orvostól orvosig, és sokféle vizsgálatot végeztek el rajta. Egyebek közt számos vér- és vizeletvizsgálatra került sor, ellenőrizték, nincs-e pajzsmirigybetegsége vagy Lyme-kórja. Több betegséget sikerült így kizárni, míg végül 2003 vége felé megállapították, hogy krónikus kimerültség szindrómában – a chronic fatigue syndrome angol szakkifejezésből rövidítve: CFS-ben – szenved.

– A CFS-t nagyon nehéz diagnosztizálni, mivel nem létezik kifejezetten ennek a kimutatására szolgáló teszt, és a betegek tünetei igen sokfélék lehetnek – fejtegeti Carmen Scheinbogen, a berlini Charite Kórház Orvosimmunológiai Intézetének helyettes vezetője és immunológiaprofesszora.

A depresszió változó tünetekkel járó probléma,
ezek egyike a kimerültség

Sabinének például fibromialgiája is van, ráadásul számos vegyszerre érzékeny. – Az is gond, hogy sok orvos nem ismeri el a krónikus kimerültség létezését. Ráadásul az okát sem ismerjük – folytatja a professzor. – A leggyakrabban különféle fertőzésekre adott reakcióként kezdődik.

Sabinét az elmúlt hat évben különböző természetgyógyász szakemberek kezelték vitaminok, ásványi anyagok és hormonok nagy dózisú adagolásával. Naponta szedi a B12-vitamint, a C-vitamint, a magnéziumot és az omega–3 zsírsavakat, emellett rendszeresen kap infúzióban acetilciszteint és glutátiont is.

– Jobban érzem magam, de a tünetek soha nem tűnnek el teljesen – mondja az immár 64 éves, nyugdíjas Sabine. – Csatlakoztam egy CFS önsegítő csoporthoz, amelyben információkat cserélünk az új kezelésekről és gyógyszerekről. Ez óriási segítség nekem.

Depresszió
Körülbelül tíz éve lehetett, hogy a finnországi Pirkanmaaban élő, akkor 46 éves kutatási asszisztens, Hanna Lilius kezdte mélabúsnak érezni magát. Idővel egyéb tünetek is jelentkeztek: gyakran sírva fakadt, feledékennyé vált, türelmetlen lett a családjával. Emellett állandóan nagyon fáradt is volt.

– Még az egészen kis problémák is leküzdhetetlenül nagy akadálynak tűntek – mondja.

A kimerültség és az egyéb tünetek végül már a munkájában és az otthoni életében is akadályozták. Amikor az orvosa 2013-ban megállapította, hogy depressziós, Hanna meglepődött. – Nem tudtam, hogy a fáradtság a depresszió tünete is lehet – jegyzi meg.

Hanna egészen tavaly tavaszig pszichológushoz és pszichiáterhez járt egy személyre szabott kezelési program keretében. Időnként betegállományba vonult, és végig antidepresszánsokat szedett.

– A szakszerű ellátásnak és a gyógyszereknek hála, tavaly novemberben újra munkába állhattam – újságolja. – Ma már sokkal jobban érzem magam.

– A depresszió változó tünetekkel járó betegség – magyarázza dr. Seppo Hietanen, a helsinki Mehiläinen Gyógyközpont orvos-pszichiátere. – A kimerültség az egyik alattomos tünete. Szerencsére rendelkezésre áll már személyre szabott kezelés, így a páciensek idővel visszatérhetnek a munkába, és normális életet élhetnek.

Alvási apnoé
– Amikor több mint húsz éve először jelentkezett nálam súlyos kimerültség, eléggé megijedtem, ami persze érthető is, hiszen buszsofőr vagyok – meséli az 55 éves svéd Meir Ivgi.

– Elalváskor néha az volt az érzésem, hogy fuldoklom, amitől megrémültem, és újra felébredtem. Sok orvosnál jártam, de egyikőjük sem tudott segíteni.

Meir 1994-ben kivetette a manduláit. Ez egy évre enyhülést hozott, aztán a probléma visszatért. Végül három évvel később alvási apnoé gyanújával beutalták egy alvásklinikára, ahol megfigyelték, milyen az éjszakai alvása. Az eredmény kimutatta nála a betegséget. Jan Hedner, a Sahlgrenska Egyetemi Kórház alvásszakértője így foglalja össze az állapot lényegét: – Amikor az alvási apnoéban szenvedő ember alszik, a felső légutak fala annyira elernyed, hogy a légutak néha összeesnek, elzáródnak. Ez oxigénhiányos időszakokat okoz, és akadályozza a mély és pihentető alvást.

Akkoriban azonban még nem tartották annyira súlyosnak az állapotot, hogy alváshoz légzőmaszkot adjanak neki – olyan eszközt, amely kissé megnöveli a légnyomást a garatban, hogy az alvás közben ne tudjon összeesni.

– A szűnni nem akaró kimerültségnek súlyos következményei voltak az életemben. Egyre többet és többet kellett aludnom, de ez sem segített – mondja Meir. – Sőt az idő múlásával csak egyre romlott a helyzet.

Végül úgy hét évvel ezelőtt Meir megtudta, hogy a városában működő Sahlgrenska Egyetemi Kórházban alvási apnoéval kapcsolatos kutatásokat folytatnak. Jelentkezett alanyként, és itt végre kipróbálhatta a légzőmaszkot. Ma már minden éjszaka abban alszik. – Milliószor jobban alszom, mint előtte. Az életminőségem rengeteget javult, és már nem félek attól, hogy elalszom a volánnál – összegzi a változást.

Vérszegénység
Larry Rainey és a felesége, Elaine nyolc éve adták el városi lakásukat, hogy végleg az ontariói Minden közelében lévő nyaralójukba költözzenek. A 62 esztendős nyugdíjas tanár szerint új otthonuk „kemény hely”, hiszen a legközelebbi szomszédjaik szarvasok, jávorszarvasok, tölgyek és juharfák. Ő és a felesége is imádják a vidéki életet.

2013 novemberében azonban megmagyarázhatatlan fáradtság kezdte gyötörni a férfit. – Ha felmentem pár emeletnyi lépcsőn, máris kifulladtam – emlékezik vissza. – Egy hegyet pedig egyszerűen képtelen voltam megmászni.

Az állandó kimerültség miatt Rainey nem tudott tűzifát aprítani télire, és képtelen volt elvégezni a házuk karbantartásához szükséges számtalan feladatot.

2014 áprilisában azután egy sérülés miatt szükségessé váló vállműtét kivizsgálásakor a vérteszt kimutatta, hogy vashiányos vérszegénységben szenved: a szervezetében nem volt elegendő vas ahhoz, hogy kellő mennyiségben tudja előállítani a vörösvértestek oxigénszállító vegyületét, a hemoglobint.

A további vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a vashiányt valószínűleg a gyomrában lévő vérző polipok okozzák. A műtétet el kellett halasztani addig, amíg a vasszintje újra elfogadható értékű lett.

Rainey a tavaly júniusi műtét előtt háromszor kapott vasinjekciót. Orvosa tanácsára azonnal elkezdte szedni a vastartalmú táplálékkiegészítőket, folsavat és B12-vitamint, illetve odafigyel a vasban gazdag táplálkozásra.

– A vérszegénységnek száznál is több különböző típusa van, ezek közül csak egy a vashiányos vérszegénység – mondja Marianne de Bretanne-Berg, a Southlake Regionális Egészségügyi Központ vérátömlesztési koordinátora. – Ha nincs elég vas a szervezetünkben, annak többféle tünete is lehet, például a kimerültség.

Vére vasszintjének helyreállítása óta Rainey életereje is visszatért. – Érezhetően több lett az energiám – mondja. – Ma már nem jelent gondot egy kirándulás.

Gluténintolerancia (Lisztérzékenység vagy cöliákia)
Marie Christine Dubois 54 éves francia ápolónő egész életében fáradtnak érezte magát. Senki sem tudta megmondani neki, mi lehet ennek az oka.

– Kislánykoromban szerettem sportolni, de mindig jobban kifáradtam, mint a többiek – emlékezik vissza. – Mire tizenegy éves lettem, már annyira elfárasztottak az iskolában töltött hetek, hogy a hétvégéken muszáj volt végig pihennem.

Emellett gyomorpanaszai is voltak, és gyakori hasmenéssel küszködött.

Tinédzserkorának vége előtt a család orvosa úgy gondolta, vérszegénység okozhatja a kimerültséget, és vastablettákat írt fel neki, de azok mellett csak súlyosbodtak a gyomorpanaszok. A húszas éveiben immunrendszeri problémák jelentkeztek nála. Az orvosok ezeknek tulajdonították a fáradtságát is, később pedig a stresszre gyanakodtak. Az viszont senkinek sem jutott eszébe, hogy friss, vidékies étrendje – amelybe a jóféle francia kenyér is beletartozott – okozhatja a problémát.

Akkoriban még nem gondoltak a gluténintoleranciára, más néven cöliákiára. Ez egy gyakori autoimmun betegség, amelyet az emésztőrendszernek a glutén kiváltotta reakciója okoz.

2001-ben, 41 éves korában aztán elbeszélgetett egy orvossal a kórházban, ahol dolgozott. A doktor elküldte egy egyszerű gluténintolerancia-vizsgálatra. Marie eredménye pozitív lett.

– Attól a pillanattól kezdve gyorsan összeállt a kép – mondja Marie Christine. – Már a védőnő is feljegyezte, hogy amikor kisgyermekként először kaptam gabonapelyhet, azonnal hasmenéses lettem. Nyilvánvaló, hogy régóta lisztérzékeny vagyok.

– A kimerültség a gluténintolerancia egyik leggyakoribb tünete – állítja dr. Anneli Ivarson, a svéd Umeåi Egyetem docense. – Ha fáradtnak érzi magát és nincs energiája, kérje meg az orvosát, hogy küldje el gluténintolerancia-vizsgálatokra. De ne próbálja saját szakállára kizárni étrendjéből a glutént; mindig az orvos tanácsai szerint járjon el. Ha gluténmentes étrendet tart, az nehezíti a cöliákia kivizsgálását.

– Azóta sokat változtattam az étrendemen – meséli Marie –, és most már normális életet élek.

Vote it up
232
Tetszett?Szavazzon rá!