Gyógyító stressz

Ha hiszi, ha nem, a munkahelyi bolondokháza néha kifejezetten hasznára válik az embernek egészségileg

A stresszt semmivel sem inkább kéne kerülni, mint az evést, a szerelmet vagy a testedzést – vélte dr. Selye János, aki elsőként mutatta ki, milyen hatást gyakorol szervezetünkre a stressz. A huzamos ideig tartó stressz ártalmassága nem vitás, viszont több vizsgálat is arra utal, hogy azok a megerőltető helyzetek, amelyeken sikerül felülkerekednünk, hasznunkra válhatnak.

Egy vizsgálat kapcsán kiderült, hogy 158 kórházi nővér közül azok, akik számottevő megterheléssel néztek szembe, de boldogultak a feladattal, nagyobb valószínűséggel mondták egészségesnek magukat, mint azok, akik nem tudtak megbirkózni teendőikkel.

Az embert mértékkel érő stressz felpezsdítheti az immunműködést is. Az amszterdami Fogászati Akadémiai Központ kutatói kétféle stresszélménynek tettek ki önként jelentkezőket. Az egyiknél, amikor az alanyoknak időre kellett emlékezetükbe vésniük egy listát, majd számonkérés következett, úgy érezték, a kezükben az irányítás, tőlük függ az eredmény. A másiknál nem volt lehetőségük az aktív közreműködésre: egy vérben tocsogó sebészeti beavatkozásról szóló videofilmet kellett végignézniük. A memóriapróbán jól szereplők szervezetében megemelkedett az A-immunglobulin (IgA) szintje, azé az ellenanyagé, amely a szervezet első védelmi vonalát képezi a kórokozók ellenében. A videofilm nézőinél viszont az ellenanyagszint csökkenését tapasztalták a kutatók.

A stressz serkenti az adrenalin és a kortizol stresszhormonok termelését. Ezek a hormonok rövid távon kedvező hatásúak, például segítik az emlékezést. – A kortizol és az adrenalin megkönnyíti az idegsejtek számára az információk feldolgozását és tárolását – magyarázza Bruce McEwen, a Rockefeller Egyetem neuroendokrinológiai laboratóriumának vezetője. Hosszú távon azonban ezek a hormonok káros hatásúak az idegrendszer és az egész szervezet működésére.

– A tartós stressz nem jó – ért egyet Richard Morimoto, aki az Északnyugati Egyetemen a stressznek az élettartamra gyakorolt hatásait vizsgálja. – Csak az alkalmankénti stresszkitörés, a rövid ideig érvényesülő környezeti vagy élettani stressz válhat a javunkra.