Hétköznapi rejtélyek megoldása

Tudja, hogy miért színes a zúzódás? Fogmosás után miért rosszízű az étel? Miért ébred fel a vekkercsörgés előtt?

Miért olyan zavaró, ha felvételről hallom a saját hangomat?
Legyen szó madárcsiripelésről vagy légyzümmögésről, minden hang, amit hallunk, valójában a levegőben utazó hanghullám. Ezt „kapja el” a fülkagyló, és vezeti végig a hallójáraton, hogy végül az agy értelmezze a jelet. Amikor az ember beszél, egyszerre hallja belülről a hangszalagok rezgését, illetve a száján kijövő, majd a levegőn keresztül a fülbe visszajutó hangokat – ennek a kettősségnek köszönhetően halljuk a saját hangunkat teljesebbnek, ugyanakkor emiatt érzünk aztán kellemetlen hiányérzetet, ha felvételről hallgatjuk saját magunkat.

Miért pattan ki a szemem az ébresztő megszólalása előtt 1-2 perccel?
A következő napra készülve a szervezetben már az alvás utolsó szakaszában bizonyos stresszhormonok szintje nő – állítja az emberi viselkedést vizsgáló Jan Born, a Tübingeni Egyetem tanára. Kutatócsoportjával állapította meg, hogy az ébredés kitűzött időpontjának közeledtével megnövekedik az adrenokortikotrop (ACTH) hormon szintje a vérben. Továbbá a gének is szerepet játszanak a jelenségben: egy a Kansasi Egyetemen végzett vizsgálat arra mutatott rá, hogy a KDM5A jelű gén mint egyfajta ébresztőóra szabályozza, mikor kezdje meg a szervezet az ébresztés folyamatát.

Miért vált annyiszor színt egy zúzódás, mielőtt eltűnne?
Egy zúzódás során a vékony hajszálerek felrepednek, az ekkor a szövetek közé került vér hemoglobin-tartalma okozza az ilyenkor jellemző lilás színt. Ezután fehérvérsejtek vándorolnak oda, hogy eltávolítsák a vérsejteket. Ekkor bomlik le a hemoglobin zöld színű biliverdinné, majd sárga színű bilirubinná. Idővel a zúzódás teljesen kitisztul, és a elszíneződés is eltűnik.

Miért lesz fogmosás után rossz íze az ételeknek?
A nátrium-lauril-szulfátnak (rövidítve: SLS) köszönje, ha fogmosás után pocséknak tűnik a reggeli! Ezt az úgynevezett felületaktív anyagot azért adják a fogkrémekhez, hogy a habképződést segítse. Azonban ugyanez az SLS az, amely közben egyrészről gátolja az édes ízeket érzékelő receptorokat az ízlelőbimbókon, másrészről a zsíroldó hatása révén serkenti a keserű ízek érzékelését. Megkerülheti ezt a csapdát, ha olyan fogkrémet választ, amely nem tartalmazza ezt az összetevőt.

Azt olvastam, hogy agyműtétet érzéstelenítés nélkül is lehet végezni, mivel az agyban nincsenek fájdalomreceptorok. De akkor mi okozza a fejfájást?
Az agyban valóban nincsenek fájdalomérzékelő receptorok, a kemény agyhártyán (latin nevén dura mater), vagyis az agyat körbevevő vastag lemezen azonban rengeteg fájdalomreceptor található. – Ez és a műtéti bemetszés területén is alkalmaznak helyi érzéstelenítést a műtét során – magyarázza Dimitris Placantonakis, a New York-i Egyetem idegsebésze. A fejfájás akkor jelentkezik, amikor az agyhártya vagy a fejen valamilyen egyéb szövet, például egy izom vagy melléküreg begyullad, nyomás alá kerül, vagy valami irritálja. Akár daganat okozza, akár egy sérülés, a fejben található fájdalomreceptorok az agyba továbbítják a jeleket, ahol azok fájdalomként tudatosulnak.

Fáradtság hatására miért ütköznek jobban ki az erek a szemben?
Az álmos ember kevesebbet pislog, ami pedig a kötőhártya nedvesen tartásáért lenne felelős. A szárazság enyhe gyulladást, illetve az egyébként nem látható erek kitágulását okozza. Ha tudatosan többet pislog, azzal kezelheti a helyzetet.

A verejtékezéstől lesz hatékony az edzés?
Az edzés célja egyáltalán nem az izzadás! Minél intenzívebb a testmozgás, annál előnyösebb az egészségére. Igaz, ezzel együtt nő az izzadás mértéke is, hiszen az a szervezet természetes reakciója a testhő növekedése esetén – de ez nem jelenti azt, hogy az izzadás önmagában elég lenne akár csak a kalóriák égetésére. Izzadhat az ember pusztán a meleg, párás időjárástól (vagy akár a szaunázástól) is, fittebb azonban nem lesz tőle.

Tényleg tovább nő az ember haja és a körme még a halál után is?
A haj és a köröm növekedése a halál pillanatában megáll – azonban ezután kezd kiszáradni a bőr, és visszahúzódik a hajtól és a körömtől, ezért tűnhet úgy, hogy azok nőnek. Új köröm vagy haj termeléséhez valójában oxigénre és tápanyagra lenne szükség, ezekhez azonban a halál beállta után már nem jutnak hozzá a sejtek.

Miért ragadnak be a fejembe az idegesítő dallamok?
Mert nem tudja végig a szövegét! Az első versszak általában könnyen megy, de a refrénen túl már gyakran problémákba ütközik az ember, csak egy-egy szó ugrik be. – Így a dal befejezetlen marad, és ez a befejezetlenség az, ami nem hagyja nyugodni – magyarázza Ia Hyman Jr., a Western Washington Egyetem munkatársa. Komolyabb és kisebb odafigyelést igénylő feladatok során egyaránt zavaró lehet, ha eltereli a figyelmét egy ilyen befejezetlen zeneszám. Hogy kiverje a fejéből a fülbemászó dallamot, keressen egy, a hallást és a kommunikációs készséget egyaránt igénybe vevő elfoglaltságot. Csapjon fel például egy könyvet, vagy nézzen bele egy tévéműsorba.

A filmekben a súlyos sérülést elszenvedő szereplőt társai folyton arra ösztökélik, hogy maradjon ébren, ne veszítse el az eszméletét. Van ennek valós tudományos alapja?
Nincsen. Ha valaki kómába fog esni, az ellen egyszerűen nincs mit tenni. Akármi okozza is az eszmélet elvesztését – stroke, kábítószer vagy valami más –, azon az illető személy akarata nem fog tudni változtatni. Gyakran mondják, hogy egy fejsérülés esetén fontos, hogy az illető magánál maradjon, mert ha elalszik, akkor kómába fog esni – az orvosok szerint azonban ez így nem igaz. Amire azonban nagyon fontos odafigyelni, az a légzés biztosítása!

A sürgősségi osztályon ezt a légcsőbe vezetett csővel biztosítják – ahelyett, hogy könyörögnének a betegnek, hogy maradjon magánál.

Miért nincs íze a repülőn felszolgált ételeknek?
Nem az étellel van a baj! – Tíz kilométeres magasság fölött az ember ízérzékelő képessége tompul – állítja Grant Mickels, a Lufthansa étkeztetési fejlesztőcsapatának, az LSG Sky Chefnek a vezető szakácsa. Egy szimulációs vizsgálat során ellenőrizték a hozzávalókat a tengerszintnek és 2 és fél kilométeres magasságnak megfelelő nyomás mellett is. – Így sikerült kimutatni, hogy a magas légköri viszonyok hatására romlik az ízlelőbimbók működése, mintha megfázna az ember – magyarázza Mickels. A sós és az édes ízek érzékelésének képessége mintegy 30 százalékkal romlik, a hatást pedig tovább fokozza, hogy a csökkenő páratartalom következtében kiszárad az orrüreg és romlik a szaglóképesség is.

Vote it up
224
Tetszett?Szavazzon rá!