Fagylaltoskanál: ki találta ki?

Vajon kinek köszönhetjük ezt az egyszerűségében is nagyszerű konyhai kelléket, amely még vonzóbbá teszi a fagyit?

Bár a fagylalt története legalább 1744-ig vezethető vissza, a fagylaltoskanál csak 1894-ben jelent meg, amikor a kansasi Edson Clemant Baugham szabadalmaztatta találmányát.

A működési elv lényege a mai napig az, hogy a nyeles kanalat belemerítik a fagylaltba, kiemelik, majd a félgömb alakzatban egy vékony mozgó fémkarika segítségével kipottyan a finomság.

Gyártását a Kingery vállalat kezdte meg Cincinnati államban, és Rapid Ice Cream Disher (Gyors Fagylaltkiszedő) márkanéven hozta forgalomba.

Mindössze három évvel később Alfred L. Cralle szabadalmaztatta a karral működtethető, félgömb alakú fagylaltoskanalát, melyet fél kézzel is lehetett használni.

Attól kezdve, hogy megjelent az első kiszedő, az emberek egyre leleményesebb módszereket eszeltek ki arra, hogy minél gyorsabban hozzájussanak a fagylalthoz: 1878 és 1940 között körülbelül 240 szabadalmat adtak ki különféle fagylaltoskanalakra.

Néhányuk – különösen az 1940-es években készült darabok – a gyűjtők kedvencévé vált. Ezek általában bakelitnyéllel és Art Deco véséssel készültek, többnyire élénk színekben.

Egy régi szedőkanál fantasztikus díszévé válhat a konyhának, amely visszaidézi a múltat, de használhatja is, hogy fél kézzel szolgáljon fel egy fenséges, saját készítésű fagylaltot.