Hajdinakenyér

Méltatlanul feledkeztünk meg erről a remek tulajdonságokkal rendelkező ősi táplálékról

A közönséges hajdina (Fagopyrum esculentum) Ázsia középső, mérsékelt égövi részén honos. Közép-Európába a középkorban a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el, majd a tengeri kereskedelem révén Velencébe, Lombardiába, Dalmáciába és Dél-Tirolba került.

Botanikailag a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják. A hajdina igen értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza. Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt jól alkalmazható a székrekedés étrendi kezelésében és egyes daganatos megbetegedések megelőzésében.

A hajdina a régebbi korokban (és egyes területeken még ma is) a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb. (Forrás: Wikipédia)

Hozzávalók 4 személyre
10 dkg vaj 1 evőkanál búzakorpa 15 dkg hajdinaliszt 10 dkg finomliszt 1 evőkanál sütőpor 0,5 kiskanál só 1 db tojás 5 dkg vöröshagyma 3 dl író

Elkészítés
1. A sütőt előmelegítjük 190 °C-ra. 2 evőkanál vajjal kikenünk egy kb. 23x23 cm-es tepsit. Beleszórjuk a korpát, és rázogatva egyenletesen elosztjuk a tepsiben.

2. Összekeverjük a hajdinalisztet, a lisztet, a sütőport és a sót. Belekeverjük a tojást, a lereszelt hagymát, az írót és a maradék vajat.

3. Beleöntjük a tepsibe, és kb. 20 percig sütjük. Ha kihűlt, szeletekre vágva tálaljuk.

Vote it up
191
Tetszett?Szavazzon rá!