Hív a nyár

Fel kell töltődnünk, erre pedig a legjobb alkalmat a hosszú, meleg napok kínálják. Íme, tíz aligha szokványos ötlet ehhez

 

Not long ago I told my father that I’m a workaholic. He startled me by saying, “Yes, dear, you are.”

Hearing this outside my own head was a wake-up call. It was a shock to think that getting hooked on work – especially work I love – could be a problem. But my addiction was exacting a toll on my marriage and pushing me toward burnout. It was hard to admit this, but once I did, I realized what I needed to do: less.

That’s true for all of us, because we’re all engaged in the work of the world, giving in countless ways – as partners, parents, children, friends, colleagues, healers, gardeners, activists, teachers, artists and listeners. This work is endless. But we all need to recharge and renew our own reserves, and there’s no better time than now, on these long, warm days when nature beckons us outside.

This year I’m taking summer’s cues to get out of my brain and into my body.

To keep it real, I’ve compiled a to-do list to post on the fridge. It’s radically different from last year’s, and it goes like this:

1. Get up an hour earlier. I’ve already started doing this. I step outside, smell the air, listen to the birds, meditate, fix myself some pancakes. I try to remember to give thanks for what’s going right in my life.

2. Stay out of the supermarket. When the growing season is under way, I try to shop at local farmers’ markets. I love the colors, textures and smells, the taste of food harvested just hours before. I also like to thank the farmers for growing beautiful food, although they’re sometimes taken aback by my enthusiasm.

3. Pick berries. Nothing tastes like a ripe strawberry just picked from the plant. To me, it is the flavor of seduction. My husband, Tom, and I started courting on a strawberry-picking expedition.

4. Make a pie. Real pie, homemade pie, is a work of art and an act of love. I use my mother’s classic recipe.

5. Eat outside. Yes, more picnics. To bring: a big blanket, a straw hat, a basket of fresh bread, cheese, fruit, wine, a few friends.

6. Say no. I’m lousy at this. In fact, when Tom read this, he said, “Honey, you really need to work on No. 6.” I don’t want to miss a single event, turn down one invitation, or tell anyone they can’t come visit. But I’m trying to stay firm to save some time for myself: to loll, nap, daydream.

7. Get on – or in – the water more. “In time, everything changes,” Leonardo da Vinci wrote in an observation on water. I am taking these words to heart: hauling our old canoe into the cove when the tide is high at sunset, and slipping into our neighbor’s pond to let the water wash away the stress of the day.

8. Find a hayfield. After the hay has been cut, drive by at dusk with the windows rolled down. I like to stop the car and just sit there, breathing in the sweet, green fragrance, watching the swallows swooping in circles over the darkening fields.

9. Go outside at night. Tom and I have been doing this more: walking around after dark, admiring the Milky Way, the stars, how the clouds look in the moonlight. Walking outdoors at night heightens the senses, and moonlight is a powerful aphrodisiac.

10. Let go. At least a little. Sometimes I feel paralyzed by all the suffering in the world, the pain of family and friends, and our own struggles at home. But if I give myself some sanctuary, some breathing room every day, I find I can better face these things. When we make the time to replenish our reserves, we find new energy to reach out in ways large and small, to change the world, to change ourselves. 

Nemrég azt mondtam apámnak, hogy munkamániás vagyok. Meglepett a válaszával: – Igen, bizony az vagy.

Alaposan fejbe kólintott, hogy mástól is ezt kell hallanom. Bele sem akartam gondolni, hogy a munkához, főleg az örömmel végzett munkához való kötődés gondot okozhat. Mániám azonban már kihatott a házasságomra, és kezdtem egy kicsit elfásulni. Nehezemre esett ezt beismerni, de miután megtettem, rájöttem, mit kell tennem: kevesebbet.

Ez mindenkire érvényes, hiszen számtalan különféle módon, de valahogy mindenki kapcsolódik a munka világához – mint házastárs, szülő, gyermek, barát, kolléga, gyógyító, kertész, aktivista, tanár, művész vagy közönség. A sort a végtelenségig lehetne folytatni. Viszont mindenkinek pótolnia és frissítenie kell elvesztett, illetve meglévő tartalékait, erre pedig a legjobb alkalmat a hosszú, meleg napok kínálják, amikor a természet kifelé csábítja az embert.

Idén meg fogom hallani a nyár hívó szavát, hogy testben és lélekben megerősödhessek.

A megvalósítás érdekében összeállítottam teendőim listáját, és kitettem a hűtőszekrény ajtajára. Merőben más, mint a tavalyi, és a következőket tartalmazza:

1. Kelj egy órával korábban! Ezt már el is kezdtem. Kilépek az ajtón, beleszimatolok a levegőbe, hallgatom a madarakat, elgondolkodom, készítek magamnak valami finomat reggelire. Igyekszem nem elfelejteni, hogy hálás lehetek mindazért, ami jó az életemben.

2. Ne menj élelmiszer-áruházba! Mihelyt megjelennek a primőrök, lehetőség szerint az őstermelőktől vásárolok a piacon. Imádom a friss áru színét, állagát, illatát és ízét. Sokszor megköszönöm az árusoknak fáradságos munkájukat, bár lelkendezésemet néha hüledezve fogadják.

3. Szedj gyümölcsöt! A bokorról szedett érett málna ízével semmi nem vetekszik. Nekem egyet jelent a szerelem ízével. A férjem, Tom meg én egy gyümölcsszedés alkalmával ismerkedtünk meg.

4. Süss süteményt! A házi sütemény művészi alkotás és a szeretet megnyilvánulása. A mamám régi receptjeit használom.

5. Étkezz a szabadban! Igen, többet kell kirándulni. Vinnivalók: a kosárban friss kenyér, sajt, gyümölcs, bor, egy nagy pléd, szalmakalap, no meg néhány barát.

6. Mondj nemet! E téren vannak nehézségeim. Amikor Tom idáig jutott az olvasásban, azt mondta: – Drágám, a hatodik ponton még dolgoznod kell. – Nem akarok kimaradni semmiből, nem szeretek meghívást visszautasítani vagy bárkinek azt mondani, hogy ne jöjjön el, de azért igyekszem időt szakítani magamnak a lustálkodásra, szundikálásra, ábrándozásra.

7. Tölts több időt a vízen vagy a vízben! „Idővel minden megváltozik” – írta Leonardo da Vinci a vízről szóló értekezésében. Megszívlelem e mondatát: este, dagálykor kimegyek az öbölbe a régi kenuval, vagy az aznapi feszültséget lemosandó, megmártózom a szomszédos tóban.

8. Keress kaszálót! Aratás idején beülök a kocsiba, és alkonyatkor útnak indulok letekert ablakkal. Megállok valahol a mező szélén, csak üldögélek és beszívom a friss szénaillatot, elnézegetem a földek fölött köröző fecskéket.

9. Menj este sétálni! Tommal ezt mostanában többször megtesszük: sétálunk egyet sötétedés után, gyönyörködünk a Tejútban, a csillagokban, a Hold megvilágította felhőkben. Az esti séta felüdülést hoz, a holdfény szerelmi bájitallal ér fel.

10. Lazíts! Legalább egy kicsit. Néha szinte megbénít a külvilág számtalan tragédiája, a család és a barátok gondjai, no meg a saját problémáink. Ha viszont mindennap lélegzetvételnyi időt szánok a félrevonulásra, jobban fel tudom magam vértezni ezekkel szemben. A feltöltődés új energiákat szabadít fel, melyekből jut a nagy dolgokra és az apróságokra, a világ, valamint önmagunk megváltoztatására.

Vote it up
211
Tetszett?Szavazzon rá!