Ha nem úgy ver a szív, ahogy kell

A pitvarfibrilláció egyre gyakoribb a középkorú férfiak körében. Ismeri a súlyos szövődményekkel járó betegség tüneteit?

Kapcsolódó cikkek

Az egész a jobb fülének hangos zúgásával kezdődött. Aztán jött a szédülés, mintha valami kavargó hullám akarta volna a szoba egyik vége felé gördíteni. David Redford azért hajolt le, hogy odább tegye a gyerekei cipőit, de pár másodperc múlva már csak arra tudott gondolni: „Irány a kanapé!”

Mászni kezdett. – Előrenyújtottam a bal karomat – mondja –, de nem akart megmozdulni. Egyáltalán nem.

Így aztán csak a jobb kezét használva mászott tovább, s még a falnak is nekiment, amelyen meg akart támaszkodni. Éppen elérte a kanapét, amikor rátört az émelygés. – A feleségem arra ért haza, amikor a lányunk odaadta nekem a vödröt – meséli.

Egy segélykérő telefonhívás, némi mentőzés és egy sor sürgősségi vizsgálat elvégzése után Redford végre megtudta, mi a helyzet. – Találtak egy foltot az agyam hátsó részén – mondja. – Szélütésem volt.

Szerencsére elég enyhe, így az arcmozgásait és a beszédképességét egy pillanatra sem veszítette el, „csak a karom bénult le átmenetileg”.

Szélütés vagy szívroham bárkinél bármikor bekövetkezhet, azonban az 59 éves Redford nem tűnt veszélyeztetettnek. A vékony testalkatú tengerbiológus egészséges, aktív életet élt, a koleszterinszintje és a vérnyomása mindig kitűnő volt. A szívműködés monitorozásával aztán beigazolódott az orvos gyanúja: Redford szélütését pitvarfibrilláció okozhatta.

A pitvarfibrilláció oka, hogy a szív felső üregei, a pitvarok nem ritmusosan húzódnak össze. Ahelyett, hogy az alsó üregekkel (a kamrákkal) összhangban működnének, a pitvarok szabálytalan, igen gyors remegésbe kezdenek, ami miatt a vér pangani kezd bennük.

A pitvarfibrilláció kialakulása még nem tisztázott, gyakorlatilag lehetetlen megjósolni. Valószínűleg egészséges életmóddal sem előzhető meg, sőt az egyébként oly fontos testmozgás akár ki is válthatja, illetve súlyosbíthatja. A rendellenesség bárkinél felléphet: az USA-ban az érintettek száma 2,7 millió körül van, túlnyomó többségük idősebb 65 évesnél.

Furcsa módon viszont férfiaknál jóval fiatalabb korban alakul ki, mint nőknél. Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ szerint férfiaknál átlagosan 66,8, míg nőknél 74,6 éves korban diagnosztizálják a pitvarfibrillációt.

A szakértők számtalan lehetséges okot vetettek már fel a pitvarok kóros megnagyobbodásától a szívizomszövet fibrózisáig (korral járó hegesedéséig), de mindezek nem adnak kielégítő magyarázatot a nemek közti életkorkülönbségre.

De lássuk, mi az, amit már tudunk! A pitvarfibrillációnak két típusa van: a paroxizmális, amikor a ritmuszavar hol megjelenik, hol eltűnik, és a krónikus, amikor a zavar állandósul. Létezik egy harmadik is, amely minden látható jel nélkül jelentkezik a fiatalabb embereknél. Bármelyik típusról van is szó, a pitvarfibrilláció ötszörösére növeli a szélütés kockázatát.

Hogy miért? Amint azt David Redford már nagyon is jól tudja, a vér, amelynek rendes esetben távoznia kell a pitvarból, pang, így vérrögök képződhetnek benne, amelyek aztán az agyba is elsodródhatnak.

– A szélütések nagyjából 15 százalékának hátterében a pitvarfibrilláció áll – állítja dr. Marc Gillinov, a Cleveland Klinika Pitvarfibrillációs Központjának sebészeti igazgatója. – Ráadásul a pitvarfibrilláció okozta szélütés gyakran súlyosabb, és veszélyesebb szövődményekkel jár, mint az egyéb okra visszavezethető.

Emellett a krónikus pitvarfibrilláció megnehezítheti a szív munkáját, s ezzel növelheti a szívelégtelenség kockázatát.

Honnan tudhatja, hogy veszélyben van-e? Az állapot tünetei a „szívdobogás” vagy reszkető mellkasi érzés, a légszomj, a kimerültség vagy gyengeség, a mellkasi fájdalom és a zavartság. Ha ezek bármelyikét tapasztalja, forduljon orvoshoz, aki általában EKG-vizsgálattal ki tudja mutatni a pitvarfibrillációt, ha pedig annak eredménye nem egyértelmű, hordozható szívmonitor viselésére kérheti.

Ha önnek pitvarfibrillációja van, oda kell figyelnie az olyan kiváltó ingerekre, mint a túl sok koffein, alkohol vagy stressz – ezek mind gyakoribbá teszik a szívritmuszavart.

– Az aktív, mozgalmas élet során a szervezet stresszhormonokat termel – mondja dr. Michael Argenziano, a New York-i Presbiteriánus Kórház vezető szívsebésze, a kórház szívritmuszavar-műtéti programjának vezetője. – Ezek serkentően hathatnak a szívre, és olyan módon változtathatnak az elektromos jelzéseken, ami aztán pitvarfibrillációhoz vezet.

De megterhelheti, illetve serkentheti a szívet számos egyéb tényező is: a hideg idő, egyszerre nagy mennyiségű étel elfogyasztása, valamint az intenzív testmozgás vagy a fizikai megerőltetés.

Scott Mangum sokat mesélhetne az utóbbiakról. Ő ugyanis rendszerint keményen pedálozik – minthogy ez a kerékpárversenyzők dolga –, és ez alól az a nyolc évvel ezelőtti nap sem volt kivétel.

– Épp felfelé tekertem egy dombra – meséli –, amikor hirtelen valahogy furcsa érzésem lett. A pulzusom valahogy gyorssá és szabálytalanná vált.

Akkor nem is nagyon foglalkozott a dologgal, már csak azért sem, mert amint a dombtetőre ért, és lassulni kezdett a szívverése, az érzés is megszűnt. Ámde attól kezdve valahányszor sprintelt, újra előjött.

– Aztán egy idő után a pulzusom már egyáltalán nem állt vissza a normális értékre. Na, ekkor mentem el az orvoshoz.

A ma 57 esztendős Mangum akkor még nem tudta, hogy valószínűleg éveken át készítette elő magát a pitvarfibrillációra. Lehetséges ugyanis, hogy kapcsolat van a tartós és intenzív testmozgás és a pitvarfibrilláció között. Ezt már sokat vizsgálták, de az eredmények nem egyértelműek.

– A vizsgálatok szerint a középkorú férfiak fogékonyabbak az állapotra – mondja dr. Jordan D. Metzl New York-i sportorvos és író. Az egyik 2013-as vizsgálat, amelyet a European Journal of Preventive Cardiology szaklapban publikáltak, a pitvarfibrilláció kockázatának ötszörös növekedését mutatta ki az állóképességet javító sportokat űző középkorúak – főleg férfiak – körében.

Szintén 2013-ban jelent meg egy cikk a Circulation: Arrhythmia and Electrophysiology című folyóiratban, amely nem talált „statisztikailag jelentős” összefüggést a normális testmozgás és a pitvarfibrilláció között.

S hogy mi a lényeg? Amennyiben testmozgás közben ilyen tüneteket észlel magán, forduljon orvoshoz. De vajon egy középkorú férfinak érdemes-e abbahagynia az intenzív testmozgást csak emiatt?

A 48 éves, már 32 maratoni versenyt és 12 Ironman triatlont teljesítő Metzl nem kertel: – Lehet, hogy nálam is nagy a pitvarfibrilláció esélye. Intenzíven és hosszú órákig edzek. De egyszerűen nincs mód a rendellenesség előrejelzésére. Akkor hát hagyjak fel az edzésekkel a lehetséges veszély miatt? Nem hiszem, hogy ezt kellene tennem. A testmozgás erősíti a szívet. Orvosként tudom, hogy az erősebb szív általában hosszabb életet jelent.
 

Ha önnél is pitvarfibrillációt állapítanak meg, ne essen kétségbe! Ma már többféle hatékony kezelési lehetőség létezik.

Gyógyszerek: A pitvarfibrillációval élő pácienseknek általában kétféle gyógyszert írnak fel. Az egyik lassítja a szívverést és enyhíti a tüneteket a ritmuszavar alatt is. A másik egy vérhígító szer a vérrögképződés és a szélütés megelőzésére.

– A szívet lassító szerek mellékhatása a kimerültség, az erőtlenség és férfiaknál az impotencia – sorolja dr. Argenziano. – A vérhígítók vérzéseket okozhatnak, és rendszeres vérvizsgálatra van szükség a megfelelő adagolás miatt.

Ha azonban ezek a szerek hatnak (ahogy David Redford esetében is), akkor a mellékhatások még mindig elviselhetőbbek lehetnek a tüneteknél vagy az igen kockázatos szövődményeknél.

Katéteres szöveteltávolítás: hasonlít a szívkatéteres vizsgálathoz, amikor az orvos a lágyék vagy a kar egyik verőerén keresztül katétert vezet a szívbe. Az ennek segítségével bejuttatott elektromos eszközzel roncsolják a rendellenes szövetet, amely a szívritmuszavarokat okozhatja. Scott Mangumnál bevált: évek óta nincsenek pitvarfibrillációs problémái.

Műtét: A sebészeti beavatkozást általában csak akkor választják, ha semmi más nem segít. De ha sor kerül rá, az eljárás a szakértők szerint viszonylag kis kockázatú. A pácienstől függően végezhető nyílt műtéttel vagy kevésbé invazív módszerrel is. A „Maze” eljárásnál egy sor heget vagy „gátat” alakítanak ki a szívizomban, amelyek útját állják a hibás elektromos jelzéseknek.

S hogy mit kell mindenképp megjegyezni? Ha pitvarfibrillációra utaló tüneteket észlel a mellkasában, vizsgáltassa ki magát! A kezelések hatásosak, de csak akkor kerülhet rájuk sor, ha felismerik a betegséget.

Vote it up
122
Tetszett?Szavazzon rá!