Gyógyítsa szívét a szabadban!

Ősszel talán nem esik jól, de ilyenkor is érdemes kimozdulni, ugyanis bizonyított tény, hogy csodát tesz

Valahányszor meghallom John Denver Sunshine On My Shoulders (Napsütés a vállamon) című örökzöld dalát, önkéntelenül is elmosolyodom, hiszen vidéki környezetben töltött évtizedeim alatt nagyon megszerettem a napfényt és a természetet. A kertemben halomban állnak a kenuk, kajakok és szörfdeszkák. Jó érzés mezítláb lesétálni a partra, félmeztelenül játszadozni a napsütésben és friss levegőt szívni. A megelőzésre specializálódott kardiológusként azt is tudom, hogy ezek a dolgok mind jót tesznek a szívnek.

Sétáljon a napon
A vizsgálatok szerint nagyobb a magasvérnyomás-betegség aránya azok körében, akik nagyon kevés időt töltenek a napon. Ez a nitrogén-monoxiddal függhet össze – a bőrt érő napsugárzás fokozza ennek a vegyületnek a termelődését. A nitrogén-monoxid tágítja a verőereket, gátolja a plakkok képződését és az éren belüli véralvadást, ezáltal csökkenti a szívroham és a szélütés kockázatát. A szervezetben a napfény hatására képződő D-vitaminról szintén kimutatták, hogy alapeleme a szív egészségének. Mindennap sétáljon 15–30 percet a szabadban!

Vegyen erdőfürdőt
Japánban a parkok egészségügyi célú látogatása, az úgynevezett sinrin-joku („erdőfürdő”) roppant népszerű szokássá vált.

Egy 280 önkéntes bevonásával végzett vizsgálat szerint alacsonyabb volt a kortizol nevű stresszhormon szintje és a vérnyomás, illetve lassult a szívritmus, amikor a kísérlet alanyai az erdőben sétáltak, mint amikor városi környezetben tettek sétát.

Egy alattomos stresszokozó tényező: a légszennyezés
Sajnos sokan élnek olyan környezetben, ahol magas a szívre ártalmas légszennyezettség. Egy korábbi svéd vizsgálat eredménye kapcsolatot talált a levegő magasabb ózonszintje és a szívmegállás kockázatának növekedése között. A meteorológiai szolgálat sok országban tájékoztat arról, mikor nem tanácsos a veszélyeztetett személyeknek (például asztmásoknak és szívbetegeknek) hosszabb időt a szabadban tölteniük. Általában is jobb a közutaktól és más szennyező forrásoktól távolabbi helyeken tartózkodni.

Járkáljon mezítláb, amikor csak teheti
Manapság az élet egyik velejárója, hogy a testünk ritkán kerül közvetlen érintkezésbe a talajjal. Bár a „hivatalos” orvostudomány alternatív módszerként tekint a „földelésre”, egyes megfigyelések szerint az kedvezően hat a pajzsmirigy működésére, a cukoranyagcserére és a vérsűrűségre, amely tényezők mind befolyásolják a szívroham kockázatát. Csiklandoztassa meg meztelen talpát kertje pázsitjával, amikor csak teheti, és mélyessze a lábujjait a vízparti homokba! Nem biztos, hogy hatásos, de garantáltan nincs mellékhatása.

Eddzen a szabadban
A szabadban végzett testmozgás kedvezőbb hatású lehet, mint a konditermi edzés. 2011-ben brit kutatók 11 korábbi vizsgálat adatait összegezve azt találták, hogy a szabadban tornázók általában frissebbnek és energikusabbnak érezték magukat, továbbá kevesebb volt bennük a szívroham kockázatát növelő harag, feszültség és depresszió, mint azokban, akik zárt helyen edzettek.

Vote it up
114
Tetszett?Szavazzon rá!