Firkáljon! Okosabb, boldogabb és hatékonyabb lesz tőle

Ráadásul javítja a koncentrálóképességet, a memóriát, a kreativitást

A firkálás és a figyelem
Az agy olyan, mint egy örökmozgó kisgyerek: állandóan ingerekre van szüksége. Amikor a körülmények kizárják az ingereket (például repülőn vagy unalmas értekezleten ül), agya ábrándozással kárpótolja magát. Így jobban telik az idő, de kevésbé lesz fogékony az új információkra. Firkálás közben azonban az agy tervező és figyelemközpontja éber marad annyira, hogy észleli a környezetét – sőt, néhány felmérés arra utal, hogy ilyenkor hatékonyabban dolgozza fel az információkat, mint amikor aktívan figyel. Az Applied Cognitive Psychology folyóiratban ismertetett kísérlet során telefonüzenetben neveket soroltak fel, és azok, akik hallgatás közben firkáltak, 29%-kal több névre emlékeztek. Egy 2012-es felmérésben pedig arra kértek természettudományos hallgatókat, hogy rajzolják le, amit az előadások során tanulnak, és a firkálgatók nemcsak több információt jegyeztek meg, hanem élvezetesebbnek és számukra fontosabbnak is ítélték a tanultakat.

A firkálás és az emlékezet
Ha több dolgot végez az ember egyszerre, romlik a szellemi teljesítménye, nehezebben jár az agya és csökken a hatékonysága. A firkálás azonban kivétel, állítja egy kísérlet, amelyet a Waterloo Egyetemen végeztek. A résztvevők 40 másodpercet kaptak, hogy leírjanak vagy lerajzoljanak egy-egy szót. A későbbi ellenőrzés során kétszer több szóra emlékeztek azok, akik rajzoltak, mint akik írtak. Próbálja ki a következő értekezleten: a fontosabb témákat ne csak írásban örökítse meg, hanem rajzban is.

A firkálás és a tudatosság
Nos, kedves firkáló, a tolla szárnyal, az agya lekötve – érzi már a megvilágosodást? Jesse Prinz, a New York-i egyetem filozófiaprofesszora szerint a firkálás elvezet a „tiszta figyelem” állapotába, amely a meditációval határos. – A firkálás révén megtalálhatjuk azt a keskeny mezőt, amely a túl sok figyelem és a túl kevés figyelem között húzódik – állítja a professzor. – Olyan állapotban tart minket, hogy gondolataink nem tudnak elkalandozni, de nem is próbáljuk alaposan elemezni, amit hallunk... Én ha nem firkálok, már nem is tudok rendesen figyelni. – Ha ennyire leköti az agyát, csak a jelenre képes összpontosítani.

A firkálás és a hangulat
Azt már az óvodában megtanultuk, hogy rajzolni jó móka, de alighanem lélektani okai vannak, hogy javul a hangulata, amikor a tollát huzigálja egy papírlapon. A lényeg: maradjon pozitív. Egy 2008-as kísérlet során a résztvevők egy részét arra kérték, olyasmit rajzoljanak, amitől boldogtalanok lesznek (ami „felkavarja” az érzelmeiket), míg másoknak vidám dolgokat kellett rajzolniuk. Azok, akik a pozitív dolgokra koncentráltak, boldogabbnak írták le magukat, mint azok, akik felkavaró rajzot alkottak. Ha tehát legközelebb egy unalmas értekezleten firkálni kezd, arra a vonatra rajzolja magát, amely mesés nyaralásba röpíti, és ne a kíméletlen főnökét a vasúti sínre kötözve.

A firkálás és a kreativitás
Lehet, hogy közhelynek tűnik, de a kreatív tevékenység kreatív gondolatokat eredményez. Vegyük például a haifai Politechnikum által 2014-ben közölt esetet. Egy építészhallgató kifogyott az ötletekből, amikor egy új óvodai épület tervezésén dolgozott. Pihenésképpen az aláírását kezdte firkálgatni egyre nagyobb méretben. Ahogy a rajz nőtt, a hallgató egy épület körvonalait kezdte látni a nevét alkotó betűk közötti negatív térben. A firkálás végül egy terv vázlata lett, amelyre a hallgató az új épületet alapozta. Vajon milyen zseniális ötlet bujkál az ön firkálmányaiban?

A firkálás és a stressz
Felmérések tucatjai bizonyítják, hogy a kreatív tevékenységek csökkentik a stresszt, eloszlatják a negatív érzelmeket és az egészségi állapotot is javíthatják. És ehhez nem kell remekműveket alkotni; ahogy Charles Schulz, a firkáló filozófus írja, „maga az alkotás szerez örömet”. Tökéletesen igaz ez a firkálásra, amely során az agy önmagával társalog a kéz közvetítésével. A „mű” nem fontos, és az sem, ki látja. A firkálással ajándékot ad saját magának. És ez nem kevés.