Hét panasz, amely nem várhat

Figyelem! Ezek a jelentéktelennek tűnő rendellenességek eluralkodhatnak az életén. Ne hagyja, hogy így legyen

Bármerre néz is Steve Hart, mindenütt lát valamit, ami arra emlékezteti, mekkora kockázatot vállalt a szemével. Az egykor tökéletes látású 49 éves technológiai tanácsadó egy kis folton élete végéig homályosan fog látni. Ez azért van, mert négy napon át nem törődött azzal a tünettel, amelynek a hátterében ideghártya-leválás állt. Ha azonnal felhívta volna az orvosát, amikor szombat reggel kis pontokat kezdett látni maga előtt, egyszerű lézeres kezeléssel korrigálni lehetett volna a leválást, s hétfőn már dolgozhatott volna. Ő azonban csak szerdán fordult orvoshoz, miután hirtelen szinte teljesen megvakult a bal szemére. Ekkor már csak nagyobb műtéttel segíthettek rajta, így négy hetet kellett betegszabadságon töltenie, és a látása már sosem lesz a régi.

– Ha valami megváltozik a látásával, ne várjon! – mondja Hart. – Hívja fel az orvosát! Ezzel sok bajtól kímélheti meg magát.

Sajnos Hart esete ijesztően gyakori. Sokunkba kicsi korunktól kezdve azt sulykolják, hogy a fájdalomra, a gyengeségre vagy az érzelmi problémákra adott felnőttes válasz az, ha nem törődünk velük, ha „átvészeljük valahogy”. A gazdasági válság miatt pedig ma talán még többen döntenek úgy, hogy – állásukat féltve – inkább nem fordulnak orvoshoz efféle problémákkal. Azzal hitegetik magukat, hogy ennek nincsenek súlyosabb következményei. Csakhogy a tünetek „átvészelése” sok esetben jóvátehetetlen károkat okozhat.

Igaz ez a depresszióra és a migrénekre, sőt akár a gyakori bokarándulásra is. Dr. Jay Hertel ízület-élettani szakértő szerint sokan nem törődnek bokarándulásaikkal, illetve hagyják abba a kezelést még a sérülés gyógyulása előtt. Az ortopédiai szakemberek már szinte rosszul vannak a gyerekeknek úton-útfélen adott tanácstól: „Járj csak rajta, majd rendbe jön!” A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy a boka rándulása után a nem megfelelő gondoskodás következtében megsérülhetnek egyes, a kötőszalagokban lévő receptorok, amelyek azt jelzik az agynak, hogyan áll a láb és a lábfej. Emiatt a boka elveszít valamennyit azon képességéből, hogy az aggyal folyamatos kommunikációt fenntartva elkerülje a további traumákat, így megnő a sérülés kiújulásának valószínűsége.

Védje meg magát a bosszantó tünetektől, az élete végéig tartó fájdalomtól vagy az ennél is rosszabb következményektől! Bemutatunk hét olyan panaszt, amelyet soha nem szabad figyelmen kívül hagynia, és azt is megmondjuk, hogyan kezelheti őket.

1. Élete legrémesebb fejfájása
Mindenkinek fáj néha a feje, ám néha a fejben tapasztalt fájdalom életveszélyes helyzetet jelezhet, például agyiverőér-szakadást (kirepedt aneurizmát) vagy szélütést.

Mindenkinek fáj néha a feje, ám néha a fejben tapasztalt fájdalom életveszélyes helyzetet is jelezhet

Mit tegyen: A Mayo Klinika szakértői szerint „ha hirtelen igen heves fejfájást tapasztal, amely villámcsapáshoz hasonlóan váratlanul érkezik” – és különösen akkor, ha a fájdalmat a szokásos, vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók sem enyhítik –, az annak a tünete lehet, hogy felrepedt egy aneurizma, azaz egy meggyengült falú verőérszakasz, és emiatt vérzés keletkezett az agyban. Ez pontosan olyan nagy baj, amilyennek tűnik, és azonnali orvosi ellátást igényel. Ha a fejfájást összemosódó beszéd vagy a test egyik felében észlelhető gyengeség kíséri, az a szélütés (stroke) tipikus tünete. Ezt az állapotot többnyire az okozza, hogy elzáródott az agy egy részét ellátó egyik ér. Ilyenkor mindössze néhány órás az az időtartomány, amikor igazán hatékony a kezelés. Ezért azonnal kérjen meg valakit, hogy vigye be egy kórház sürgősségi osztályára, vagy hívja a mentőket! Soha ne maga próbáljon elvezetni a kórházig! Ha pedig egy – akár csak kisebb – esés vagy a fejet ért ütés után egyre súlyosbodó fejfájás jelentkezik, az az akár végzetes kimenetelű agyduzzanat jele is lehet. Hívja fel az orvosát, akármilyen késő van is! (Az ismert színésznő, Natasha Richardson nem tett így, és ez az életébe került.)

2. Migrén
Senki nem állítja, hogy ez a fejfájás minden esetben sürgősségi ellátást igényel. A legújabb kutatások során azonban született néhány nyugtalanító eredmény azon nőkre vonatkozóan, akiknél rendszeresen jelentkezik aurával járó migrén. (Aurának a migrénes roham előtti időszakot nevezik akkor, ha az érzékelés megváltozik. Elsősorban a látást érinti, ilyenek például a villódzó vagy cikcakkos fények, illetve a homályos látás.) – E fejfájásokat sokáig csak átmeneti jellegűnek tartották, amelyek nyomtalanul elmúlnak – magyarázza dr. Lenore Launer, az Egyesült Államok Országos Öregedéskutatási Intézetének (NIA) neuroepidemiológus vezetője. Ma azonban már más a vélemény. Launer a NIA-nál végzett munkája során megállapította, hogy az aurás migrénekkel küszködő nők kisagyában csaknem kétszer gyakrabban mutathatók ki apró szövetelhalásos területek, mint a nem migrénes nőkében. Azt, hogy ezek az agyi elváltozások az aurás migrén következményei-e, vagy inkább okozói (vagy a kettő valamiféle kombinációjáról van szó), egyelőre még vizsgálják. De az biztos, hogy újabb okot jelentenek, amely miatt érdemes megelőző kezelést végezni.

Mit tegyen: Ha heves vagy gyakori fejfájás kínozza, feltétlenül keresse fel orvosát. Ő majd azonosítja a rohamok kiváltó tényezőit, és gyógyszert is felír a rohamok megszakítására, illetve a fájdalom enyhítésére. Nincs rá bizonyíték, hogy e módszerekkel megelőzhetők vagy csökkenthetők lennének az agyi elváltozások, de a szakértők úgy vélik, legalább csökkenthetik annak a kockázatát, hogy a migrénje krónikussá váljon.

3. Depresszió
Noha a depressziót is sokan jelentéktelen problémának tartják, a szakértők tudják, hogy valójában az egész életet hátrányosan befolyásoló betegség, amely azonnali kezelést igényel. A tanulmányok azt mutatják, hogy minél tovább halogatja a segítségkérést, annál nehezebb lesz a tünetek eredményes kezelése.

A legújabb képalkotó eljárásokkal végzett vizsgálatok alapján pedig egyes kutatók úgy gondolják, hogy a több depressziós időszakon áteső személyeknél összezsugorodhat az agy hippocampusnak nevezett része.

Mit tegyen: Ha makacs szomorúság vagy szorongás gyötri, ha reményvesztettnek érzi magát, nem érdekli a munkája vagy a hobbija, illetve gyakran gondol a halálra vagy az öngyilkosságra, kérje pszichológus, pszichiáter vagy más mentálhigiénés szakember segítségét, mondja dr. Kay Redfield Jamison, a Johns Hopkins Egyetem pszichiáterprofesszora. Ha ezt nem akarja, akkor legalább beszéljen őszintén az érzéseiről és a gondolatairól háziorvosának – ő tudni fogja, hogy van-e ok szakorvosi ellátásra, és szükség esetén beutalhatja szakrendelésre. A pszichoterápia, illetve a gyógyszeres kezelés időtartamáról szakemberrel közösen kell döntést hoznia, nem pedig egyedül. Túl sokan döntenek úgy, hogy ha kissé jobban érzik magukat, egyszerűen abbahagyják a gyógyszerek szedését. Ez nem veszélytelen: különböző tünetek léphetnek fel, vagy akár a panaszok is kiújulhatnak.

4. Bokarándulás
Amikor megrándul a bokája, valójában az ízületet egyben tartó három fő kötőszalag közül húzódik meg legalább egy. Ha a rándulást nem kezelik megfelelően, a sérült szalagok rostjai túl hosszú vagy túl rövid helyzetben gyógyulhatnak meg, s ez hajlamossá teheti önt az újabb sérülésekre. A bokájukat megrándító személyek mintegy 30 százalékánál alakul ki „krónikus bokainstabilitás”, amely további sérülések sorához vezethet.

Mit tegyen: Ha kifordult a bokája, és nem képes járni rajta – netán rá sem bír nehezedni –, akkor vitesse el magát egy kórház sürgősségi osztályára, hogy kizárhassák a súlyosabb szalagsérülés, illetve a csonttörés lehetőségét. Ha képes úgy járni, hogy ne érezzen kínzó fájdalmat, a duzzanat csökkentése érdekében fáslizza be a bokáját, és ne terhelje a lábát! A következő 48 órában tartsa minél többet felpolcolva a lábát, és jegelje a bokáját kétóránként húsz percen át!

Azonban még a fájdalom és a duzzanat teljes megszűnése után se higgye, hogy teljesen meggyógyult, mondja dr. John Kennedy, a New York-i Különleges Műtétek Kórházának sebésze. Az újbóli sérülések elkerüléséhez meg kell erősítenie az ízületet. Kennedy főként az egyensúlyozóképességet javító gyakorlatokat javasol, például ezt: álljon teli talppal fél lábon, a másik lábát tartsa térdben behajlítva, aztán váltson lábat, és ismételje meg a gyakorlatot! Kezdetben álljon fél lábon 30 másodpercig, aztán fokozatosan növelje az időtartamot lábanként három percre!

5. Szorító jellegű mellkasi nyomás
Bármilyen sokat hangoztatták is az elmúlt években, hogy komolyan kell venni a szívrohamra utaló lehetséges tüneteket, a Journal of the American Medical Association című folyóirat egyik közleménye szerint a magukon ilyen tüneteket észlelő személyek 40-50 százaléka akár hat órán át is figyelmen kívül hagyja őket. Sajnos a szívizom a roham kezdetétől számított 30 percen belül elkezd visszafordíthatatlanul károsodni, állítja a philadelphiai Jefferson Orvostudományi Főiskola intervenciós kardiológusa, dr. David Fischman.

Az emberek mintegy fele úgy véli, a szívrohamnak fájnia kell, pedig a nyomásérzet a jellemző tünet

A gondot részben az okozza, hogy az emberek fele úgy véli, a szívrohamnak fájnia kell, pedig a legjellemzőbb tünet nem a fájdalom, hanem a nyomásérzet, magyarázza dr. Fischman. – Az éles fájdalom inkább a vázizmokkal összefüggően jelentkezik, és bár zavaró, nem különösebben veszélyes – fejtegeti. Arra a hirtelen támadó kellemetlen érzésre kell odafigyelnie, amely olyan, mintha a mellkasán ülne valaki. Ezt nevezi a magyar népnyelv lidércnyomásnak.

A nyomásérzés kisugározhat a karokba, a hátba és az állkapocsba is. Ha mozgás, levegővétel vagy a mellkas lenyomása hatására súlyosbodik, akkor valószínűleg nem szívroham okozza; ha viszont mozgás közben is ugyanolyan marad, akkor azonnali orvosi vizsgálatra van szüksége.

A nőknek különösen óvatosnak kell lenniük, figyelmeztet dr. Fischman, ők ugyanis kisebb valószínűséggel éreznek mellkasi nyomást, és nagyobb az esélye annak, hogy csupán könnyen elhanyagolható kellemetlen érzést tapasztalnak a karjukban, a hátukban vagy az állkapcsukban. – Létfontosságú, hogy odafigyeljen a testére! – figyelmeztet a doktor. – Ha olyat érez, ami eltér a megszokottól, ellenőriztesse azt!

Mit tegyen: Hívja fel azonnal a mentőket! Ha van, aki bevigye a kórházba, akkor menet közben értesítsék az ügyeletet. – Mindentől függetlenül jobb az esetleges szívroham kimenetele, ha bekap egy szem aszpirint is – teszi hozzá dr. Fischman.

6. Hasfájás
Sokakat gyötör sokszor hasfájás, ám vannak olyan hasi fájdalmak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel vakbélgyulladás vagy más, potenciálisan életveszélyes állapot tünetei lehetnek.

Mit tegyen: A heves gyomorfájás, amely mozgás hatására rosszabb lesz, vagy mély álomból is felébreszti, veszélyes probléma jele lehet: féregnyúlvány- (köznyelven: vakbél-) gyulladásé, illetve valamilyen heveny epehólyag- vagy vastagbél-rendellenességé, mondja a Baylor Egyetem Orvostudományi Központjának munkatársa, dr. Lawrence R. Schiller. Ha a fájdalmat láz, duzzanat vagy hasfali érzékenység, hányás, hasmenés vagy székrekedés, a vizelet színének megváltozása, illetve a bőr vagy a szemfehérje sárgás elszíneződése kíséri, azonnal forduljon orvosához, vagy keresse fel a kórház sürgősségi osztályát! Akkor is ezt tegye, ha hirtelen támadó hasfájása kisugárzik a hátba vagy a lágyékba – főleg, ha eközben szédül is!

7. Hirtelen látásváltozások
Dr. Julia Haller, a philadelphiai Wills Szemészeti Intézet vezető szemorvosa szerint az emberek gyakran azért késlekednek a szemproblémák kezeltetésével, mert becsapja őket az agy kompenzációs képessége.

– Az agy könnyen vált át az egyik szemről a másikra – magyarázza. – Sokan észreveszik ugyan, hogy egyik pillanatról a másikra valami megváltozott a látásukkal, de mivel továbbra is elég jól látnak az egyik szemükkel, nem tudatosul bennük, hogy mennyire rossz lett a másik. Pedig a hirtelen látásváltozások több olyan problémát is jelezhetnek, amelyek azonnali kezelést igényelnek.

Mit tegyen: Ha villódzó fényeket lát, vagy a látóterében kis sötét foltok, szálak vagy hálók jelennek meg; ha úgy tűnik, mintha függöny ereszkedett volna a látóterére; vagy ha az egyik szemével hirtelen nem lát, azonnal hívja fel háziorvosát, vagy kérjen meg valakit, hogy vigye be egy kórház sürgősségi osztályára. Noha e tüneteket a leggyakrabban ideghártya-leválás okozza (ez különösen a 40 év felettiekre igaz), vannak más lehetséges okok is, amelyeket szakembernek kell kizárnia.

A problémák ellátása változó: van, amikor egyszerű lézeres beavatkozás is elegendő, máskor viszont nagyobb műtétre van szükség. – Minél tovább halogatja a diagnózist – mondja dr. Haller –, annál kisebb lesz a teljes gyógyulás esélye.

Tehát feltétlenül kérjen meg valakit, hogy vigye el kórházba. Arra is figyeljen oda, hogy ne fogyasszon semmit. – Könnyen lehet ugyanis, hogy meg kell operálni – magyarázza dr. Haller –, ám közvetlenül evés után nem végezhető el a műtét.

Vote it up
276
Tetszett?Szavazzon rá!