Hét kérdés és tudományos válasz a tapintásról

Önben is felmerült már, hogy úszás közben miért ráncosodnak az ujjaink? Most megtudhatja

Úszás közben miért ráncosodnak az ujjaink?
Azért, hogy ügyesebben bánjunk a vizes tárgyakkal. A Newcastle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy a ráncos ujjú kísérleti alanyok sokkal gyorsabban tudták egyik dobozból a másikba rakni a nedves játékgolyókat, mint a száraz ujjúak. Másrészt a száraz játékgolyók átrakásánál nem jelentett előnyt a ráncos ujj.

Miért érzünk fantom-telefonrezgést?
Azért, mert hívást várunk. A Massachusettsi Egyetemi Klinikai Központ vizsgálata szerint a mobiltelefon-használók 68 százaléka elismerte, hogy időről időre úgy érzi, rezeg a készüléke, noha az valójában nem jelez (vagy nincs is náluk). Ezek a kísérteties rezgések csupán a korábbi tapasztalok alapján születő hallucinációk. Ilyenkor az agyunk érzékközpontjainak ugyanazon területei kapcsolnak be, mint amikor valódi rezgést érzünk. Ugyanez történik, amikor valaki csak megjátssza, hogy csiklandoz bennünket, az agyunk mégis becsapja magát, és a tapasztalatokra támaszkodva érez valamit.

Miért ökölpacsiznak annyit a sportolók?
Azért, mert az érintés erősíti a csapatszellemet. A berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói megvizsgálták az észak-amerikai kosárlabdaliga (NBA) 2008–2009-es bajnokságát, és arra jutottak, hogy azok a csapatok, amelyek a bajnokság korai szakaszában valamilyen érintéssel (ökölpacsi, tenyérpacsi stb.) ünnepelték a sikeres dobásokat, a rájátszásban észrevehetően jobban szerepeltek. Magyarán szólva, a nyertes csapatok többet pacsiznak, mint a vesztesek.

Vajon érintés alapján is megkaphatunk egy állást?
Igen, és ahhoz, hogy ebből előnyt kovácsoljunk, még csak egy helyiségben sem kell lennünk a felvételiztetővel. Az egyik vizsgálat készítői járókelőket kértek meg, hogy értékeljenek egy állásra pályázót. Ehhez el kellett olvasniuk a jelentkező önéletrajzát, amelyet vagy egy könnyű (leveskonzerv súlyú), vagy egy nehezebb (laptop súlyú) írótáblához csíptettek. A válaszolók a „nehéz írótáblás” pályázót lényegesen jobbnak ítélték, és úgy vélték, hogy a munka is jobban érdekli – pedig az önéletrajzok teljesen azonosak voltak.

Miért olyan jó megvakarni a viszkető testrészünket?
Azért, mert még a fájdalom is elviselhetőbb, mint a viszketés. Az egyik elmélet szerint, amikor vakarózunk, gyenge fájdalomérzet jön létre az agyban, és ez nem csupán felveszi a versenyt a viszketésérzettel, hanem csökkenti is azt. Minél jobban vakarózunk, annál kevésbé érezzük a viszketést.

Jó, de miért olyan ragályos a vakarózás?
Valószínűleg a betegségek leküzdéséért felelős ösztönünk miatt. Ha észrevesszük, hogy valaki vakarózik a közelünkben, az agyunkban azonnal ösztönösen felmerül, hogy esetleg ugyanaz a kellemetlen rovar, baktérium stb. támadhat meg bennünket is, mint a másik embert. Az alkalmazkodás jele, ha vészreakcióként viszketünk (akár van alapja a veszélynek, akár nincs) és vakarózni kezdünk.

Menthet-e szó szerint életet az emberi érintés?
Bizonyos értelemben igen. Föltehetően a tapintás az első érzék, amit még az anyaméhben kifejlesztünk, és ennek életünk végéig kiemelten fontos szerepe van. Egyes kutatások azt mutatják, hogy azoknál a csecsemőknél (például a túl kevés alkalmazottal működtetett gyermekotthonban élő kisbabák vagy az inkubátorban tartott koraszülöttek), akiknek hosszú ideig kell nélkülözniük az érintést, olyan fejlődési zavar léphet fel, amely az immunrendszer gyengülését is előidézheti, valamint jelentősen növelheti később a szívbetegség, az elhízás és a cukorbetegség veszélyét.

Vote it up
137
Tetszett?Szavazzon rá!