Gyors tények a futásról

Szeptember 26. az első „maraton” évfordulója. Íme pár különös és elképesztő tény e népszerű sportról

Az 1960-as római olimpián az etióp futó, Abebe Bikila nyerte meg a maratoni távot – mezítláb.

 Egy 70 kg-os ember 16 km/h sebességgel futva óránként 1088 kalóriát éget el – ez nem kevés!

 1929-ben a világ leghosszabb futóversenyének résztvevői 5850 km-t futottak New Yorkból Los Angelesig. A győztes, Johnny Salo 525 óra 57 perc 20 másodperc alatt teljesítette a távot, és csak 2 perc 47 másodperccel előzte meg a második helyezett Pietro Gavuzzit.

 2011-ben a brit Fauja Singh lett az első ember, aki 100 évesen futotta végig a maratont. 8 óra 11 perc 6 másodperc alatt ért be a célvonalba.

 A „runner’s high”, vagyis a „futómámor” olyan erős fiziológiai hatás, mely még a krónikus depresszió tüneteinek enyhítésére is alkalmas.

 A valaha mért leggyorsabb sprintet Usain Bolt futotta, 44,72 km/h-s sebességgel.

 Minden idők talán legnagyobb futóbotránya az volt, amikor az 1980-as bostoni maratonon Rosie Ruizt nyilvánították a női mezőny győztesének, ám kiderült róla, hogy a táv lerövidítése érdekében felpattant a metróra. Ruizt ezután megfosztották a helyezésétől.

 A Fülöp-szigeteki Pasay városában megrendezett Kahit Isang Araw Lang közösségi futás a világ legnagyobb futóeseménye. 2012-ben több mint 209 ezer ember vett részt rajta.

Vote it up
182
Tetszett?Szavazzon rá!