Hét házi vizsgálat, amely életet menthet

Gyorsan, egyszerűen kiderítheti, hogy baj van-e a szívével, az érrendszerével, esetleg a tüdejével

A legtöbb ember szíve szabályos ritmusban ver: du-DUMM-du-DUMM. Jason Mattinglyé azonban nem. Tizenéves kora óta tudja, hogy a ketyegője olykor géppuskaszerűen felgyorsul, összevissza ugrál, mint egy kezdő gimnáziumi tánccsoport, és olyan erősen ver, hogy sokszor éjszaka sem tud aludni miatta.

– Mindig is tudtam, hogy valami nincs rendben a pulzusommal, a szívritmusom sosem volt normális – mondja a 37 éves férfi. Néhány éve a biztonságtechnikai értékesítőként dolgozó Mattingly azt is megtudta, miért: a vizsgálatok egy pitvarremegés (szaknyelven: fibrilláció) nevű szívritmuszavart mutattak ki nála, amely ötszörösére növeli a szélütés kockázatát is. A feleségével és három gyermekével a texasi Friscóban élő férfi végül úgy döntött, vállalja a rendellenességet megszüntető műtétet.

– Férjként és kisgyerekes apaként nem akartam attól félni, mikor üt meg a guta – mondja.

A michigani Grand Rapidsban élő Mary Hendershot a gimnáziumi atlétikai csapatban mindig rövidtávfutóként indult. – Ha nagyobb távot akartam lefutni, a lábam bírta volna, de a tüdőm nem – meséli. – Kifogytam a szuszból. – Néhány éve aztán, amikor a fiánál asztmát állapítottak meg, Hendershot beszámolt az orvosnak saját légzési problémáiról is.

– Adott egy inhalátort, hogy próbáljam ki. Amint megenyhült az idő, edzőcipőt húztam, szippantottam egyet az inhalátorból, és futni kezdtem – meséli Hendershot (30), egy közművállalat adatbázis-kezelője. – Lefutottam fél kilométert, és életemben először azt éreztem, hogy tovább is bírom. Megkerültem a közeli parkot, és egészen hazáig futottam. Tehát engem mindig az asztma akadályozott, de én nem tudtam róla.

Manapság sok szó esik fantasztikus, a legkorszerűbb orvostudományi eredményeken alapuló módszerekről. Eközben könnyű elfeledkezni arról, hogy néhány otthon is elvégezhető vizsgálat – olyan egyszerű, hogy szinte nem is tűnik annak – akár az életét is megmentheti. Ezek a kutatásokkal is alátámasztott és a szakértők által is javasolt önvizsgálatok nem kerülnek semmibe, viszont rendkívül hasznosak. Íme, hét vizsgálat, amelyet még ma végezzen el önmagán – ezt ajánlják az orvosok is!
 

SZOKOTT ZIHÁLNI?
Magyarországon évente legalább száz ember haláláért felelős a nem megfelelően kezelt asztma

Az asztma gyötrelmes küszködéssé teheti a testmozgást, és megnehezítheti a mindennapos tevékenységeket is. Ennek ellenére gyakran nem veszik észre, különösen felnőtteknél nem. Nemrég négyezernél is több afroamerikai férfit és nőt megvizsgálva több mint 10 százalékuknál találtak addig diagnosztizálatlan asztmára utaló tüneteket.

A szakemberek szerint a 65 év feletti korosztályban nagyjából ugyanekkora lehet azok aránya, akik tudtukon kívül asztmásak. – Talán azt hiszi, az öregedés miatt vannak légzési nehézségei – mondja dr. Paul Enright, az Arizonai Egyetem kutatója. – De ne bagatellizálja a dolgot! A diagnosztizálatlan asztma megnehezítheti az életet, és akár halálos is lehet.

ÖNVIZSGÁLAT Tegye fel magának azt a két kérdést, amelyekkel két, csaknem 27 ezer főre kiterjedő kutatásban vizsgálták a résztvevők légzését. Az egyszerű kérdések segítségével az asztmás esetek 90 százaléka felismerhető.

1. Szokott néha zihálni?
2. Előfordul, hogy testmozgás közben vagy amikor megerőlteti magát, úgy érzi, nem kap elég levegőt?

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ Ha egyik vagy mindkét kérdésre igen a válasz, kérje meg orvosát, hogy vizsgálja meg, javasolja dr. Enright. Az orvos szükség esetén szakrendelésre küldi, ahol légzésfunkciós vizsgálatot végeztetnek: megmérik, mennyi levegőt és milyen gyorsan képes kilélegezni. Ha szükséges, további vizsgálatokra is sor kerülhet.
 

Tenyerét vizsgáló nőOLVASSON A TENYERÉBŐL
A vashiánytól érezhet kimerültséget, és az immunrendszere is legyengülhet – szerencsére a tenyere nyomra vezethet

A vas a szervezetben az az ásványi anyag, amely a vörösvérsejtekben segít megkötni a légvétel során a tüdőbe került oxigént, és elszállítani azt a szervezet különböző sejtjeihez. Ha nincs belőle elég, az kimerültséget, figyelem-összpontosítási nehézségeket, sőt, akár légszomjat és szívdobogás-érzést is okozhat.

A vashiány egyáltalán nem ritka: a becslések szerint a nők 20 százalékánál, a várandós nők felénél és a férfiak 3 százalékánál fordul elő. – Igen gyakori, hogy valaki vérszegény, és nem is tud róla, ugyanis ez az állapot lassan és alattomosan alakul ki – magyarázza dr. Lloyd P. Van Winkle, a Texasi Egyetem San Antonió-i Egészségtudományi Központjának családorvosa.

ÖNVIZSGÁLAT Nyissa ki teljesen a tenyerét. Sápadtnak tűnnek a ráncok? – Nem számít, milyen a bőrszíne, ha szokatlanul sápadtnak tűnik a tenyere, az ínye vagy a szemhéja belseje, az azt jelzi, hogy a vashiány miatt csökkent a vörösvérsejtek mennyisége, ez pedig a felszínhez közeli hajszálerekben is látszik – mondja dr. Van Winkle.

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ Kérdezze meg orvosától, nem lenne-e tanácsos vérképvizsgálattal ellenőrizni, megfelelő-e vérében a vörösvérsejtek mennyisége. Vashiány esetén nemcsak a vörösvérsejtek száma, de a mérete is kisebb, illetve kevesebb vérfesték – hemoglobin – található bennük.
 

ÜSSE A RITMUST
A szélütéseknek akár a 20 százaléka is visszavezethető szívritmuszavarokra. Az utóbbiakat mielőbb fel kell ismerni

A szabálytalan ritmusú szívverés, a pitvarremegés (Afib) és rendkívül gyors szívdobogás évente több ezer szélütés hátterében állhat nálunk is. Az esetek 70 százaléka halálos kimenetelű vagy maradandó bénuláshoz vezet. A zömük az Afib kezelése révén elkerülhető lenne, ám az érintettek egyharmada nem is tud az állapotáról.

– Az Afib esetén a szív valóban hosszú időn át igen szabálytalan ritmusban ver – magyarázza dr. Eric Prystowsky, az indianapo-lisi St. Vincent Kórház Klinikai Elektrofiziológiai Laboratóriumának igazgatója. – A szív felső üregei, a pitvarok, nem húzódnak össze, csak remegnek. A vér pang a szívben, emiatt pedig vérrög képződhet. Ez a vérrög, ha a jobb kamrába jut, a tüdőbe, ha pedig a balba, egyenesen az agyba kerülhet.

ÖNVIZSGÁLAT A lábával kopogva kövesse a pulzusát (a nyakán, az állkapocs alatt vagy a csuklóján) egy percen át. Több tanulmány szerzői is azt találták, hogy ezzel az egyszerű vizsgálattal az orvosok több mint 90 százalékos biztonsággal ismerték fel, kinek van pitvarfibrillációja (a diagnózist azután a szívműködés műszeres vizsgálatával igazolták).

– Ha a szívritmus annyira szabálytalan, hogy nem tudja a lábával követni, pihenjen egy órát, és próbálkozzon újra! – javasolja dr. Prystowsky. – Ha még mindig szélsőségesen egyenetlenül ver a szíve, szóljon erről az orvosának!

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ Miután meghallgatta a szívét, háziorvosa vagy kardiológusa elektrokardiogram-vizsgálatot kérhet, amely fontos információkat ad a szíve működéséről. Szívultrahangra is sor kerülhet. A pitvarfibrillációban szenvedők egy része alvadásgátlókat, esetleg más gyógyszereket kap. Pacemaker beültetésére vagy akár műtétre is sor kerülhet az állapot megszüntetése érdekében.
 

CUKORBETEGSÉG KÉRDEZZ-FELELEK
A kezeletlen cukorbetegség kétszeresére növeli a szívbetegség kockázatát, és 10-15 évvel is megrövidítheti az életét. Önt is érintheti-e ez a betegség?

Az orvosok a cukorbetegséget megelőző, prediabéteszes állapotban lévőknek csupán 4 százalékát tájékoztatják az őket fenyegető veszélyekről, írja egy amerikai tanulmány. Magyarországon szerény becslés szerint is több százezer a még diagnosztizálatlan cukorbeteg.

Fogjon tehát ceruzát! – javasolja a tanulmány szerzője, dr. Heejung Bang, a Weill Cornell Orvostudományi Főiskola munkatársa. Ez az egyszerű önvizsgálat tíz esetből kilencszer azonosíthatja azokat, akiknél fennáll a veszélyes vércukorproblémák kockázata.

ÖNVIZSGÁLAT Karikázza be a válaszokat, majd adja össze a pontokat!

1. Ön nő (0) vagy férfi (1)?
2. Hány éves? (40 alatt: 0 pont; 40–49: 1; 50–59: 2; 60 vagy idősebb: 3)
3. Van-e a családtagjai (szülei vagy testvérei) között cukorbeteg? (nem: 0; igen: 1)
4. Magas-e a vérnyomása, vagy szed-e vérnyomáscsökkentő gyógyszert? (nem: 0; igen: 1)
5. Túlsúlyos vagy elhízott? (normális testsúlyú: 0; túlsúlyos: 1; elhízott: 2; rendkívül elhízott: 3)
6. fizikailag aktív? (nem: 0; igen: –1)

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ – Ha az összpontszáma 4 vagy több, nagy az esélye annak, hogy már prediabétesze van – mondja Bang. – Öt vagy több pont esetén igen nagy a cukorbetegség kockázata. Kérjen orvosától vércukorvizsgálatot!
 

ELŐREHAJLÁS ÉS NYÚJTÁS
Ha merevek az erei, a szívének jobban kell erőlködnie. E vizsgálat segíthet a szívroham kockázatának felismerésében

Az egészséges erek fala a léggömbökhöz hasonlóan rugalmas, és az erek a nap során az igényeknek megfelelően tágulnak és szűkülnek. Ha azonban a verőerek az életkor, a súlyfelesleg, az érfalakon lerakódó plakk, az ülő életmód vagy a cukorbetegség miatt merevebbé válnak, megnő a vérnyomás – és azzal együtt a végzetes szélütés és szívroham kockázata is.

Az erek rugalmasságának vizsgálatához általában korszerű, gyakran nehezen elérhető műszerek kellenek. Most azonban ön is képet kaphat arról, vajon olyan rugalmasak-e, mint egy selyemharisnya – vagy olyan rugalmatlanok, mint egy elöregedett kerékpárgumi –, és ehhez nem kell mást tennie, mint leülni a padlóra. Egy nemrég 526 férfi és nő bevonásával végzett kutatás során a pulzushullámmérő műszerek szerint azoknak voltak a legrugalmasabbak a verőerei, akik az ülve előrehajolós tesztben is a legrugalmasabbnak bizonyultak.

Mi az összefüggés? Az előrehajlás mértékét meghatározó ízületi szalagok jórészt kötőszövetből állnak, ugyanabból, mint ami az érfalban is található, magyarázza dr. Kenta Yamamoto kutató, az Észak-texasi Egyetem Fort Worthben működő Egészségtudományi Központjából. Ami tehát merevebbé teszi az egyiket, az a másikra is hasonlóan fog hatni.

Vannak bizonyítékok arra, hogy a nagy izmokat ruganyosan tartó tevékenységek, amilyen a nyújtás is, hatással vannak a verőérfalak rugalmasságára is. Egy nemrég felnőtteken végzett vizsgálat pedig kimutatta, hogy miután a résztvevők elkezdtek rendszeresen nyújtani, jelentősen nőtt az agyat vérrel ellátó nyaki verőereik falainak rugalmassága.

ÖNVIZSGÁLAT Üljön a padlóra előre nyújtott lábakkal, lábujjai mutassanak a mennyezet felé! Hajoljon előre csípőből, és nyújtsa a karját a lábfeje felé! Próbálja megérinteni a lábujjait!

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ Ha nem tudja megérinteni a lábujjait, lehetséges, hogy önnél az átlagosnál nagyobb a verőérfalak elmerevedésének a kockázata. Ha az elmúlt egy évben nem ellenőriztette a vérnyomását, tegye most meg!

– Legalább kétévenként tanácsos ellenőriztetni a vérnyomást – mondja Yamamoto. Ha pedig a rendszeres testmozgást néhány nyújtással is kiegészíti, az nem csak az izmait teheti rugalmasabbá, hanem talán a verőereit is.
 

Derekát mérőszalaggal mérő fiatal nőMÉRJE MEG A DEREKÁT
Akinek túl nagy a derékbősége, annál ugrásszerűen nő a korai halálozás kockázata – még akkor is, ha nem túlsúlyos

A kidagadó pocak azt jelzi, hogy sok zsír rakódott le a hasüregében. Ebből a hasi szervek közé ágyazódó sűrű, sárgás zsírból – sárga zsírszövetnek is nevezik – folyamatosan zsírsavak, étvágynövelő hormonok és gyulladáskeltő vegyületek kerülnek a vérbe.

Egy kilenc európai országban végzett, 360 ezer fős vizsgálatban a nagy derékbőség még a nem túlsúlyosaknál is súlyos problémákat jelzett előre: a nőknél 79 százalékkal növelte az idő előtti halálozás kockázatát, a férfiaknál pedig megduplázta. A kidagadó pocak különösen veszélyes a szívre: háromszorosára növeli a végzetes kimenetelű szívbetegség kockázatát.

Ennek ellenére, hangsúlyozzák a szakértők, az orvosok gyakran nem mérik meg betegeik derékbőségét – ami azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel nem veszik észre ezeknél az egyébként normális testsúlyú személyeknél a hasi zsírfelesleget.

ÖNVIZSGÁLAT Vetkőzzön le derékig, és álljon egy tükör elé! Tegyen mérőszalagot a dereka köré, majd csúsztassa le a csípőcsont felső pereméig! Ne húzza be a hasát, ne tartsa vissza a lélegzetét, és ne is szorítsa meg a mérőszalagot! Írja le a mért értéket!

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ A férfiaknál a cukorbetegség és a szívbetegség kockázata 94 centiméteres derékbőségnél kezd nőni; a 102 centiméteres vagy nagyobb derékméretet általában már nagy kockázatúnak tekintik. Nőknél 81 centiméternél kezd emelkedni a kockázat, és 89 centimétertől általában már igen nagynak számít. A hasi zsír a leghatékonyabban testmozgással csökkenthető, és mediterrán jellegű étrenddel (sok zöldség és gyümölcs, gabonaféle és hal, valamint sok egyszeresen telítetlen zsiradék olívaolajból és olajos magvakból). Mivel a sárga zsírszövet aktívabb anyagcseréjű a csípőn és másutt lerakódó zsírnál, könnyen felszívódik, miután valaki rendszeres mozgásba kezd.
 

A KÉT MÁSODPERCES DEPRESSZIÓTESZT
A depresszió árt a szívnek, az emlékezetnek és sok másnak is

Egy sor magyar és külföldi híresség is bevallotta már, hogy nehéz küzdelmet vív a búskomorsággal. Ennek ellenére a depressziós férfiak, nők és gyermekek mintegy 70 százaléka semmiféle segítséget sem kap az állapota leküzdéséhez.

Ez legalábbis részben azoknak az orvosoknak tulajdonítható, akik nem elég figyelmesek. Dr. Alex J. Mitchell, a brit Leicesteri Egyetem pszichiátere 41, a világ különböző pontjain készült s összesen 50 ezer főre kiterjedő tanulmányt elemezve megállapította, hogy az orvosok az esetek 50 százalékában nem ismerték fel a depressziót. Ez a figyelmetlenség nagyon súlyos következményekkel jár, mivel a diagnosztizálatlan és kezeletlen depresszió növelheti a cukorbetegség, a szívbetegség és más krónikus egészségügyi problémák, valamint az öngyilkosság kockázatát is.

ÖNVIZSGÁLAT Nem könnyű megállapítani, hogy éppen csak rossz passzban van, vagy olyan depressziós, ami már segítséget igényel. De miután új-zélandi orvosok 421 férfinak és nőnek tettek fel néhány kérdést, a válaszok alapján a depressziós páciensek 97 százalékát sikerült azonosítaniuk. A módszer nem tökéletes; más, a depresszió kiszűrésére használt módszerekhez hasonlóan sokszor ad tévesen pozitív eredményt. Tekintse inkább úgy, mint az orvos és páciense közötti beszélgetés kezdetét.

1. Gyakran érezte-e az elmúlt egy hónapban kedvetlennek, levertnek vagy reményvesztettnek magát?
2. Gyakran érezte-e úgy az elmúlt egy hónapban, hogy semmi sem érdekli igazán, és semmiben sem lel igazi örömöt?

A KÖVETKEZŐ TEENDŐ – Ha egyik vagy mindkét kérdésre igennel válaszolt, feltétlenül érdemes elbeszélgetnie orvosával – mondja dr. Marian R. Stuart, a New Jersey-i Robert Wood Johnson Orvosi és Fogorvosi Egyetem nyugalmazott professzora. – Szerencsére sokféle segítség áll a rendelkezésére, például a tanácsadás, a testmozgás, a napló vezetése vagy szükség esetén az antidepresszánsokkal való kezelés. Először mindenképpen a háziorvosát keresse fel, aki remélhetőleg ismeri önt és az életkörülményeit is.